[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Hegyesorrú denevér

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hegyesorrú denevér
Röptében
Röptében
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Denevérek (Chiroptera)
Alrend: Kis denevérek (Microchiroptera)
Család: Simaorrú denevérek (Vespertilionidae)
Alcsalád: Myotinae
Nem: Myotis
Alnem: Myotis
Faj: M. blythii
Tudományos név
Myotis blythii
Tomes, 1857
Szinonimák
  • Myotis oxygnathus Monticelli, 1885
Elterjedés
Az elterjedési területe
Az elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hegyesorrú denevér témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyesorrú denevér témájú kategóriát.

A hegyesorrú denevér vagy hegyesorrú egérfülű-denevér (Myotis blythii) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe és a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

A hegyesorrú denevér Dél-Európában, a Földközi-tenger mellékén és Délkelet-Európában valamint Közép-Ázsia egy részén él. Magyarországon gyakori faj.

Alfajai

[szerkesztés]
  • Myotis blythii ancilla
  • Myotis blythii blythii
  • Myotis blythii lesviacus
  • Myotis blythii omari

Megjelenése

[szerkesztés]

A hegyesorrú denevér nagyon hasonlít a közönséges denevérre, de füle keskenyebb és rövidebb. Orra némileg hegyesebb, testmérete valamivel elmarad nagyobb rokonáétól. Feje kecses, fölülről nézve kevésbé széles. Bundája színe világosbarna, a hasi részen piszkosfehér, a medence környékén nincsen vöröses árnyalat. A kutatók szerint jó meghatározó bélyeg a fejtetőn lévő borsónyi nagyságú, az alapbundaszíntől világosabb folt.[1]

Életmód

[szerkesztés]

A nyár folyamán több száz egyedből álló kolóniákat alkotnak, szálláshelyül templomok, régi építmények padlásain húzódnak meg. Késő ősszel akár több száz kilométerre lévő barlangokba repülnek telelni. A leghosszabb, ismert vonulás 600 km volt.[1] Téli álma rövid, többször megszakított, meghatározott rendszerességgel települ át a barlang különböző részeire. Tél elején a melegebb részekre, tavasszal a bejárathoz közelebbi, illetve nagyobb termeket keresi fel. Röpte lassú szárnycsapásokból áll, vadászni főleg tisztáson vagy parkokban szokott, ahol legtöbbször a talajról kapja fel a bogarakat, sáskákat, molylepkéket és nagyon sok mezőgazdasági kártevőt.[2]

A leginkább zavarástűrő faj, ennek ellenére állománya folyamatosan csökken.[3]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Szatyor Miklós: Európa denevérei. Budapest, Pro Pannonia Kiadó, 2000, 98. oldal. ISBN 963-9079-58-8
  2. Szatyor Miklós: Európa denevérei. Budapest, Pro Pannonia Kiadó, 2000, 99-100. oldal. ISBN 963-9079-58-8
  3. Bihari Zoltán: Denevérhatározó és denevérvédelem. Budapest, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kiadó, 1996, 35. oldal. ISBN 963-9079-58-8

Források

[szerkesztés]