Almási-zsomboly

Ez a szócikk a bódvaszilasi zsombolyról szól. Hasonló címmel lásd még: Almássy-zsomboly.

Almási-zsomboly
Az Almási-zsomboly bejárata
Hossz	358 m
Mélység	100 m
Magasság	0 m
Függőleges kiterjedés	100 m
Tengerszint feletti magasság	510 m
Ország	Magyarország
Település	Bódvaszilas
Földrajzi táj	Aggteleki-karszt
Típus	karsztbarlang
Barlangkataszteri szám	5452-2
Elhelyezkedése
Almási-zsomboly Pozíció az Aggteleki-karszt térképén
é. sz. 48° 34′ 06″, k. h. 20° 42′ 18″48.56825, 20.70498333333348.568250°N 20.704983°EKoordináták: é. sz. 48° 34′ 06″, k. h. 20° 42′ 18″48.56825, 20.70498333333348.568250°N 20.704983°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Almási-zsomboly témájú médiaállományokat.

Az Almási-zsomboly Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik. Az Aggteleki Nemzeti Park területén található. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a világörökség része. A zsomboly 1939-ig hazánk legmélyebb barlangja volt. Bódvaszilas fokozottan védett nyolc barlangja közül az egyik.

Az Alsó-hegy fennsíkján, a Szabó-pallagon lévő vadászháztól északkeletre, az államhatártól körülbelül három méterre, a 41.9-es sorszámú határkőnél nyílik. A föld alatt átnyúlik Szlovákia területére. A bejárata természetes, 1,5×2,5 méteres és egy töbör oldalának a felső peremén található. Triász időszaki wettersteini mészkőben alakult ki. Hasadék mentén keletkezett a lépcsőzetes aknarendszer. A vízszintes kiterjedése 42 méter.

A falain oldáscsatornák, az alsó szakaszában mésztufagátak, amelyekben a víz 50 centiméteres mélységű is lehet és bennük szegfűkalcitok és apadási szinlők vannak. Különböző cseppkő megjelenési formák, cseppkőzászlók, cseppkőlefolyások, heliktitek és borsókövek figyelhetők meg a falakon, az alján néha tó van. Hidrológiailag összefügg a Szlovákiában fakadó Tapolca-forrással. Az Andród-kerti-forrásban is észrevették a megjelölt vizet a környéken lakók, de ezt nem bizonyítják ellenőrző minták. A barlang látogatásához az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság engedélye és kötéltechnikai eszközök használata kell.

Bódvaszilas fokozottan védett 8 barlangja közül az egyik, a másik 7 a Frank-barlang, a Kopaszgally-oldali 2. sz. víznyelőbarlang, a Kopasz-vigasz-barlang, a Meteor-barlang, a Szabó-pallagi-zsomboly, a Széki-zsomboly és a Vecsembükki-zsomboly.

A zsomboly a nevét a szádalmási településhatár miatt kapta, amely régen a barlangnál húzódott. Előfordul a barlang az irodalmában 05 (Kósa 1992), Almási-lyuk (Börcsök, Elekes, Németh, Nyerges 1997), Almási lyuk (Nyerges 2003), Almási Shaft (Kordos 1977), Almási zsomboly (Kessler 1931), Almássy-zsomboly (Magyar Turista Élet 1934), Almásy zsomboly (Polgárdy 1941), Almás-zsomboly (Börcsök, Elekes, Németh, Nyerges 1997), Almás zsomboly (Bertalan 1976), S-6 (Kósa 1992), Sz/1 (Bertalan 1976) és SZ/1 (Kósa 1964) neveken és jelölésekkel is.

Az Almási-zsomboly első írott említése 1851-ben történt. 1911-ben Scholtz Pál Kornél járt először a zsombolyban, a terület barlangjait kutató expedíció során, aki ekkor leírta megfigyeléseit. Ekkor a barlang mélysége 43 m volt. 1927-ben Beliczay András, Frank István, Kessler Hubert és Kiss Gyula 103 m mélységig ereszkedtek le a zsombolyban. Kessler Hubert ebben az évben elkészítette a barlang hosszmetszet térképét. 1929-ben Eugenio Boegannak jelent meg egy olasz nyelvű írása a zsombolyról. Ebbe a publikációba bekerült az Almási-zsomboly hosszmetszet térképe és alaprajz térképe. A két térképet Frank István rajzolta.

A Magyar Turista Élet 1934. augusztus 28-i számában publikálva lett, hogy Kessler Hubert és a társai jelenleg a vecsembükki zsombolyokban kutatnak. Az Almássy-zsomboly 103 m mély és ezért csonka Magyarország legmélyebb barlangja. A 103 m mélyen található mélypontról 14 m-t tudtak lejjebb menni és megállapították, hogy a zsomboly még ennél is mélyebb, de felszerelésük hiányossága miatt egyelőre félbeszakadt a feltárás ezen a részen. A Magyar Turista Élet 1934. szeptember 22-i számában napvilágot látott, hogy Kessler Huberték az aggteleki kutatásokon kívül jártak az Almási-zsombolyban, amely Magyarország legmélyebb, 103 m mély barlangja.

1934-ben 113 m mélységig vált ismertté és Kessler Huberték megállapították, hogy 113 m-nél mélyebb. A kutatást a következő évben akarták folytatni az akkorinál jobb felszereléssel. A zsombolyban az Aggteleki-barlang cseppköveinél nagyobb cseppköveket találtak. Magyarország legmélyebb, 113 m mély barlangja volt 1939-ig, a Kis-kőháti-zsomboly mélyebb részének feltárásáig. Az újramérések alapján kiderült, hogy az Almási-zsomboly nem volt 113 m mély.

