Nemesvid

Nemesvid
Nemesvid légi felvételen
Nemesvid címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Somogy
Járás	Marcali
Jogállás	község
Polgármester	Kovács Sándor (független)[1]
Irányítószám	8738
Körzethívószám	85
Népesség
Teljes népesség	594 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	39,28 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	18,38 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 29′ 27″, k. h. 17° 15′ 05″46.490811111111, 17.25133055555646.490811°N 17.251331°EKoordináták: é. sz. 46° 29′ 27″, k. h. 17° 15′ 05″46.490811111111, 17.25133055555646.490811°N 17.251331°E
Nemesvid Pozíció Somogy vármegye térképén
Nemesvid weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemesvid témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nemesvid község Somogy vármegyében, a Marcali járásban.

Somogy vármegye nyugati részén fekszik, Zalakomártól délkeletre; központján kelet-nyugati irányban a 6805-ös út halad át, délről, Vése felől pedig 6816-os út vezet idáig.

Vid települést középkorban a királyi szakácsok alapították, akik itt és a közeli Nagyszakácsi területén kaptak birtokot és jelentős adókedvezményeket. A török megszállás idején a település a koppányi szandzsákhoz tartozott. 1566-ban a szenyéri bég a vidi lakosságot Komár várának építéséhez rendelte ki, ám mivel ezt a helyi nemesek megtagadták, török martalócok támadtak rá és vittek véghez jelentős pusztítást a faluban.^[3]

1725-ben III. Károly a „nemes” előtagot adományozta a kisnemesi leszármazottak lakta településnek, 1827. október 10-én I. Ferenc magyar király pedig mezővárosi rangot és négy vásár tartására vonatkozó engedélyt adott Nemesvid elöljáróinak.^[4] 1837-től iskola is működik a faluban, mely később a második világháború idején a település határában elhunyt vadászpilóta, Hóy Tibor nevét vette fel. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején, a krónikák szerint, a településen élők különös bátorságról tettek tanúbizonyságot. A század második felében fellendült az élet: első gyógyszertárát 1874-ben nemeskéri Kiss István (1833–1884) alapította a „Megváltó” név alatt. Apai nagyapja dulici Duliczky János (1769–1823) gyógyszerész volt, aki 1797-ben alapította az első marcali gyógyszertárt. Kiss István édesapja, nemeskéri Kiss Gábor (1794–1863), tovább vitte apósa patikáját egészen haláláig, amikor fia átvette a vezetését.^[5] 1884-ben a megyében elsőként itt létesült pénzintézet, később társadalmi szervezetek sora alakult: volt kaszinó, olvasóegylet, ipartársulat, olvasókör, tűzoltóegylet, gazdakör és lövészklub. Híresek voltak a helyi kézművesek, bognárok, cipészek, kovácsok.^[3]

Nemesvid teljes vagyona 2010 őszén árverésre került.^[6]

• 1990–1994: Árvai Tibor (MDF-FKgP)^[7]
• 1994–1998: Árvai Tibor (független)^[8]
• 1998–2002: Árvai Tibor (független)^[9]
• 2002–2006: Dr. Árvai Tibor (SZDSZ)^[10]
• 2006–2008: Dr. Árvai Tibor (független)^[11]
• 2009–2010: Harmath István (független)^[12]
• 2010–2012: Harmath István (független)^[13]
• 2012–2014: Dr. Árvai Tibor (független)^[14]
• 2014–2019: Kovács Sándor (független)^[15]
• 2019–2024: Kovács Sándor (független)^[16]
• 2024– : Kovács Sándor (független)^[1]

A településen 2009. február 15-én időközi polgármester-választást tartottak,^[12] az előző polgármester lemondása miatt.^[17]

A következő önkormányzati ciklus félideje táján, 2012. november 25-én újból időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani Nemesviden, ezúttal az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.^[18] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de három jelölt közül, mindkét kihívójától messze lemaradva csak az utolsó helyet érte el.^[14]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,6%-a magyarnak, 16% cigánynak, 4,8% németnek, 0,3% románnak mondta magát (14,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,7%, református 1,5%, felekezet nélküli 17,3% (18,2% nem nyilatkozott).^[19]

2022-ben a lakosság 76,9%-a vallotta magát magyarnak, 16,9% cigánynak, 6,3% németnek, 0,2-0,2% szlováknak, görögnek, örménynek és ruszinnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (16,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 51% volt római katolikus, 1,7% református, 0,5% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,2% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 18,1% felekezeten kívüli (27,5% nem válaszolt).^[20]

• Turul-szoborral díszített világháborús emlékmű^[21]

• 
  A községháza
• 
  A katolikus templom
• 
  A Szent Mihály-kápolna, a temetőben

• Vendégváró – Nemesvid
• Lemondott a megfenyegetett nemesvidi polgármester MTI 2008. december 5.