[go: up one dir, main page]
Ugrás a tartalomhoz

Azori-szigetek

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Azori-szigetek
Região Autónoma dos Açores
Az Azori-szigetek zászlaja
Az Azori-szigetek zászlaja		 Azori-szigetek címere
Azori-szigetek címere
Nemzeti mottó: Antes morrer livres que em paz sujeitos
(Inkább halj meg szabadon, mint békében leigázva)
Nemzeti himnusz: A Portuguesa (országos)
Hino dos Açores (helyi)
FővárosaPonta Delgada (regionális kormányzat)
Angra do Heroísmo (legfelsőbb bíróság)
Horta (törvényhozó gyűlés)
é. sz. 37° 44′, ny. h. 25° 40′37.733333°N 25.666667°WKoordináták: é. sz. 37° 44′, ny. h. 25° 40′37.733333°N 25.666667°W
Államformaautonóm régió
Vezetők
ElnökVasco Cordeiro
Hivatalos nyelvportugál
Betelepülés1439
Tagság
Lista
Assembly of European Regions
Népesség
Népszámlálás szerint236 440 fő (2021)[1]
Becsült241 763 fő (2001)
Népsűrűség104 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület2333 km²
Víz?%
IdőzónaGMT-1 (UTC-1)
Egyéb adatok
PénznemEuró (EUR)
Nemzetközi gépkocsijelP
Hívószám351
Internet TLD.pt
Villamos hálózat220 volt
A Wikimédia Commons tartalmaz Azori-szigetek témájú médiaállományokat.
Az Azori-szigetek fekvése

Az Azori-szigetek (portugálul: Açores) Portugáliához tartozó szigetcsoport az Atlanti-óceánon, Lisszabontól körülbelül 1400 km-re nyugatra, Marokkótól körülbelül 1500 km-re északnyugatra és körülbelül 1930 km-re délkeletre Új-Fundlandtól. Portugália két autonóm régiójának egyike (a másik Madeira). Adminisztratív központja a Faial szigetén épült Horta, legnagyobb városa a São Miguel szigetén található Ponta Delgada.

Főbb iparágai a mezőgazdaság, az állattenyésztés, a halászat és a turizmus, amely a régió egyik fő szolgáltatási tevékenységévé vált. Az Azori-szigetek kormánya a lakosság nagy százalékát közvetlenül vagy közvetve a szolgáltató szektorban foglalkoztatja. A 20. században és bizonyos mértékig a 21. században az Európa és Észak-Amerika között közlekedő repülőgépek üzemanyag-utántöltő állomásaként szolgált.

Természeti földrajza

[szerkesztés]
Azori-szigetek térképe

A szigetek az é. sz. 36° 43' – 39° 56' között és ny. h. 24° 46' – 31° 16' között helyezkednek el, a Közép-Atlanti-hátság részeként.

A 9 lakott sziget 3 csoportban helyezkedik el:

A Montana do Pico vulkán

Ezeken kívül van még néhány kis, lakatlan sziget vagy inkább szirt; ezek az úgynevezett hangyácskák.[2]

Földtani felépítése

[szerkesztés]

A szigetek a Közép-Atlanti-hátság nevű óceáni hátsághoz közel egy, a hátságra merőleges transzform vető mentén alakultak ki alapvetően a vetőzóna menti húzófeszültség hatására. Létrejöttükben számos szakember szerint szerepet játszhat egy magmafeláramlás, úgynevezett köpenycsóva (plume) is.[3] Ennek megfelelően a vulkanikus szigetek anyaga úgynevezett óceánközépi (MORB) bazalt. A legmagasabb (2351 m-es) tűzhányó a Pico-szigeten emelkedik; ennek csúcsa Portugália legmagasabb pontja.

