Cernkovce
| Cernkovce (Črnkovci) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Mariánc |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31553 |
| Körzethívószám | +385 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 634 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 93 m |
| Terület | 8,72 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 42′ 00″, k. h. 18° 16′ 60″45.700000°N 18.283300°EKoordináták: é. sz. 45° 42′ 00″, k. h. 18° 16′ 60″45.700000°N 18.283300°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Cernkovce (horvátul: Črnkovci) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Mariánchoz tartozik.
Fekvése
Eszéktől légvonalban 33, közúton 39 km-re északnyugatra, községközpontjától 4 km-re északra, a Szlavóniai-síkságon, a Karasica jobb partján, az Eszékről Szalatnokra menő út mentén fekszik.
Története
A török uralom idején keletkezett. Egyike volt annak a 18 szlavóniai falunak, ahova a törökök Dél-Magyarországról magyarokat telepítettek be. A török uralom idején szpáhibirtok volt, kálvinista hitre tért magyar jobbágyok lakták. Utolsó uruk a valpói Hasszán nevű szpáhi volt. Ekkor 8 ház állt a településen, amely 1668 körül a törökön kívül még a Draskovich családnak is adózott.[2] Valószínűleg a felszabadító harcok során néptelenedett el. Az 1698-as kamarai összeírásban nem szerepel.[3] A 18. században Boszniából katolikus sokácok vándoroltak be ide. Előbb kamarai birtok, majd a valpói uradalom része lett. 1721. december 31-én III. Károly az uradalommal együtt Hilleprand von Prandau Péter bárónak adományozta.
Az első katonai felmérés térképén „Czernikovcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Czernkovcze” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Czernkovcze” néven 79 házzal, 442 katolikus vallású lakossal találjuk.[5]
A 19. században a környező földek megművelésére dunai svábokat és dél-magyarországi magyarokat telepítettek ide. 1857-ben 473, 1910-ben 593 lakosa volt. Verőce vármegye Alsómiholjáci járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 91%-a horvát, 7%-a német, 2%-a magyar anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 810 lakosa volt.
Lakossága
| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 473 | 463 | 443 | 511 | 570 | 593 | 565 | 637 | 722 | 865 | 1.046 | 985 | 884 | 941 | 889 | 810 |
Gazdaság
A délszláv háború előtt egy nagyobb gazdasági övezet működött a településen a mezőgazdasági növények termelésére és feldolgozására, de a háború alatt ez tönkrement. A településen ma több kisiparos tevékenykedik, de a fő gazdasági ágazat a mezőgazdaság. A falu lassan újjáépül és fiatalabb nemzedékekkel növekszik a falu új része. A falu nagy malma sajnos már nem működik, de épülete kiemelkedik a házak közül. A falu kenyér és egyéb pékáruk előállításáról is ismert.
Nevezetességei
Szent Lőrinc tiszteletére szentelt római katolikus temploma a podgajcei plébánia filiája. A templom 1977-ben épült a régi, 18. századi templom helyett, melynek harangtornya megmaradt.
Oktatás
A felső tagozatosok a podgajcei általános iskolába, az alsósok a helyi területi iskolába járnak.
Sport
- Az NK Mladost Črnkovci labdarúgóklubot 1948-ban alapították. Jelenleg a megyei 2. ligában szerepel.
- ŠRU „Šmuđ” sporthorgász egyesület.
Egyesületek
- A DVD Črnkovci önkéntes tűzoltó egyesületet 1927-ben alapították.
- UM „Bećari” Črnkovci ifjúsági egyesület.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Rudolf Horvat: Vapovština u tursko doba
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 23. oldal.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...121. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 64. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Rudolf Horvat: Vapovština u tursko doba (horvátul)
- Dragan Milošević: Župa Valpovo i povijest crkve u Belišću od 1886 do 1966 godine. 2015. Archiválva 2019. április 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as kamarai összeírása. (horvátul)
További információk
A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