A Magyar Turista Élet 1935. június 15-i számában az olvasható, hogy a Budapesti Egyetemi Turista-Egyesület Barlangkutató Szakosztályának Kessler Hubert által vezetett néhány tagja megint járt a 103 m mély zsombolyban és újra megállapították, hogy további eredményt a barlangban csak tökéletesebb felszereléssel, leginkább hosszabb dróthágcsókkal lehet elérni. Az 1936-ban kiadott, Barlangok mélyén című könyvben Kessler Huberték expedíciója részletesen ismertetve van és a kiadványban látható a zsomboly hosszmetszet térképe és három fényképe. Az 1941-ben megjelent Magyar turista lexikonban meg van említve, hogy a 103 m mély Almásy zsomboly Magyarország legmélyebb zsombolya. Az 1942-ben napvilágot látott, Barlangok mélyén című könyv második kiadásában az jelent meg a barlangról és kutatásáról, valamint azok az illusztrációk lettek publikálva, amelyek az első kiadásban.

1959-ben Kósa Attila, Kovács Kálmán és Rónai Miklós (a Vörös Meteor TE Barlangkutató Csoport tagjai) mérték fel a barlangot, majd Frojimovics Gábor és Kósa Attila a felmérés alapján megrajzolták az Almási zsomboly D–É irányú hosszmetszet térképét, Ny–K irányú hosszmetszet térképét, 4 keresztmetszet térképét és alaprajz térképét. Az alaprajz térképen fel van tüntetve az É-i irány. A két hosszmetszet térképen megfigyelhető a 4 keresztmetszet elhelyezkedése a barlangban. A 7 térképen 1:400 méretarányban van bemutatva a barlang. 1962. december 31-én Magyarország 6. legmélyebb barlangja volt a 93 m mély barlang. (A 7. Nagykőmázsa-völgyi-víznyelőbarlang is 93 m mély.) 1963-ban a Vörös Meteor Barlangkutató Csoport tagjai a Szabó-pallagon lévő vadászházhoz viszonyítva pontosan bemérték az Almási-zsomboly bejáratának helyét. A bemérés szerint a vadászháztól 21° 50' irányban, 575 m-re van a barlangbejárat. Kósa Attilának az 1964-ben publikált, A zsombolyképződés kérdéseiről című tanulmányában többször meg van említve. A dolgozatban lévő térképen látható a barlang földrajzi elhelyezkedése.

Az 1966. évi Karszt és Barlang 2. félévi számában megjelent összeállítás szerint az Almási-zsomboly a legmélyebb zsomboly az Alsó-hegy magyarországi részén és egyik, 43 m mély aknája a 6. legmélyebb egybefüggő barlangakna az Alsó-hegy magyarországi részén, másik, 33 m mély aknája pedig a 8. legmélyebb. 1970 végén a 93 m mély Almási-zsomboly Magyarország 10. legmélyebb barlangja. 1974-ben a Foton Barlangkutató Csoport elkészítette a barlang fénykép-dokumentációját. 1976-ban vált országos jelentőségű barlanggá az 5400-as (Aggteleki-karszt) barlangkataszteri területen lévő, bódvaszilasi Almási-zsomboly.

A Bertalan Károly által írt és 1976-ban befejezett kéziratban, a 65. számú cédulán szó van arról, hogy az Almási zsomboly (Almás zsomboly, Sz/1) Bódvaszilason, az Alsó-hegyen helyezkedik el. Bódvaszilastól É-ra 3,9 km-re, a Szabó-pallagon lévő vadászháztól ÉÉK-re (21° 50') 575 m-re, az államhatár vonalától 3,5 m-re, 520 m tszf. magasságban található a barlang. A kb. 40 m hosszú és 93 m mély aknabarlang alján egy 30 m hosszú terem, fenekén mésztufa van. A kézirat barlangra vonatkozó része egy publikáció alapján lett írva. A Bertalan Károly és Schőnviszky László által összeállított, 1976-ban megjelent Magyar barlangtani bibliográfia barlangnévmutatójában meg van említve az Aggteleki-karszton lévő Alsó-hegyen és Bódvaszilason elhelyezkedő barlang Almási-zsomboly néven. A barlangnévmutatóban fel van sorolva 19 irodalmi mű, amelyek foglalkoznak a barlanggal.

Az 1976-ban összeállított, országos jelentőségű barlangok listájában lévő barlangnevek pontosítása után, 1977. május 30-án összeállított, országos jelentőségű barlangok listáján rajta van az Aggteleki-karszton, Bódvaszilason található barlang Almási-zsomboly néven. Az 1977. évi Karszt és Barlang angol nyelvű különszámában megjelent, The longest and deepest caves of Hungary (December 31, 1975) című közleményből megtudható, hogy az Aggteleki-karszton fekvő, 93 m mély Almási Shaft 1975. december 31-én Magyarország 18. legmélyebb barlangja. Az 1977. december 31-i állapot szerint (MKBT Meghívó 1978. május) az Aggteleki-karszton lévő és 93 m mély Almási-zsomboly az ország 22. legmélyebb barlangja. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent összeállítás alapján, 1977. december 31-én Magyarország 24. legmélyebb barlangja az Aggteleki-karszton elhelyezkedő, 1977. december 31-én, 1976-ban és 1975-ben 93 m mély Almási-zsomboly. Ez az összeállítás naprakészebb az 1978. májusi MKBT Meghívóban publikált listánál.

Az 1977-ben megjelent, Lénárt László által összeállított kiadványban meg van említve, hogy a Marcel Loubens Barlangkutató Csoport valamikor bejárta az Almási-zsombolyt. 1978 őszén a Vass Imre Barlangkutató Csoport tagjai kis mennyiségű üledékmintát gyűjtöttek a barlang kitöltéséből, melyet őslénytani szempontból Rácz József vizsgált meg. A minta növényi magot, csigát és gerinces maradványt tartalmazott. Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában publikálva lett, hogy a kiemelt jelentőségű Almási-zsomboly az 5400-as barlangkataszteri területen (Gömör–Tornai-karszt és Cserehát hegység) helyezkedik el. A barlangnak 5450/2. a barlangkataszteri száma. Az MKBT Dokumentációs Bizottsága a helyszínen el fogja helyezni, a többi kiemelt jelentőségű barlanghoz hasonlóan, a barlang fémlapba ütött barlangkataszteri számát. A barlangkataszteri szám beütéséhez alapul szolgáló fémlap ugyanolyan lesz mint a többi kiemelt jelentőségű barlang fémlapja.

