[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Čepinski Martinci

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Čepinski Martinci
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségCsepin
Jogállásfalu
Irányítószám31431
Körzethívószám(+385) 31
Népesség
Teljes népesség524 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság87 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 30′ 44″, k. h. 18° 28′ 15″45.512276°N 18.470750°EKoordináták: é. sz. 45° 30′ 44″, k. h. 18° 28′ 15″45.512276°N 18.470750°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Čepinski Martinci témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Čepinski Martinci (1900-ig Martinci, 1991-ig Martinci Čepinski) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Csepinhez tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Eszéktől 16 km-re délnyugatra, községközpontjától 8 km-re nyugatra, Szlavónia középső részén, a Szlavóniai-síkságon fekszik. Településrészei: Ađenica, Grabik Brođanački, Ivanjska Međa, Klenje és Travnjak.

Története

[szerkesztés]

A település területe már ősidők óta lakott. Ennek bizonyítéka a „Dubrava” nevű régészeti lelőhely,[2] ahol több rétegben az őskortól a középkorig terjedő régészeti leletek kerültek elő. Az itt feltárt házak körül tűzhelyek, hulladékgödrök és más földfelszín alatti objektumok, sírok és egyéb mozgatható leletek voltak. Többségben a bronzkori urnamezős kultúrához tartoztak, de az északi részen újkőkori objektumok és a középkori élet nyomai is megtalálhatók voltak. A település nevét a tőle délre álló, Szent Márton tiszteletére szentelt templomról kapta, melyet már a 14. században említenek a pápai tizedjegyzékben. A község honlapja szerint a település neve a 15. században Márkusfalva volt, Márkusfalvát azonban Csánki Dezső is a mai Markušicával azonosítja, melyet még 1697-ben is „Markusevecz” néven említenek.[3] Így hát elmondható, hogy a középkori település bár létezett, nem azonosítható be egyértelműen a korabeli forrásokban szereplő településnevekkel.

A térség a mohácsi csata után került török kézre és a Pozsegai szandzsák része lett. Egy 1702-es leírás szerint a középkori templomot teljesen lerombolták és köveit a diakovári vár építéséhez használták fel. A török uralom idején 12 ház állt itt, majd hosszú ideig puszta volt. 1702-ben már újra lakott volt 19 házzal. Fából ácsolt templomát a 18. század végén említik. A település 1751-ig katonai igazgatás alatt állt, majd kamarai birtok volt. 1765-ben Mária Terézia szolgálataiért Adamovich I. Kapisztrán Jánosnak adományozta és a csepini uradalom része lett. Az új birtokokos képzett gazdálkodóként rögtön hozzálátott a környező mocsaras területek lecsapolásához. A kiszárított területeken új növényi kultúrákat, lent, kendert és dohányt honosított meg. 1803-ban új templomot építtetett Szent Márton tiszteletére. A terület fejlesztését unokája Adamovich II. Kapisztrán János folytatta gépek beszerzésével, új üzemek alapításával. 1830-ben a szerbek is felépítették Szent Györgynek szentelt templomukat.

A településnek 1857-ben 595, 1910-ben 755 lakosa volt. Verőce vármegye Eszéki járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 31%-a horvát, 28%-a szerb, 18%-a magyar, 15%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A falu 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 80%-a horvát, 12%-a szerb, 3%-a jugoszláv nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 663 lakosa volt.

Lakossága

[szerkesztés]
Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
595 644 552 604 667 755 773 942 1.111 1.127 1.042 856 817 753 700 663

Gazdaság

[szerkesztés]

A helyi gazdaság alapja a földművelés és az állattartás.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1803-ban épült.
  • Szent György tiszteletére szentelt pravoszláv templomát 1830-ban építették.

Kultúra

[szerkesztés]
  • KUD Čepinski Martinci kulturális és művészeti egyesület. Az egyesület évente megrendezésre kerülő kulturális és gasztronómiai eseménye a „Kukuruzijada” kukoricafesztivál.

Oktatás

[szerkesztés]

A településen a csepini Vladimir Nazor elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.

  • NK „Mladost” Čepinski Martinci labdarúgóklub.

Egyesületek

[szerkesztés]
  • LD „Jastreb” vadásztársaság

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)