[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

DDR SDRAM

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen DeniBot (vitalap | szerkesztései) 2010. augusztus 10., 11:56-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (kisebb formai javítások)

DDR SDRAM (double data rate synchronous dynamic random access memory) egy memóriatípus, egy integrált áramkör, amit elsősorban személyi számítógépek használnak.

Ezzel nagyobb sávszélesség valósítható meg, mint az SDRAM-mal, mivel duplázódik az adatátviteli arány, a memóriabusz frekvenciájának növekedése nélkül.

64 bit egyszerre történő átvitele esetén a DDR SDRAM ad egy átvitel arányt (memória busz / óra arány) × 2 (kettős arány) × 64 ( az átvitt bitek száma) / 8 (a bitek száma). Például, ha egy busz frekvenciája 100 MHz, a DDR-SDRAM ad egy felső határt az átvitel arányra: 1600MB/s .

Ahogy a DDR-t helyettesítette az újabb DDR2, a régebbi változatra néha a DDR1 jelölés utal. A DDR és a DDR2 nem kompatibilis egymással.

Specifikáció alapok

Alap neve Memória órajel Ciklus I/O Busz órajel Adatátvitel/másodperc Modul név Maximális átviteli arány
DDR-200 100 MHz 10 ns 100 MHz 200 millió PC-1600 1600 MB/s
DDR-266 133 MHz 7,5 ns 133 MHz 266 millió PC-2100 2100 MB/s
DDR-333 166 MHz 6 ns 166 MHz 333 millió PC-2700 2667 MB/s
DDR-400 200 MHz 5 ns 200 MHz 400 millió PC-3200 3200 MB/s

Nincs felépítési különbség a különböző frekvenciájú DDR SDRAM- arhitektúrái között, például PC-1600 (100 MHz) és PC-2100 (133 MHz), azonban az alaplap meghatározza, hogy ezek közül melyik használható. A szám kijelöli azt az adatátviteli sebességet, amin a memória garantáltan fut. A DDR SDRAM futhat alacsonyabb órajel mellett, mint a névleges (underclocking) vagy magasabb órajel mellett (overclocking).

DDR SDRAM DIMMje 184 pin-es (ellentétben a 168 pin-es SDRAM-al, vagy 240 pin-es DDR2 SDRAM). Meg lehet különböztetni a ramokat a bevágások számával (DDR SDRAM egy, SDRAM kettő bevágású). A DDR SDRAM 2,5 V feszültségen működik, ezzel szemben 3,3 V szükséges az SDRAM részére. Ez alapvető különbség. Némely DIMM névleges feszültsége 2,6 V.

Méret

  1. DRAM Berendezés. A chipek száma 8 többszöröse nem-ECC elemek részére és 9 többszöröse az ECC elemek részére. A csipek lehetnek egy oldalt (Single sided) vagy mindkét oldalon (Double Sided). Maximális mennyiség a csipekből DDR típusnál 36 (9x4).
  2. DRAM sorai. Egy elem rendelkezhet 1, 2 vagy 4 sorral, de egyszerre csak 1 sor lehet aktív. Mikor egy elemnek 2 vagy több sora van, a memória vezérlőnek periodikusan választania kell bezárás és megnyitás műveletek között.
  3. Időzítés: CCAS Latency (CL), Clock Cycle Time (tCK), Row Cycle Time (tRC), Refresh Row (tRFC), Row Active Time (tRAS).
  4. Puffer: Regisztrált, vagy nem pufferelt

A teljes méret a csip méretének és darabszámának szorzata. Az ECC elemek 8/9 többszöröse, mert egy bitet használnak bájtonként hibajavításra. Egy bármilyen méretű elem vagy 36 kicsi csipből, vagy 18 vagy 9 nagyobbból áll.

A DDR memóriabusz szélessége csatornánként 64 bit (72 ECC memóriára). A teljes bitszélesség egy szorzat, ami a csip bitszámából és a csipek számából áll. Ez egyenlő a sorok és a DDR memóriabusz szélességének szorzatával.

Alternatívák

DDR (DDR1) helyettesítve van DDR2 SDRAM-mal, amely néhány módosítást tartalmaz pl.:órajel frekvencia növelése, de a működési elve ugyanaz, mint a DDR-é. A DDR2-vel a RAMBUS XDR Dram versenyez. A DDR2 a mértékadó, mert az XDR-nek hiányzik a támogatás. A DDR3 SDRAM egy új mértékadó, ami nagyobb teljesítményt eredményez, és új tulajdonságokat tartalmaz.

Bár a DDR2 órajele magasabb, mint a DDR-é, összességében a teljesítmény nem volt nagyobb a korábbi kísérleteknél. A DDR2 2004 végén jelent meg.

A memóriagyárak megállapították, hogy felesleges DDR1 memóriát gyártani 400 MHz fölött. A DDR2 jelöli, hogy a DDR1 órajele hol végződik. A DDR2 400 MHz-nél indul, és annál magasabb lehet.

Az RDRAM drágább, mint a DDR SDRAM, ezért a gyárak nem akarnak sokat gyártani.

Külső hivatkozások