1982. július 1-től az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1982. (III. 15.) OKTH számú rendelkezése (1. §. és 3. §., illetve 5. sz. melléklet) értelmében az Aggteleki-karsztvidéken lévő Almási-zsomboly fokozottan védett barlang. Fokozottan védett barlang genetikája és ásványtani értékei miatt lett. Az 1982. szeptember–októberi MKBT Műsorfüzetben meg van említve, hogy az Aggteleki-karsztvidéken található Almási-zsomboly fokozottan védett barlang. A felsorolásban a barlangnevek az MKBT által jóváhagyott és használt helyesírás szerint, javított formában lettek közölve. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 1982-es Országos Vándorgyűlésén az egyik túracélpont volt.

Az 1984-ben megjelent, Magyarország barlangjai című könyvben részletesen le van írva. Az országos barlanglistában szerepel az Aggteleki-karszton lévő barlang Almási-zsomboly néven Almás zsomboly és SZ/1 névváltozatokkal. A listához kapcsolódóan látható az Aggteleki-karszt és a Bükk hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése. Az 1986. évi Karszt és Barlangban megjelent bibliográfia regionális bibliográfia részében szerepel a barlang Almási-zsomboly néven. Az összeállítás szerint a Karszt és Barlangban publikált írások közül 1 foglalkozik a barlanggal. Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 30. legnagyobb függőleges kiterjedésű barlangja az 5450/2 barlangkataszteri számú, 93 m függőleges kiterjedésű Almási-zsomboly. Az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt mélységi listában a barlang 93 m mély.

1989 novemberében szerkesztették meg a barlang alaprajz térképét, vetített hossz-szelvény (200°–20°) térképét, valamint 6 keresztszelvény térképét Borka Pál és Rose György. A barlangot Borka Pál, Fodor Sándor és Rose György mérték fel a térképek elkészítéséhez, amelyek 1:200 méretarányban mutatják be a barlangot. A vetített hossz-szelvény térképen látható a 6 keresztszelvény elhelyezkedése a barlangban. A térképlapon fel van tüntetve az É-i irány. A Karszt és Barlang 1989. évi különszámában publikált, angol nyelvű tanulmányhoz (The caves of Hungary) kapcsolódva megjelent egy olyan lista, amelyben Magyarország legmélyebb barlangjai vannak felsorolva. A felsorolás szerint az Aggteleki-karszton fekvő, 93 m mély Almási-zsomboly (Almási Shaft) 1988-ban Magyarország 30. legmélyebb barlangja. (A barlang 1977-ben is 93 m mély volt.)

Az 1992. évi Karszt és Barlangban publikált és az Alsó-hegy magyarországi részének töbreit, zsombolyait és beszakadásait bemutató ábrán látható a barlang földrajzi elhelyezkedése. Az 1992-ben kiadott, Alsó-hegyi zsombolyatlasz című könyvben megjelent az 1927-ben készült hosszmetszet térkép, az 1929-ben kiadott 2 térkép, az 1936-ban kiadott hosszmetszet térkép és az 1959-ben rajzolt 7 térkép. Az Alsó-hegy fennsíkjának magyarországi oldalát bemutató egyik térképen, amelyen jelölve van a barlang bejáratának helye, megfigyelhető a barlangbejárat földrajzi elhelyezkedése. A könyvben fel van sorolva 25 irodalmi mű, amelyekben szerepel a barlang. A kiadvány hátsó borítóján van egy fénykép, amelyen a zsomboly cseppkövei figyelhetők meg.

Az 1993. március–áprilisi MKBT Műsorfüzetben megjelent, hogy a KTM Természetvédelmi Hivatal egy plakátsorozat megjelenését tervezte, amelyen a magyarországi fokozottan védett barlangok szerepelnek, és ehhez diákat keresett. Előkészítés alatt állnak az Aggteleki-karszt fokozottan védett barlangjairól és a közeljövőben fokozottan védett barlangjairól készült plakátok, köztük az Almási-zsombolyt ábrázoló is. Ez a barlang is csillaggal lett megjelölve, amely azt jelenti, hogy leginkább erről a barlangról keres fényképet. A MAFC Barlangkutató Csoport által szervezett 1994. december 27-e és 1995. január 1-je között tartott nemzetközi barlangász tábor alatt az egyik túracélpont volt a zsomboly.

Az Almási-zsomboly az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a világörökség része. A Nyerges Attila által 1997-ben készített szakdolgozat szerint a 100 m mély Almási-zsomboly az Alsó-hegy magyarországi részének 5. legmélyebb barlangja. 1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található Almási-zsomboly az igazgatóság engedélyével látogatható.

Az 1999. évi Lakatos Kupa egyik helyszíne volt az Almási-zsomboly, amely a Széki-zsombollyal együtt a kupa legnépszerűbb túracélpontja lett. 2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében az Aggteleki-karsztvidék területén lévő Almási-zsomboly fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti. 2002-ben megjelent egy hír, amely szerint a zsombolyban régi nitt található. A 2002. évi Barlangnapon az egyik túracélpont volt.

A 2003-ban kiadott, Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyvben lévő barlangismertetés szerint az Almási-zsomboly hossza 358 m, függőleges kiterjedése 100 m és vízszintes kiterjedése 42 m. A könyvben lévő, Egri Csaba és Nyerges Attila által készített hosszúsági lista szerint az Aggteleki-karszton lévő és 5452-2 barlangkataszteri számú, 2002-ben 358 m hosszú Almási-zsomboly Magyarország 69. leghosszabb barlangja 2002-ben. A könyvben található, Egri Csaba és Nyerges Attila által készített mélységi lista szerint az Aggteleki-karszton lévő és 5452-2 barlangkataszteri számú Almási-zsomboly Magyarország 30. legmélyebb barlangja 2002-ben. A 2002-ben 100 m mély barlang 1977-ben és 1987-ben is 93 m mély volt. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található Almási-zsomboly a felügyelőség engedélyével látogatható. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint az Aggteleki-karsztvidéken lévő Almási-zsomboly fokozottan védett barlang.

