Athosz-hegy
| Athosz-hegy | |
| Világörökség | |
 | |
| Az Athosz-hegy | |
| Adatok | |
| Ország | Görögország |
| Világörökség-azonosító | 454 |
| Típus | Természeti és kulturális helyszín |
| Kritériumok | I, II, IV, V, VI, VII |
| Felvétel éve | 1988 |
| Elhelyezkedése | |
 Athosz-hegy
Pozíció Görögország térképén
| |
 é. sz. 40° 09′, k. h. 24° 20′40.150000°N 24.333333°EKoordináták: é. sz. 40° 09′, k. h. 24° 20′40.150000°N 24.333333°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Athosz-hegy témájú médiaállományokat. | |
Az Athosz-hegy (görögül Όρος Άθως [Orosz Athosz]) egy hegy és félsziget a görögországi Makedóniában, az ország északi részében.
Nevezik Szent Hegynek is (görögül Άγιον Όρος [Agion Orosz], bizánci görög nyelven Άγιον Όρος [Hagion Orosz]. Az ókorban a félsziget neve Ακτή [Akté] volt.
Mintegy 1400-an élnek a félszigeten. A Szent-hegy az ortodox világ számára nagyon jelentős szimbólum.[1]
Földrajz
[szerkesztés]Az Athosz-hegy meredek, sűrű erdővel borított emelkedői 2033 méter magasságba nyúlnak fel.
A félsziget a nagyobb Halkidikí félsziget keleti nyúlványa, amely 7-12 kilométer széles és 60 kilométer hosszan nyúlik be ÉNy-DK irányban az Égei-tengerbe. Keletről a Trák-tenger, nyugatról a Szingitiki-öböl övezi. Területe 390 km².
A félsziget körüli tengerek a hajók számára veszélyesek. Ezt jól tudták már az ókorban is, különösen azután, hogy I. e. 492-ben itt semmisült meg a görögökre támadó perzsa hadsereg flottája egy viharban, az ókori források szerint mintegy húszezer ember halálát okozva.[2]
Politika
[szerkesztés]Az Athosz-hegy mintegy húsz ortodox egyház otthona, amelyek saját autonóm teokratikus köztársaságot alkotnak Görögországon belül, az Athosz-hegyi Köztársaságot. Az Athosz-hegyen csak 21 évet betöltött férfiak élhetnek, akik a Görög Keleti Egyház hivei. Nők nem léphetnek be a szerzetesi köztársaság területére. Az autonóm régió azon lakói, akik nem szerzetesek, az adminisztratív központban, Karüeszben élnek.
A kicsiny teokráciában a nőket kitiltó szigorú szabály azon a régi hagyományon alapul, hogy amikor Jézus Krisztus keresztre feszítése után Szűz Mária a hajójával Ciprusra utazott, és onnan továbbindult, a hajója viharba került és letérve a tervezett útról, az Athosz hegynél ért partot. Máriának nagyon megtetszett a szépséges hely és arra kérte Istent, hogy adja neki a helyet, amit Isten azonnal megtett, attól a naptól kezdve az „Isten anyjának kertje” a szakrális hellyé vált Szent Hegy teljes területe. Ezért van az, hogy a nőket nem engedik be a szentnek tartott régióba. 1046-ban született az a IX. Kónsztantinosz bizánci császár által kiadott máig érvényes bulla, amely hivatalossá tette a nők, a gyermekek, a heréltek, de még nőstény állatoknak is a belépésének tilalmát a félszigetre.[3] Szűz Mária az Athosz-hegy védelmezőjévé vált. Athos olyan terület volt, amely kiválóan alkalmas volt azok számára, akik gyakorolni akarták az aszkéta szerzetesi életet.[4]
Képek
[szerkesztés]-
Az Athosz-hegy
-
A félsziget panorámája a hegy tetejéről
-
Zarándokok az Athos hegy 2033 méter magas csúcsán
-
3D animáció
Lásd még
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Patriarch Kirill has proposed a Pan-Orthodox Council on Mount Athos. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
- ↑ www.mult-kor.hu Megtalálták Dareiosz hajóhadának roncsait?
- ↑ Women are banned in this part of EU (angol nyelven). (Hozzáférés: 2020. január 16.)
- ↑ ΜOUNT ATHOS From Legend to History (angol nyelven). (Hozzáférés: 2020. január 17.)
További információk
[szerkesztés]
Angolul:
- Athosz-heggyel foglalkozó oldalak
- Az Athosz-hegy honlapja
- Képek Athoszról és a kolostorairól Archiválva 2008. június 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Athosz-hegy oldalak még
- Történelme, kultúrája, földrajza, turizmus
- A teokratikus köztársaság Archiválva 2006. június 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Athosz-hegy az UNESCO világörökség honlapján (angolul)
|
Ez a világörökségről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
 | Kulturális |
|  |
|---|---|---|---|
| Vegyes | |||
