[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Visoko

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) végezte 2022. december 30., 08:40-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.9.2)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Visoko
Visoko, háttérben az állítólagos „Nap-piramis” (Visočica)
Visoko, háttérben az állítólagos „Nap-piramis” (Visočica)
Visoko címere
Visoko címere
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
kantonZenica - Doboj
Jogállásváros
Alapítás éve1355
PolgármesterMunib Alibegović (SDA)
Irányítószám71300
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség39 938 fő (2013)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság508 m
Terület232 km²
IdőzónaKözép-európai idő (UTC+1)
Közép-európai nyári idő (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 59′ 22″, k. h. 18° 10′ 50″43.989444°N 18.180556°EKoordináták: é. sz. 43° 59′ 22″, k. h. 18° 10′ 50″43.989444°N 18.180556°E
Visoko weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Visoko témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Visoko város Bosznia-Hercegovina középső részén, a Zenica és Szarajevó közti úton. Lakosainak száma kb. 17 000. Visoko közigazgatási szempontból a Zenica-Doboj kanton része. Neve jelentése bosnyákul annyit tesz Magasan, amely a környező hegyekre utalhat. A középkori Bosnyák Királyság legelső fővárosa és királyi székhelye volt.

Fekvése

[szerkesztés]

A város a Bosznia folyó partján fekszik, ahol a Fojnička belétorkollik.

Történelem

[szerkesztés]

A terület egykor a középkori Bosznia állam központját képezte, I. Kotromanić Tvrtko király itt hozta létre az ország fővárosát 1355-ben.

A török hódoltság kezdete 1463-ban volt. Magát a várost a török hódítás idején alapította Ajas bég. Miután az Osztrák–Magyar Monarchia elfoglalta Boszniát, Visokót újjáépítették abban a keleti stílusban, amely az oszmán korra volt jellemző.

A város 1945. április 7-én szabadult fel.

Jugoszlávia részeként Visoko eleinte nem nagyon fejlődött. A második világháborúban a város nem sok károsodást szenvedett. A nagy fejlődés a kommunizmus évtizedeiben indult meg. A boszniai háború Visokóra is nagy hatással volt, a háború négy éve alatt Bosznia és Hercegovina hadserege állomásozott itt.

Visoko ma gazdag kulturális örökséggel rendelkező város, de gazdaságára a háború negatív hatással volt.

Népesség

[szerkesztés]

2005-ben a város lakossága 40 276 fő:

Látnivalók

[szerkesztés]

A városban egy mecset és egy dzsámi található. A Hadži Ibrahim mecset és a Fehér vagy Šerefudinova dzsámi. A dzsámit Zlatko Ugljen építette 1980-ban.

Piramisok

[szerkesztés]

2005 végén a boszniai Semir Osmanagić egy piramist vélt felfedezni a Visoko feletti hegyen. Az elkezdődött régészeti feltárások során további négy piramist találtak és további kettőt feltételeznek.

A tudomány még eléggé megosztott, sokan kételkednek a felfedezésben. A turizmusnak viszont kedvez ez a hírverés, évente több százezer turista fordul meg az ásatásokon.

Visoko látképe a Nap piramisról

Média

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Visoko
A Wikimédia Commons tartalmaz Visoko témájú médiaállományokat.