A 2005-ben megjelent, Magyar hegyisport és turista enciklopédia című kiadványban önálló szócikke van a barlangnak. A könyv szerint az Almási-zsomboly az Aggteleki-karszt 1982-től fokozottan védett természeti értéke. Az Alsó-hegy fennsíkját átszelő országhatár közvetlen közelében, a szabó-pallagi vadászháztól ÉK-re, 510 m tszf. magasságban van a természetes bejárata. A zsomboly 358 m hosszú és 100 m mély. A lépcsőzetes aknabarlang triász mészkőben hasadék mentén jött létre. A Szlovákiában eredő Tapolca, valamint Andó-kerti-forrás hidrológiai rendszeréhez tartozik. Oldáscsatornák vannak falain, az alsó szintjén lévő teremben nagyméretű cseppkövek és mésztufagátak figyelhetők meg. Időszakos tó fekszik alján. A barlangba először 1927-ben Kessler Hubert és társai ereszkedtek le. Az 1969-ben végzett feltáráskor lett elérve jelenlegi mélysége. Sokáig Magyarország legmélyebb barlangja volt. Engedély és kötéltechnikai eszközök alkalmazása kell látogatásához. Kessler Hubert szócikkében meg van említve, hogy Kessler Huberthez kapcsolódik az Almási-zsomboly első bejárása (1927).

A 2006. évi Barlangnapon az egyik túracélpont volt. 2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő Almási-zsomboly az igazgatóság engedélyével tekinthető meg. Boldogh Sándor 2007-ben napvilágot látott tanulmányában szó van arról, hogy a Bódvaszilason (Borsod-Abaúj-Zemplén megye), 514 m tszf. magasságban nyíló Almási-zsomboly további nevei Almási-lyuk és Almás-zsomboly. Közhiteles barlangnyilvántartási száma 5452/2, UTM-kódja DU77C3. A 100 m mély és 358 m hosszú zsomboly triász mészkőben keletkezett. Bejárati nyílása 2 m átmérőjű. Egyetlen hatalmas, lefelé jórészt táguló hasadékaknából áll a barlang fő része. Konkrét faunisztikai adatai nem ismertek, de jelentős téli denevérszálláshelyként van nyilvántartva. Értékes nászhely szaporodási időszakban. Denevér-megfigyelési adatok a barlangból:

Az Almási-zsombolynál végzett hálózás eredménye:

Irodalmi adatok: Rhin. fer. [1], Myo. myo. [2], Myo. mys. [1], Myo. dau. [1], Myo. ema. [1], Bar. bar. [2] nászidőben. A telelő állatok száma alapján ismert a barlang denevérvédelmi jelentősége. A szálláshely jelentős terhelés alatt van.

A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadványában 100 m mély barlangként szerepel. A verseny egyik lehetséges érintőpontja volt. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint az Almási-zsomboly (Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint az Almási-zsomboly (Aggteleki-karsztvidék) fokozottan védett barlang. A 2017-ben rendezett 61. Barlangnapon az egyik túracélpont volt.

Az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló, 2019-ben kiadott könyvben az olvasható, hogy az Almási-zsomboly 358 m hosszú és 100 m mély. A barlang azonosító számai: Szlovákiában 5, Magyarországon 5452/2, egyéb SZ/1 és S-6. A könyvben publikálva lettek a barlang 1989-ben készült térképei. A barlangot 1989-ben Borka Pál, Fodor Sándor és Rose György mérték fel, majd 1989-ben Borka Pál és Rose György a felmérés alapján megrajzolták a barlang térképeit. A térképeket 2015-ben Luděk Vlk digitalizálta. A publikált alaprajz térképen látható, hogy az államhatár hol helyezkedik el a barlangban. Publikálva lett egy színes fénykép a könyvben, amelyen az Almási-zsombolyban lévő, szürkés cseppkővízesés figyelhető meg. A kiadványhoz mellékelve lett az Alsó-hegy részletes térképe. A térképet Luděk Vlk, Mojmír Záviška, Ctirad Piskač, Jiřina Novotná, Miloš Novotný és Martin Mandel készítették. A térképen, amelyen fekete ponttal vannak jelölve a barlangok és a zsombolyok, látható az Almási-zsomboly (5452/2, 5) földrajzi elhelyezkedése. 2021. május 10-től az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint az Almási-zsomboly (Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság engedélyével látogatható. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.

