[go: up one dir, main page]
Ugrás a tartalomhoz

Azovi-tenger

Hivatkozások szerkesztése
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Azovi-tenger
A műholdfelvételen jól látszik a különbség a sekély Azovi-tenger és a mély Fekete-tenger között
A műholdfelvételen jól látszik a különbség a sekély Azovi-tenger és a mély Fekete-tenger között
OrszágokUkrajna, Oroszország
Hosszúság340 km
Szélesség135 km
Felszíni terület37555 km2
Átlagos mélység7 m
Legnagyobb mélység13 m
Elhelyezkedése
Azovi-tenger (Európa)
Azovi-tenger
Azovi-tenger
Pozíció Európa térképén
é. sz. 46°, k. h. 37°46.000000°N 37.000000°EKoordináták: é. sz. 46°, k. h. 37°46.000000°N 37.000000°E
Az Azovi-tenger a Fekete-tenger térképén
Az Azovi-tenger a Fekete-tenger térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Azovi-tenger témájú médiaállományokat.

Az Azovi-tenger (orosz Азовское море [Azovszkoje more], ukránul Азовське море, krími tatárul Azaq deñizi, régies nevén Meótisz, latinul Palus Maeotis) a Fekete-tenger északi öble. Régi nevét az itt lakó (latinul Maeotae) népről, új keletű nevét az északkeleti partján fekvő Azov városáról kapta. A Fekete-tengerrel a Krím és Tamany-félsziget közt levő Kercsi-szoros köti össze. A Hunor és Magor mondájában is szereplő Meótisz mocsarait általában a Don azovi-tengeri torkolatát övező ingoványokkal azonosítják.[1]


Az Azovi-tenger 340 km hosszú és 135 km széles, területe 37 555 km². Átlagos mélysége mindössze 8 méter, a Taganrogi-öbölben pedig kevesebb mint 1 méter, így ez a világ legsekélyebb tengere. December–januárban a tenger nagy része befagy. Vize enyhén sós, helyenként szinte iható, köszönhetően a beleömlő folyóknak (Don, Molocsna, Kalmiusz, Jeja). A partja mentén számos kisebb öböl és földnyelv található.

Az Azovi-tenger halban nagyon gazdag: több mint 300 halfaj él benne, de növekvő problémát jelent a túlhalászás és a környezetszennyezés.

A tenger északi és északnyugati partjai Ukrajnához, keleti partja Oroszországhoz tartozik; a nyugati part (a Krím 2014-es annektálása óta) vitatott hovatartozású.[2] A határ pontos helye – különösen a Kercsi-szorosban – 1991 óta vita tárgyát képzi a két ország között.

A Krími híd megépítése óta a behajózás korlátozott.

A 2022-es orosz invázió során a tenger összes partszakasza orosz ellenőrzés alá került.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ James, Edward Boucher. "Maeotae" and "Maeotis Palus" in the Dictionary of Greek and Roman Geography, 1st ed., Vol. II. Walton & Maberly (London), 1857. Accessed 26 Aug 2014.
  2. ↑ Ez a cikk közvetlenül vagy közvetve említést tesz a Krím, illetve a rajta fekvő Szevasztopol város hovatartozásáról, amely jelenleg vitatott. A terület 2014. március 16-ig Ukrajna része volt Krími Autonóm Köztársaság néven. Március 16-án a régióban népszavazást tartottak a félsziget függetlenné válásáról. Március 18-án a népszavazás nyomán létrejött Krími Köztársaság csatlakozási szerződést írt alá Oroszországgal, amely március 20-án módosította alkotmányát és új föderációs alanyként ismerte el Szevasztopolt és a Krími Köztársaságot. A helyi lakosok orosz állampolgárságot kaptak, a területen bevezették az orosz fizetőeszközt, és a félszigetet Oroszország déli katonai körzetéhez csatolták. Ezzel szemben Ukrajna és a világ országainak többsége (köztük Magyarország) nem tekinti törvényesnek a népszavazást és nem ismeri el a félsziget Oroszországhoz való csatlakozásának legitimitását.

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Azovi-tenger&oldid=27156574”