Csigáspolip
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Csigáspolip a berlini állatkert akváriumában
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Sebezhető      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Nautilus pompilius Linnaeus, 1758 | ||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Csigáspolip témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Csigáspolip témájú médiaállományokat és Csigáspolip témájú kategóriát. |
A csigáspolip vagy pompás csigáspolip (Nautilus pompilius) a fejlábúak (Cephalopoda) osztályának csigaházas polipok (Nautiloidea) alosztályába, ezen belül a nautiluszok (Nautilida) rendjébe és a Nautilidae családjába tartozó faj.
A Nautilus fejlábúnem típusfaja.
Előfordulása
[szerkesztés]A két alfajjal rendelkező csigáspolip az Indiai-óceán egyes részein és a Csendes-óceán nyugati vidékén, valamint az Ausztrália és Új-Kaledónia között elterülő tengerekben él. A csigáspolipok korábban igen elterjedtek voltak élőhelyükön, házuk azonban kedvelt árucikk, ezért számuk egyre csökken. Időközben szaporítási program is indult a megmentésük érdekében. Egyes emberek eszik a csigáspolipot.
Alfajai
[szerkesztés]A WoRMS szerint nincsenek alfajai, viszont az enwiki szövegel róluk.
Megjelenése
[szerkesztés]A csigáspolip házának átmérője 20-25 centiméter, testtömege 6 kilogramm. Háza előre csavarodó spirál, amely egymást követő kamrákból áll. A csigáspolip háza oldalról lapított és több kamrából áll, amelyek folyadékot és gázkeveréket tartalmaznak. A gáz és a folyadék arányának változtatásával a csigáspolip szabályozni tudja tartózkodási mélységét a tengerben. Az életkor előrehaladtával nő a kamrák száma. A külső felszínen halványan felfedezhetők a növekedési vonalak. A „sapka” húsos, és négy tapogató hüvelyének összenövésével jött létre. Amikor az állat visszahúzódik a házába, ez a „sapka” zárja le a nyílást. Éjszaka az állat kinyújtja házából a tapogatóit, hogy táplálékot vegyen fel. A tapogatók csúcsán érzékelők találhatók, amelyek segítségével a csigáspolip megízleli a körülötte levő vizet, és „kiszimatolja” a tengerfenéken a zsákmányt. A tapogatók abban is segítik a csigáspolipot, hogy megőrizze egyensúlyát, és a szájához vigye a táplálékot. Az állat szeme fejletlen, úgynevezett gödörszem; elsősorban a fény és a sötétség váltakozását érzékeli. A csigáspolip belső szervei házának legkülső kamrájában találhatók. Az állatnak két pár kopoltyúja és veséje van.
Életmódja
[szerkesztés]A csigáspolip társas lény, és csoportokban él. Éjszaka aktív és ragadozó életmódot folytat. Tápláléka különböző rákok, élő halak és haltetemek.
Szaporodása
[szerkesztés]Az ivarérettséget 6 hónapos korban éri el. A párzási időszak valószínűleg egész évben tart. A csigáspolip legfeljebb 10 petét rak, melyeknek hossza 4-5 centiméter. A nőstény két hét alatt rakja le a 10 darab petéjét. A szaporodásáról csak a fogságban élő példányok tanulmányozásából tudnak.
Képek
[szerkesztés]-
A háza kívülről
-
és belülről; egy kettévágott példány látható, amely a kamrákat hivatott bemutatni
-
Szeme közelről
-
Források
[szerkesztés]- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Nautilus pompilius Linnaeus, 1758 WoRMS
- Linnaeus, C. (1758). Systema naturae per regna tria naturae, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis. Editio Decima, Reformata. Tomus I. Laurentii Salvii, Stockholm. 824 pp. doi: 10.5962/bhl.title.542 reference page
- Nikolaeva, S. 2015: A study of the type series of Nautilus pompilius Linnaeus, 1758 (Mollusca, Cephalopoda, Nautilida). Zootaxa 3963 (1): 55-73. doi: 10.11646/zootaxa.3963.1.4. Preview (PDF) reference page
- Héros, V.; Lozouet, P.; Maestrati, P.; Cosel, R. V.; Brabant, D. & Bouchet, P. (2007). Mollusca of New Caledonia, in: Payri C.E., Richer de Forges B. (Eds.) Compendium of marine species of New Caledonia. Doc. Sci. Tech. II7. Seconde édition, IRD Nouméa, pp 199–254.