• Baja Ferenc: A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete. Magyar Közlöny, 1998. május 6. (37. sz.) 2977. old.
• Balázs Dénes összeáll.: Összefoglaló beszámoló az Élelmezésügyi Minisztérium és a Kinizsi Természetbarát Liga barlangkutató csoportjának 1957. augusztusi vecsembükki barlangkutató expedíciójáról. Kézirat, 1957. 3., 6., 17–18., 19., 21., 41. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Balázs Dénes: A Mészégető zsomboly átkutatása. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1958. január–június. 10. old.
• Barbie Lajos: Barlangismeretek turisták részére. Turisták Lapja, 1936. (48. évf.) 8–9. sz. 281. old.
• Bertalan Károly: Hazánk legmélyebb zsombolya... Turisták Lapja, 1943. (55. évf.) 194. old.
• Bertalan Károly – Schőnviszky László: Bibliographia spelaeologica hungarica. Register (Mutatók). 1931–1945. Karszt- és Barlangkutatás, 1973–1974. (Megjelent 1976-ban.) (8. köt.) 174. old.
• Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. A 65. számú cédula. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
• Bertalan Károly – Kordos László – Országh György: Országos jelentőségű barlangok. MKBT Meghívó, 1976. július–szeptember. 16. old.
• Boldogh Sándor: The bat fauna of the Aggtelek National Park and its surroundings. Vespertilio, 2006. 9–10. 33–56. old.
• Boldogh Sándor: Földalatti denevérszállások az Aggteleki-karszt és a Galyaság területén. ANP füzetek, 2007. 3. sz. 181. old.
• Börcsök Péter – Elekes Balázs – Németh Tamás – Nyerges Attila: A BEAC Barlangkutató Csoport 1997. évi jelentése. Kézirat, 1997. 3., 23–25., 46–52., 62., 65. oldalak, valamint a Mellékletben egy oldal (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Buczkó Emmi: Magyarország legmélyebb barlangjai. Karszt- és Barlangkutató, 1961. 2. félév. 93. old.
• Csernavölgyi László: Beszámoló a VM Egyetértés Tektonik Barlangkutató Csoportjának 1972. évi munkájáról. Kézirat. Budapest, 1972. december 10. 1. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Csernavölgyi László: Beszámoló a Vörös Meteor Tektonik Barlangkutató Csoportjának 1972. évi munkájáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1972. 7. füz. 43. old.
• Dénes György: Beszámoló a Budapesti Vörös Meteor SK Barlangkutató Csoportjának 1959. évi munkájáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1960. január–február. 48. old.
• Dénes György: Magyarország legmélyebb barlangjai. Karszt és Barlang, 1968. 1–2. félév. 26. old.
• Dénes György: Tavaszi víznyelő-festések az Alsóhegyen. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1969. 5. füz. 3. old.
• Dénes György: Magyarország leghosszabb és legmélyebb barlangjai 1970 végén. Karszt és Barlang, 1970. 2. félév. 103. old.
• Dénes György: Alsó-hegyi földrajzi nevek Bódvaszilas 1851. évi kataszteri leírásában. Karszt és Barlang, 1993. 1–2. félév. 54–58. old.
• Dudich Endre: Az Aggteleki cseppkőbarlang és környéke. Budapest, 1932. 152. old.
• Egri Csaba – Nyerges Attila: 50 méternél mélyebb barlangjaink. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 17. old. ISBN 963-9358-96-7
• Egri Csaba – Nyerges Attila: 200 méternél hosszabb barlangjaink. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 16. old. ISBN 963-9358-96-7
• Elekes Balázs – Nyerges Attila – Nyerges Miklós – Rose György: A Szabó-pallagi-zsomboly (Baglyok Szakadéka) kutatásának újabb eredményei. Karszt és Barlang, 1992. 1–2. félév. 3. old. (HTML)
• Ézsiás György szerk.: TUNGSRAM SC Természetbarát Szakosztály Troglonauta Barlangkutató Csoport jelentése 1993-ban végzett munkájáról. Kézirat. 1994. január. 132–133. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2013. július 11. (119. sz.) 64206. old.
• Fazekas Sándor: A földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete. Magyar Közlöny, 2015. október 26. (158. sz.) 20920. old.
• Fleck Nóra – Csépe-Muladi Beáta – Köblös Gabriella – Kosztra Barbara: 61. Barlangnap. MKBT Tájékoztató, 2017. május–június. 3. old.
• Füredi Valéria: Szórványos denevérmegfigyelés. In: Kiss Attila – Takácsné Bolner Katalin: Jelentés a Bekey Imre Gábor Barlangkutató Csoport 1990. évi munkájáról. Kézirat. Budapest, 1991. február. 49. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6368. old.
• Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről... Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6374. old.
• Gonda György: Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1982. (III. 15.) OKTH számú rendelkezése. Magyar Közlöny, 1982. március 15. (14. sz.) 198. old.
• Gruber Péter – Fleck Nóra: Barlangnapok. Karszt és Barlang, 2002–2003. 67. old.
• Gruber Péter: Beszámoló a XLVI. Barlangnapról. MKBT Tájékoztató, 2002. szeptember–október. 5. old.
• Gruber Péter: Beszámoló az 50. barlangnapról. Karszt és Barlang, 2006. 1–2. félév. 68. old.
• Gruber Péter: Beszámoló az 50. barlangnapról. MKBT Tájékoztató, 2006. szeptember–október. 5. old.
• Hazslinszky Tamás: Barlangok világa fotókiállítás. Karszt és Barlang, 1976. 1–2. félév. 63. old.
• Hazslinszky Tamás: Kósa Attila. Alsó-hegyi zsombolyatlasz. Budapest, 1992., 145 p. Karszt és Barlang, 1992. 1–2. félév. 91. old.
• Jakucs László: Aggtelek és vidéke útikalauz. Budapest, Sport, 1957. 142–143. old.
• Jakucs László: Aggtelek és környéke. Budapest, Sport, 1961. (Második, átdolgozott és bővített kiadás.) 237–239., 332., 339. old.
• Jakucs László szerk.: Aggteleki-karsztvidék. Útikalauz. Budapest, Sport, 1975. 254., 255., 257. oldalak és egy oldal fényképmelléklet (Az Aggteleki-karsztvidék kisebb barlangjai, zsombolyai és felszíni karsztjelenségei című fejezetet, a 247–258. oldalakat Dénes György írta.)
• Juhász Márton – Nyerges Attila – Takácsné Bolner Katalin: Barlangkutató csoportjaink életéből. Karszt és Barlang, 1997. 1–2. félév. 84. old.
• Kadić Ottokár: A magyar barlangkutatás állása az 1934. évben. Barlangvilág, 1935. 1–2. füz. 16. old.
• Kadić Ottokár: Visszaemlékezés a német és magyar barlangkutatók 1927. évi kongresszusára. Barlangvilág, 1937. (7. köt.) 3–4. füz. 38–39. old.
• Kadić Ottokár: Ismertetés. Barlangvilág, 1942. (12. köt.) 3–4. füz. 85. old.
• Kessler Hubert: A Vecsembükki és az Almási zsombolyok első bemászása. Turistaság és Alpinizmus, 1927. július–augusztus. (17. évf. 7–8. sz.) 123–127. old.
