Növények/K/Kókuszpálma

A lap mérete: 4620 bájt Növények

Kókuszpálma

Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények‎ • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények‎ • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények‎ • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények‎ • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok

Növények listája – Ábécé szerinti tartalomjegyzék

Zs

Feldolgozáshoz előkészített kopra, (Puka Puka)

Kókuszpálma

(Cocos nucifera, Syn: -)
Más neve(i): -

A kókuszpálma az egyszikűek osztályába, a pálmavirágúak rendjébe és a pálmafélék családjába tartozó faj. Valószínűleg az Indiai-óceán szigeteiről vagy az Ázsia és Ausztrália közt elterülő szigetcsoportról terjedhetett el. Sok helyen előfordul, mivel a lehullott magok hosszú hónapokig megőrizhetik csírázóképességüket és a tengeren úszva az anyanövénytől akár 4000 kilométerre is kezdhetik a csírázásukat.

A gyakran 25-30 méter magasságot elérő törzse egyenes, vagy ívesen meghajló, alapjánál megvastagodó. Jellemzően világosszürke színű. Gyökérzete nem hatol mélyre, de a földfelszín feletti járulékos gyökerei kitámasztják a törzset, így jól ellen tud állni az erős viharoknak is. A hatalmas, 3-6 méter hosszú szárnyalt levelekből álló üstökös levélkorona legtöbbször 25-35 levélből áll. Egylaki, virágai sárgák.

Termése, a kókuszdió, lecsüngő és tojás alakú, színe a zöldesszürkétől a narancssárgáig terjedhet. Mérete 30 centiméter hosszú, 18 centiméter átmérőjű, 1-2 kilogramm tömegű.

A kókuszdiót borító durva rostszálakat kefesörték, tömítőanyagok, valamint – textilipari eljárásokkal – szőnyegek, lábtörlők, zsinórok készítésére lehet felhasználni. Ehhez az éretlen kókuszdiókat 3 napig vízben áztatják, így a rostok leválaszthatók a kemény héjról. Ezután a rostokat megszárítják, gerebenezik. Textilipari feldolgozáshoz fonalat készítenek belőlük. A kókuszszőnyegek rendkívül rugalmasak, korábban így készültek a tornatermi szőnyegek. 1000 kg kókuszdióból kb. 35 kg keferostot és 150 kg fonásra alkalmas rostot lehet előállítani.

Szintén a terméséből nyerik ki a koprát, ami a kókuszdió kiszárított húsa, és alapanyaga a kókuszolajnak és számos takarmánynak. A név a maláj koppara szóból származik, ami szárított húst jelent. A kopra előállítása több lépésben történik. Először a kókuszdiót meghámozzák és kettévágják. A kókusztejet kinyerik, majd a félbevágott termést kemencében, fűtött kamrában vagy egyszerűen a napon kiszárítják. Ez utóbbi jó minőséget nyújt, viszont sokkal lassabb. Átlagosan hat-nyolc kókuszdióból állítható elő egy kilogramm kopra. A kiszárított anyagból kókuszolajat préselnek, a maradékot pedig állati takarmányként hasznosítják. A Fülöp-szigetek legfontosabb exportcikke és deviza bevételi forrása is, de Indonézia és Malajzia is komoly szereplője a piacnak. A gazdasági világválság alatt ennek a terméknek az ára is csökkent, így már nem érte meg annyira a termelése, de 2010-ben ennek az ára is meredeken emelkedett. A koprából készült kókuszolaj más növényi olajokkal versenyez ipari felhasználási területeken.

Kókusztejet a reszelt húsából állítják elő préseléssel és a kívánt konszisztenciától függően vizet adnak hozzá. Tejet és tejszínt helyettesíthet különböző ételekben. Az áttetsző folyadékot ami a kókuszdióban van, kókuszvíznek nevezik, ezt ivásra használják, nem úgy mint a kókusztejet.

A kókusztejet és a kókuszkrémet az ázsiai konyhákban elsősorban főzéshez használják, hasonlóan mint az európai konyhákban megszokott tejet, tejszínt, tejfölt, de ivásra nem. A kókusztej nem iható.

Úgy tartják, hogy kókuszt tartalmazó krémek használnak ekcéma és pikkelysömör ellen. A kókuszzsír tartalmaz laurinsavat ami kedvezően hat az immunrendszerre és az emésztőrendszerre.

Lásd még: Gyógyhatása

Magyar Wikipédia: Kókuszpálma

A Wikimédia Commons tartalmaz Kókuszpálma témájú médiaállományokat.