Curia
| Róma történelmi központja | |
| Világörökség | |
 | |
| Forum Romanum, Curia | |
| Adatok | |
| Ország | Olaszország |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | I, II, III, IV, VI |
| Felvétel éve | 1980 |
| Elhelyezkedése | |
 Curia
Pozíció Róma belvárosa térképén
| |
 é. sz. 41° 53′ 35″, k. h. 12° 29′ 07″41.892953°N 12.485403°EKoordináták: é. sz. 41° 53′ 35″, k. h. 12° 29′ 07″41.892953°N 12.485403°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Curia témájú médiaállományokat. | |
A Curia egy ókori római eredetű, közösségi célú műemlék épület a Forum Romanumon.
Az ókori Rómában
[szerkesztés]Társadalmi szerveződés
[szerkesztés]Eredeti jelentésében valószínűleg a latin coviria („férfiközösség”) szóból ered. Az archaikus Rómában a családok nemzetségekbe (gens), s ezek curiákba (összesen 30), azok pedig törzsekbe (tribus, összesen 3) tömörültek. A curiabeosztás alapján létrejött népgyűlés volt a comitia curiata. Egy-egy curia élén a curio állt, ezek fölött, az összes curia élén pedig a curio maximus. [1]
Bizonyos értelemben az archaikus görög phratriákhoz hasonló szervezet.
Helyek, épületek megnevezése
[szerkesztés]A fenti fogalomból következően a társadalmi kultuszok találkozóhelye lehetett eredetileg.
Rómában a Forum Romanum egyik emlékműve a Curia.
A Curia Hostilia (a senatus találkozóhelye), melyet Sulla dictator újraépített, i. e. 52-ben. Sulla fia, Faustus Sulla, újra felépítette. Ezt később Julius Caesar lebontatta és, hogy a köztársaság emlékét még jobban eltörölje – ahogy tette ezt a Rostra esetében is – ezt is más helyen építtette fel, Curia Julia néven. Domitianus i. sz. 94-ben restauráltatta először. De ezután újabb tűzeset miatt megint az újjáépítésére kényszerültek. Diocletianus császár a 3. században emeltette az új épületet. E Diocletianus-féle Curia áll ma is – a beleépített San Adriano templommal, melynek padozata alatt a bejáratnál még a régi márványmozaik padló egy darabját is megtalálták. Az épület antik bronzajtaja ma a Lateráni székesegyház főkapujában van.
Bent két dombormű látható, mellyel eredetileg a Rostrát díszíttette fel Traianus császár. Mindkettő az uralkodót ábrázolja.
A Curia északnyugati oldalához csatlakozott egy Chalcidicum nevű oszlopcsarnokos udvar, mely kitöltötte a Curia és a Secretarium Senatus (a senatus levéltára és segédhivatalainak helyisége) közét.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Római társadalomtörténet 22. o.
Források
[szerkesztés]
- ↑ Római társadalomtörténet: Alföldy Géza: Római társadalomtörténet. Budapest: Osiris Kiadó. 2000. ISBN 963 379 669 5
- Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.
- Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963-243-235-5
- Olivia Ercoli – Ros Belford – Roberta Mitchell: Róma (Útitárs Könyvek, Panemex KFt és Grafo Kft, Bp., 2000.) ISBN 963-9090-36-0