• Kessler Hubert: A Barlangkutató Osztály működése. A Budapesti Egyetemi Turista Egyesület III. Évkönyve, 1914–1931. 80. old.
• Kessler Hubert: A Vecsembükk zsombolyai. Turisták Lapja, 1931. szeptember. (43. évf. 9. sz.) 261., 262. old.
• Kessler Hubert: Hazánk két legmélyebb barlangja. A természet, 1932. (28. évf.) 5–6. sz. 64–66. old.
• Kessler Hubert: Feltáró kutatások a gömör-tornai barlangvidéken. Turistaság és Alpinizmus, 1934. (24. évf.) 253–256. old.
• Kessler Hubert: Barlangok mélyén. Budapest, Franklin, 1936. 38–45., 46., 46–49., 49–52. oldalak és két fénykép a 24. és a 25. oldalak között, valamint egy fénykép a 40. és a 41. oldalak között
• Kessler Hubert: Barlangok mélyén. Új Universum, 1937. (1. köt.) 92–94. old.
• Kessler Hubert: Barlangok mélyén. Budapest, Franklin, 1942. (2. kiadás) 38–45., 46., 46–49., 49–52. oldalak és két fénykép a 24. és a 25. oldalak között, valamint egy fénykép a 40. és a 41. oldalak között
• Kessler Hubert: Az Egyetemiek és a magyar barlangfeltárás. Turisták Lapja, 1942. június. (54. évf. 6. sz.) 104. old.
• Kessler Hubert: Az örök éjszaka világában. Budapest, 1957. 128–131. old.
• Kessler Hubert: Föld alatti ösvényeken. Budapest, 1961. 118., 120–126. old.
• Koleszár Krisztián: Alsó-hegyi zsombolyos tanösvény. Kirándulásvezető füzet. Második, módosított, átdolgozott kiadás. HOLOCÉN Természetvédelmi Egyesület, Bódvaszilasért Baráti Kör, 2004–2005. 4., 22., 23. old. és egy fénykép a hátsó borítón ISBN 963-219-995-2
• Kordos László: Amatőr szakmai filmest. Karszt és Barlang, 1975. 1–2. félév. 43. old.
• Kordos László: Csont és csigamaradványok a Pilis és az Alsóhegy néhány barlangjából. MKBT Beszámoló, 1975 második félév. 176. old.
• Kordos László: Magyarország leghosszabb és legmélyebb barlangjai 1975. december 31. és 1977. december 31. között. Karszt és Barlang, 1977. 1–2. félév. 49., 51. old.
• Kordos László: The longest and deepest caves of Hungary (December 31, 1975). Karszt és Barlang, 1977. Special Issue. 66. old.
• Kordos László: Magyarország legmélyebb és leghosszabb barlangjai. MKBT Meghívó, 1978. május. 18. old.
• Kordos László: Barlangi gerinces őslénytani gyűjtések és ásatások 1978-ban. MKBT Beszámoló, 1978. 11., 18. old.
• Kordos László: Barlangkataszteri hírek. Karszt és Barlang, 1980. 1. félév. 46. old.
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 131–132., 276., 281. old.
• Kósa Attila: Beszámoló a Vörös Meteor Barlangkutató Csoport 1963. évi alsóhegyi zsombolykutató expedíciójáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1964. 2–3. füz. 46. old.
• Kósa Attila: A zsombolyképződés kérdéseiről. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1964. 5–6. füz. 88., 89., 90., 91., 92., 93., 94. old.
• Kósa Attila: A Kettős-zsomboly. Karszt és Barlang, 1965. 1. félév. 17. old.
• Kósa Attila: Az Alsó-hegy legmélyebb zsombolyai. Karszt és Barlang, 1966. 2. félév. 68. old.
• Kósa Attila: Újabb adatok az Alsó-hegy zsombolyainak megismeréséhez. Karszt és Barlang, 1968. 1–2. félév. 17. old.
• Kósa Attila: Stages in the development of potholes on the Alsóhegy Plateau (Bódvaszilas, North Hungary). Karszt- és Barlangkutatás, 1968–1971. (6. évf.) 74. old.
• Kósa Attila: Részlet az Almási-zsombolyból. Karszt és Barlang, 1970. 2. félév. 106. oldal és a hátsó borító. Fénykép.
• Kósa Attila: Mészkőhegyeink természetalkotta aknái, a zsombolyok. Élet és Tudomány, 1974. január 4. (29. évf. 1. sz.) 23., 24. old.
• Kósa Attila: Alsó-hegyi Zsomboly-atlasz. MKBT Műsorfüzet, 1988. július–szeptember 4. old.
• Kósa Attila: Alsó-hegyi zsombolyatlasz. Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, 1992. 18., 22., 24., 32–33. oldalak és a hátsó borító
• Kósa Attila: Nyolcvan év az Alsó-hegyen. (Még egy szó a zsombolyokról). Karszt és Barlang, 1992. 1–2. félév. 10., 11., 14. old.
• Kovács István: Dr. Kessler Hubert a magyar sziklamászók egyik példaképe. Karszt és Barlang, 1994. 1–2. füzet. 35. old.
• KTM-TvH Barlangtani Intézet: Felhívás. MKBT Műsorfüzet, 1993. március–április. 13. old.
• Kubassek János: Köszöntjük a 80 éves dr. Kessler Hubertet! Karszt és Barlang, 1987. 1–2. félév. 76. old.
• Kunisch Péter: Hágó Kupa 2004. MKBT Tájékoztató, 2004. november–december. 12. old.
• Láng Sándor: Az Észak-Borsodi-karszt geomorfológiai vázlata. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1963. 6. füz. 104. old.
• Leél-Őssy Szabolcs: Beszámoló a magyarországi elő- és utókirándulásokról. MKBT Tájékoztató, 2013. szeptember–október. 9. old.
• Lénárt László összeáll.: A „Zsombolyosok”-tól a Marcel Loubens Csoportig. Miskolc, 1977. 46. old.
• Lénárt László: Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület Évkönyv 1986. Kézirat, Miskolc. 1987. január–február.
• Lukács László: Észrevételek a bódvaszilasi barlangnap technikai megrendezésével kapcsolatban. MKBT Műsorfüzet, 1983. január–február. 7. old.
• MAFC: XV. Lakatos Kupa, Alsó-hegy, 2008. szeptember 27. 2., 4., 7–8. old.
• MAFC Barlangkutató Csoport: X. Lakatos kupa – Szögliget. MKBT Tájékoztató, 2003. november–december. 11., 12. old.
• Meteor TTE Baradla Barlangkutató Csoport: 50. Barlangnap. MKBT Tájékoztató, 2006. március–április. 6. old.
• Móga János: A tornai Alsó-hegy felszínalaktani vizsgálatának új eredményei. Karszt és Barlang, 1998–1999. 99., 100. old.
• Nagy István: Az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről és hasznosításáról. Magyar Közlöny, 2021. április 9. (61. sz.) 2336. old.
• Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Budapest, 2005. 14., 241. old.
• Nyerges Attila: Az Alsó-hegy zsombolyainak felszín alatti morfológiája. Kézirat (szakdolgozat), 1997. április. 5., 14., 18., 25., 29., 40., 43., 44. oldalak és egy oldal térképmelléklet (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Nyerges Attila: Az Aggteleki-karszt zsombolyai. Karsztfejlődés, 2001. (6. köt.) 266., 267–268. old.
• Nyerges Attila: Almási-zsomboly. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 58–60. old. ISBN 963-9358-96-7
• Nyerges Miklós: A MAFC Barlangkutató Csoport 1994. december 27. és... MKBT Műsorfüzet, 1995. március–április. 7. old.