Növényzete

[szerkesztés]
Erdőkép Flores szigetén
Tájkép az előtérben hortenziával Faial szigetén
Azáleák São Miguel szigetén

A szigetcsoport – a Madeira- és a Kanári-szigetekkel együtt – az északi flórabirodalom (Holarktisz) Makaronézia flóraterületének része. Természetes növénytakarója a sok csapadékot kapó babérlombú erdő, de ezek helyén ma már nagyrészt legelő van. Az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növényfajok listáján[4] szereplő endemizmusok:

Itt él Európa talán legritkább orchideája, a Platanthera azorica, valamint a csaknem ugyanolyan ritka Platanthera micrantha, melyek állományait élőhelyük pusztulása és invazív növényfajok terjeszkedése is veszélyezteti.[5][6]

Éghajlata

[szerkesztés]

A szigetcsoport nagyjából ugyanolyan szélességi fokon terül el, mint Portugália szárazföldének déli fele, ami általában enyhe, óceáni, szubtrópusi éghajlatot eredményez, alacsony évi és napi ingadozással.

Köppen éghajlati besorolása szerint a keleti szigetcsoportot általában a mediterrán kategóriába sorolják, míg a középső és a nyugati csoportot inkább nedves szubtrópusiba.

Ponta Delgada éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)20,220,422,822,623,225,628,228,828,626,225,522,628,8
Átlagos max. hőmérséklet (°C)16,816,617,017,719,121,423,925,324,321,919,417,820,1
Átlagos min. hőmérséklet (°C)12,211,512,012,313,615,817,819,018,416,514,312,914,7
Rekord min. hőmérséklet (°C)4,43,74,25,56,68,312,013,012,210,47,66,23,7
Átl. csapadékmennyiség (mm)978488777240274692109109147986
Havi napsütéses órák száma97103120141174163208213175142109931738
Forrás: Instituto de Meteorologia;[7] NOAA[8]


Történelem

[szerkesztés]
Ponta Delgada
Angra do Heroísmo

Bár az akkor lakatlan szigetek felfedezését hivatalosan 1427-hez, illetve Gonçalo Velho portugál hajóskapitány személyéhez kötik, nagy valószínűséggel már az ókori karthágóiak számára is ismertek voltak. Szerepeltek már "hivatalos felfedezése" előtti térképeken, például egy a Mediciek által 1351-ben készíttetett térkép már feltünteti a hét szigetből álló, a portugál partokhoz kapcsolható szigetcsoportot az óceánban, illetve egy XIV. század végi katalán térkép meg is nevezi Corvo, Flores és São Jorge szigetet. Portugália 1432-ben deklarálta fennhatóságát, és – elsősorban Algarve, Alentejo és Minho tartományokból – ekkor érkeztek az első telepesek a Santa Maria szigetre. Feltérképezését 1450-ben Diogo de Silves végezte. Kolumbusz 1492-es felfedező útjáról hazatérőben kikötött Santa Marián. Az 1580-tól 1640-ig tartó perszonálunió idején jogilag továbbra is a portugál koronához tartozott, de gyakorlatilag Spanyolországból kormányozták. II. Fülöp spanyol király 1583-ban portugál és spanyol hajókból álló flottát küldött, mellyel vérengzések árán kiűzte a francia kereskedőket. A szigetek fejlődését meghatározta stratégiailag fontos elhelyezkedése; ennek következményeként épült az évszázadok során az itt található 161 katonai objektum. Az Azori-szigetek virágkorát a XIX. században, a fejlett transzatlanti hajózás idején élte, a repülés térhódításával jelentősége csökkent. 1974 és 1975 között az Azori Felszabadítási Front megpróbálta kihasználni a Portugáliában a Salazari-rezsim megszűnését követő bizonytalanságot és függetleníteni a szigeteket az anyaországtól, kapcsolatba léptek továbbá Madeirán az ottani paramilitarista FLAMÁ-val is, de végül letettek erről a tervről. Az 1976-os portugál alkotmány az Azori-szigetek jogi státuszát – a Madeira-szigetekével megegyezően – autonóm körzetként határozza meg.

