Boeing 747–100
| Boeing 747–100 | |
 | |
| A japán JAL légitársaság Boeing gépe | |
| Funkció | utasszállító repülőgép |
| Gyártó | Boeing |
| Tervező | Boeing |
| Gyártási darabszám | 250 |
| Ár | 24 millió USD (1967) |
| Fő üzemeltetők |  Pan Am TWA United Airlines Air France Japan Airlines Iberia |
| Rendszeresítők | Pan Am TWA |
| Kapacitás | 366 (3 osztályos) |
| Személyzet | 3 |
| Első felszállás | 1969. február 9. |
| Szolgálatba állítás | 1970. január 22. |
| Méretek | |
| Hossz | 70,6 m |
| Fesztáv | 59,6 m |
| Magasság | 19,3 m |
| Tömegadatok | |
| Szerkezeti tömeg | 162 500 kg |
| Üzemanyag | 143 474 kg |
| Hasznos terhelés | 76 280 kg |
| Max. felszállótömeg | 322 100 kg |
| Hajtómű | |
| Hajtómű | Pratt & Whitney JT9D-70 Rolls-Royce RB211-524B2 General Electric CF6-45A2 |
| Tolóerő | 20 925 kilogramm 22 545 kilogramm 20 925 kilogramm |
| Repülési jellemzők | |
| Max. sebesség | 967 km/h |
| Utazósebesség | 907 km/h |
| Hatótávolság | 9800 kilométer km |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Boeing 747–100 témájú médiaállományokat. | |
A Boeing 747–100-as, becenevén a Jumbo Jet, a Boeing amerikai repülőgépgyár kétszintes, nagy hatótávolságú, szélestörzsű utasszállító repülőgépe, a Boeing 747-es család első tagja.
A 747-es család első modellje, a 747–100-as, 1968. szeptember 2-án gurult ki az akkor újonnan felépített everetti gyárból. A City of Everett nevet viselő prototípus elsőként 1969. február 9-én emelkedett a levegőbe, és már 1970. január 22-én menetrend szerinti forgalomba állt az első vásárló, a Pan Am színeiben a New York–London útvonalon. Az első járatnak már január 21-én fel kellett volna szállnia, de a hajtóművek túlmelegedtek, és az eredeti repülőgépet használhatatlanná tették a repülésre. Hat óra várakozás után a járat indulását egy nappal későbbre, január 22-ére tették. Az eredeti 747–100-as hatótávolsága teljes üzemanyagfeltöltéssel 7242 kilométer volt.
A típus felső szintjét eredetileg 6 ablakkal látták el (3–3 mindkét oldalon), és ide társalgókat építettek. Néhány évvel később, mikor a légitársaságok a felső szinten kezdték el elhelyezni az első osztályon utazó utasokat, ahelyett hogy azt társalgónak használnák, a Boeing választási lehetőséget adott a légitársaságoknak, hogy 6 vagy 10 ablakos kialakítással rendelhetik meg a gépet. Később ez utóbbi lett az alapváltozat, néhány korábbi példányt is ilyenre alakítottak át.
Típusváltozatai
[szerkesztés]747–100B
[szerkesztés]A 747-100 megnövelt utasterű változata. Maximális felszállósúlya 340 000 kg. Csak az Iran Air és a Saudia állította forgalomba.
747–SR
[szerkesztés]A 747SR (SR = Short Range, a.m. „rövid távú”), a rövid távú utazásokra szánt változat. A japán légitársaságok számára készült. Kisebb az üzemanyag-kapacitása és hatótávolsága, viszont több utast szállíthat, mint az alapváltozat.
A 747SP (Special Performance) a 747–100 rövidített törzshosszú változata. Első példánya 1976-ban állt forgalomba a Pan Am-nél. A legutolsó, Boeing 747–8 modellt leszámítva a 747SP az egyetlen olyan változat, amelynek a törzshosszán módosítottak. Hatótávolsága a 747–100-énál lényegesen nagyobb, 12 325 km. Az alapváltozatnál gyorsabb, és nagyobb az utazómagassága, de kevesebb utast szállíthat. Nagy hatótávolsága alapján a Boeing a DC–10 konkurensének szánta, a várakozásai azonban nem teljesültek, mindössze 45 db készült belőle.