• Nyerges Miklós: VI. Lakatos Kupa. MKBT Tájékoztató, 2000. január–február. 7., 8. old.
• Nyerges Miklós: IX. Lakatos kupa – Alsó-hegy. 2002. MKBT Tájékoztató, 2002. november–december. 15. old.
• O. T.: Újabb felfedezések az Aggteleki-barlangban és környékén. Magyar Turista Élet, 1934. szeptember 22. (2. évf. 15–16. sz.) 6. old.
• Pannonhalmi Gimnázium Rómer Flóris Barlangkutató Csoport munkaközössége: A Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató 1964. évi IX. évfolyamának tartalomjegyzéke. (Tárgy- és névmutató). Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1964. Tartalomjegyzék. 14. old.
• A Pannonhalmi Rómer Flóris Barlangkutató Csoport munkaközössége: A Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató 1963. évi VIII. évfolyamának tartalomjegyzéke. (Tárgy- és névmutató). Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1963. Tartalomjegyzék. 15. old.
• Papp László: Olaszország barlangjai. Turisták Lapja, 1934. február. (46. évf. 2. sz.) 59. old.
• Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2007. január 22. (6. sz.) 211. old.
• Polgárdy Géza szerk.: Magyar turista lexikon. A–Z. Budapest, 1941. 231. old.
• Rácz József: A VMTE Vass Imre Barlangkutató Csoport tagjai által 1978 augusztusában gyűjtött üledékminták őslénytani elemzése (faunalisták). In: Házi Zoltán: A KPVDSZ Vörös Meteor TE Vass Imre Csoport 1978. évi jelentése. Kézirat. 6. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Rajczy Miklós: A BEAC Barlangkutató Csoport 1981. évi jelentése. Kézirat. 1981 körül. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Rajczy Miklós: A BEAC Barlangkutató Csoport 1981. évi jelentése. MKBT Beszámoló, 1981. 68. old.
• Rónai Miklós: Az alsóhegyi zsombolyok kutatásának történetéről. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1965. 5–6. füz. 84. old.
• Sárváry István: A zsombolygenetika kérdéseiről. Karszt és Barlang, 1970. 1. félév. 5., 9., 11. old.
• Sárváry István: Víznyomjelzés az Alsó-hegy zsombolyaiban. Karszt és Barlang, 1971. 1. félév. 25., 26., 27., 29. old.
• Sárváry István: Víznyomjelzési kísérletek néhány elvi és gyakorlati kérdése. Vízügyi Közlemények, 1979. (61. évf.) 3. füz. 461. old.
• Scholtz Pál Kornél: Beszámoló az 1911. évi június hó 10-13 közötti tett expedícióról a szilasi fennsíkon. Napló, kézirat. 1911.
• Serényi Péter: Tettek és teendők a Baradla körül. Turisták Lapja, 1932. (44. évf. 4. sz.) 121. old.
• Szeghalmy Gyula: Felvidék. Budapest, 1940. 86. old.
• Székely Kinga: A Karszt és Barlangban 1961-től 1985-ig megjelent cikkek bibliográfiája. Karszt és Barlang, 1986. 1. félév. 81. old.
• Székely Kinga – Hazslinszky Tamás: Dr. Kessler Hubert 1907–1994. Karszt és Barlang, 1994. 1–2. félév. 18. old.
• Szenthe István: 178 m mély a Vecsembükki-zsomboly. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1969. 7. füz. 3. old.
• Szenthe István: Új sikerek a zsombolykutatásban. Karszt és Barlang, 1969. 2. félév. 77. old.
• Szenthe István: Sikeres feltáró eredmények a Vecsembükki-zsombolyban. Karszt és Barlang, 1970. 1. félév. 15. old.
• Szervezőbizottság: Barlangok védelme ankét... MKBT Meghívó, 1976. május. 11. old.
• Szervezők: MKBT XXXVI. Barlangnap. MKBT Műsorfüzet, 1992. május–június. 12. old.
• Szervezők: Barlangnap. MKBT Tájékoztató, 2011. május–június. 5. old.
• Takácsné Bolner Katalin: Magyarország leghosszabb és legmélyebb barlangjai az 1987. december 31-i állapot szerint. Karszt és Barlang, 1987. 1–2. félév. 55. old.
• Takácsné Bolner Katalin – Eszterhás István – Juhász Márton – Kraus Sándor: The caves of Hungary. Karszt és Barlang, 1989. Special Issue. 30. old.
• Taródi Péter: A Barlangi Mentőszolgálat 1983. június 24–26. között... MKBT Műsorfüzet, 1983. szeptember–október. 5. old.
• Tihanyi Péter: A VMTE Foton Barlangkutatók 1974. évi beszámolója. Kézirat. Budapest, 1974. október 12. 2. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Tóth Mihály: A MÁFI Optimista Barlangkutató Csoport 1981. évi jelentése. MKBT Beszámoló, 1981. 125. old.
• Triász Barlangkutató Csoport, Király Gábor: Barlangnap. 1998. június 26–28. Aggtelek. MKBT Tájékoztató, 1998. május–június. 3. old.
• Turi-Kovács Béla: A környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendelete. Magyar Közlöny, 2001. május 9. (53. sz.) 3486. old.
• Luděk Vlk et al: Atlas of Karst Phenomena at Dolný vrch / Alsó-hegy. Prága, 2019. 6., 7., 14–15., 351., 357. oldalak és a mellékelt térképen jelölve a helye
• Vörös Péter: Beszámoló jelentés a Karszt Barlangkutató Csoport 1992-ben végzett munkáiról. Kézirat. Egy fénykép a mellékletekben. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• –: A vecsembükki zsombolyok kutatása. Magyar Turista Élet, 1934. augusztus 28. (2. évf. 13–14. sz.) 13. old.
• –: A barlangkutatók nagyszerű munkája. Magyar Turista Élet, 1935. június 15. (3. évf. 11. sz.) 4. old.
• –: Magyarország legmélyebb barlangjai. Karszt és Barlang, 1962. 2. félév. 83. old.
• –: Az 1975. december 1-jén rendezett amatőr... MKBT Meghívó, 1976. április. 9. old.
• –: A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat XXI. Országos Vándorgyűlése... MKBT Meghívó, 1976. június. 4. old.
• –: A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat és a TIT... MKBT Meghívó, 1976. május. 9. old.
• –: Június 10. 17.00 óra. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat és a Földrajzi Társaság... MKBT Meghívó, 1977. május–június. 4. old.
• –: Országos jelentőségű barlangok. MKBT Meghívó, 1977. november. 20. old.
• –: Felhívjuk a tagság figyelmét, hogy 1982. július 1-jével új természetvédelmi jogszabályok léptek életbe. MKBT Műsorfüzet, 1982. szeptember–október. 16. old.
• –: A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat XXVII. Országos Vándorgyűlése. 1982. június 18–20. Bódvaszilas – Alsó-hegy. MKBT Műsorfüzet, 1982. május–június. 9. old.
• –: Az UNESCO Világörökség Bizottsága 1995. december 6-án... Karszt és Barlang, 1995–1996. Egy fénykép az elülső borító belső oldalán.
• –: XLVI. Barlangnap. 2002. július 12–14. MKBT Tájékoztató, 2002. május–június. 2. old.
• –: XLVI. Barlangnap. 2002. július 12–14. Aggtelek MKBT Tájékoztató, 2002. július–augusztus. 3. old.
• –: Hágó Kupa. 2004. május 21–23. MKBT Tájékoztató, 2004. május–június. 7. old.