Települések

[szerkesztés]
São Jorge szigetének partja Calheta mellett
Község Lakosság
Ponta Delgada 68 809
Angra do Heroísmo 35 402
Lagoa 14 442
Rosto do Cão 7 898
Rabo de Peixe 7 407
Arrifes 7 086
Horta 15 038
Praia da Vitória 21 035
Ribeira Grande 32 112
Vila Franca do Campo 11 229

Közigazgatás és népesség

[szerkesztés]

A szigetek 19 körzetre (municípios) oszlanak:

Sziget Térkép Koordináták Terület (km²) Népesség
(2006) 		Székhely Körzetek száma Körzetek
São Miguel São Miguel é. sz. 37° 46′ 50″, ny. h. 25° 29′ 45″37.780556°N 25.495833°W 759 152 154 Ponta Delgada 6 Lagoa, Nordeste, Ponta Delgada, Povoação, Ribeira Grande, Vila Franca do Campo
Terceira Terceira é. sz. 38° 43′ 18″, ny. h. 27° 13′ 13″38.721667°N 27.220278°W 403 54 996 Angra do Heroísmo 2 Angra do Heroísmo, Praia da Vitória
Faial Faial é. sz. 38° 35′ 32″, ny. h. 28° 41′ 45″38.592222°N 28.695833°W 173 14 934 Horta 1 Horta
Pico Pico é. sz. 38° 27′ 36″, ny. h. 28° 19′ 22″38.460000°N 28.322778°W 446 14 579 Madalena 3 Lajes do Pico, Madalena, São Roque do Pico
São Jorge São Jorge é. sz. 38° 38′ 31″, ny. h. 28° 01′ 54″38.641944°N 28.031667°W 246 9 522 Velas 2 Calheta, Velas
Santa Maria Santa Maria é. sz. 36° 58′ 50″, ny. h. 25° 06′ 19″36.980556°N 25.105278°W 97 5 490 Vila do Porto 1 Vila do Porto
Graciosa Graciosa é. sz. 39° 03′ 09″, ny. h. 28° 00′ 25″39.052500°N 28.006944°W 62 4 708 Santa Cruz da Graciosa 1 Santa Cruz da Graciosa
Flores Flores é. sz. 39° 26′ 52″, ny. h. 31° 11′ 40″39.447778°N 31.194444°W 143 3 949 Santa Cruz das Flores 2 Lajes das Flores, Santa Cruz das Flores
Corvo Corvo é. sz. 39° 42′ 09″, ny. h. 31° 06′ 28″39.702500°N 31.107778°W 17 435 Vila do Corvo 1 Corvo
Összesen 2346 260 767 19

Galéria

[szerkesztés]
  • Caldeirão-tó, ilha do Corvo
    Caldeirão-tó, ilha do Corvo
  • Lagoa do Congro, Ilha de São Miguel.
    Lagoa do Congro, Ilha de São Miguel.
  • Miradouro do Pico do Ferro, ilha de São Miguel.
    Miradouro do Pico do Ferro, ilha de São Miguel.
  • Faial da Terra faluja, ilha de São Miguel
    Faial da Terra faluja, ilha de São Miguel
  • Lagoa da Fajã de Santo Cristo, ilha de São Jorge.
    Lagoa da Fajã de Santo Cristo, ilha de São Jorge.
  • Fortaleza de São João Baptista, Monte Brasil, ilha Terceira.
    Fortaleza de São João Baptista, Monte Brasil, ilha Terceira.
Tájkép São Mateus mellett Terceira szigetén
Nagyítás
Tájkép São Mateus mellett Terceira szigetén
São Miguel - Sete Citades
Nagyítás
São Miguel - Sete Citades

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ https://www.ine.pt/xportal/xmain?xpid=INE&xpgid=ine_indicadores&contecto=pi&indOcorrCod=0011166&selTab=tab0
  2. ↑ Azori kisokos: minden, amit az Azori-szigetekről, főleg Sao Miguelről tudni szeretnél
  3. ↑ Harangi Szabolcs: Vulkánok. A Kárpát-Pannon térség tűzhányói. SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport, Szeged, 2015.
  4. ↑ 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet. [2015. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 5.)
  5. ↑ [Bateman RM, Rudall PJ, Moura M. (2013) Systematic revision of Platanthera in the Azorean archipelago: not one but three species, including arguably Europe’s rarest orchid. PeerJ 1:e218 http://dx.doi.org/10.7717/peerj.218]
  6. ↑ [1]
  7. ↑ Normais Climatológicas (1981–2010) (portuguese nyelven). Instituto de Meteorologia
  8. ↑ Ponta Delgada Climate Normals 1961–1990. NOAA

További információk

[szerkesztés]
File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg az Azori-szigetek címszót a Wikiszótárban!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Azori-szigetek&oldid=27091611”