• Eugenio Boegan: Grotte dell'Ungheria. (Magyarország barlangjai.) Le Grotte d'Italia. 1929. 3. sz. 143–144. old.
• Gaál István: Szép magyar tájak. Bp. 1944. 247., 248–249., 249–250. old.
• Havliček, David – Vojiř, V.: Speleologický Prúzkum Dolného Vrchu. Slovensky Kras, 1984. 22. köt. 213–244. old.
• Kessler Hubert: Barlangok mélyén. Búvár, 1935. (1. évf.) 92–97. old.
• Klingenfuss, B.: Bódvaszilas 1973. Höhlenpost, 1976. 11. évf. 33. sz. 4–14. old.
• Kósa Attila: Közvetlen felszínalatti karsztos képződmények morfológiai és műszaki vonatkozású vizsgálata. Kézirat, 1969. Doktori disszertáció, Budapesti Műszaki Egyetem.
• Kósa Attila: Az Alsó-hegy zsombolyai. Barlangnapi tájékoztató. MKBT és Tektonik, 1982.
• Kovács István: Kessler Hubert Dr. 80 éves. Hegymászó, 1987. 1. sz.
• Nyerges Attila: Az Almási-zsomboly. Kézirat, 1997. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Sásdi László – Nyerges Attila: Az Aggteleki Nemzeti Park barlangjai I. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 2000. (kutatási jelentés)
• Székely Kinga: A nemzeti park fokozottan védett barlangjai. In: Baross Gábor szerk.: Az Aggteleki Nemzeti Park. Mezőgazda Kiadó, 1998. 225–238. old.
• VITUKI: Az északi határmenti karsztterületek vízföldtani vizsgálata a csehszlovák féllel közösen. Témabeszámoló, 1973–1976.
• Vojiř, V.: Zpráva o stavu speleologického prúzkumu Dolného Vrchu v Jihoslovenskémkrasu, okres Rožnava, k srpnu 1966. Geobuch, 1966. Speleologicky Klub Praha.
• Vojiř, V.: Dolný Vrch, I. etapová zpráva o speleologickém prúzkumu. 1973. Speleologicky Klub Praha.

• Nyerges Attila – Nyerges Miklós: A Tornai-Alsó-hegy barlangjainak bejárási útmutatója
• Országos Barlangnyilvántartás