Növények/Sz/Szentjánoskenyér

Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények‎ • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények‎ • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények‎ • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények‎ • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok

---

(Ceratonia siliqua, Syn: -)

Más neve(i): jánoskenyér, karob

A jánoskenyér a jánoskenyér-félék (Caesalpinaceae) családjába tartozik. Szubptrópusi örökzöld fa. Kisázsia, Szíria területein honos és vadon tenyészik a Földközi-tenger vidékén. Napjainkban is ezekben az országokban található legnagyobb mennyiségben. A különleges növény Keresztelő Szent Jánosról kapta nevét, akinek mindennapi tápláléka közé tartozott a gyümölcs.

A család két faja, a balkáni júdásfa (Ceratonia) és az észak-amerikai lepényfa (Gleditschia) parkjaink közismert dísznövényei.

Nagyobb cserje vagy fa termetű növény. Törzse alacsony, hamar elágazik. Levelei összetettek, sötétzöld, viaszos fényűek, kemény tapintásúak. A növekedésben levő hajtások csúcsi része és a fiatal levelek pirosas árnyalatúak, ez a szín az idősebb hajtások héján is megmaradhat. Áttetsző fényben fehéres érrendszere finom rajzolatot mutat. A levelek szórt állásúak, 4—12 levélkéből állnak.

A jánoskenyér kétlaki növény. Csak hím- és csak nővirágot fejlesztő egyedek ismertek. Virágai hosszú virágzati tengelyen, többesével nyíló virágzatot képeznek. Virágai kicsik, jelentéktelenek, majdnem csupaszok. A hímvirágok sokporzósak. A nővirágok termői kis, hüvelyszerű képződmények.

Tartalmaz:→ A-, és B-vitamint, nagyon magas a rost, pektin, kálcium, ásványi anyag tartalma, koffein-, glutén-, koleszterin, és laktózmentes, nátriumtartalma alacsony.

A fa barna termése magokat tartalmaz, a magok pedig édes ehető pépet. A karob lisztet (ismertebb nevén a szentjánoskenyér-lisztet pedig a szárított magokból készítik. Ez a por küllemre és ízre is hasonlít a kakaóporhoz. Receptekhez egy az egyben felhasználva ajánlott a kakaópor és a cukor helyettesítőjeként!

Gyógyhatása(i): A pektin egy natúr méregtelenítő, hatása egyedülálló! Kivonja a szervezetből az egészségre igen káros nehézfémeket, valamint hozzájárul a bőr nedvességtartalmának fenntartásához, ezáltal megóvja a bőr rugalmasságát, amivel határozottan késleltethető az öregedés! Régen édesítőként használták, köhögés, rekedtség ellen, valamint gyomorbántalmak kezelésére is nagyon hatékony, amellett, hogy immunerősítő. Magjainak csíraszövetéből a cukorbetegeknek lisztet készítenek.

Hazánkban csak külföldről behozott rokon növények élnek, nálunk honos rokonai nincsenek. A család sok értékes trópusi és szubtrópusi képviselője ismert. Ezekből gyógyszer, dísztárgy, gyanta, balzsam és festék készül. Sok magról kelt példánya él hazánkban, ezek általában még gyenge, fiatal növények és nem virágoznak.

Vetése:

Tavasszal vetjük. A magokra önts annyi forrásban levő vizet amennyi ellepi, ebben hagyd kihűlni és egy napig ázni. Addigra a magok látványosan megduzzadnak. Ezután vethető. Gyorsan kikel, de a magoncok lassan nőnek, jó ha az első évben a 20 cm-t elérik.

A termésből kiszedett magok jól csíráznak. Cserepekbe vagy ládába vessük. Alulra tőzeges komposztföldet, arra 2—3 cm vastag homokréteget terítsünk. A magokat 1 —1,5 cm mélyre a homokba dugdossuk, és jól öntözzük be. Az edényeket üveglappal, papírral takarjuk le. 20—22 °C-on 2—3 hét alatt kicsíráznak. A csíranövényeket egyenként 8-as cserepekbe ültessük át, és szoktassuk a szabad levegőhöz.

A magról kelt növények csak hosszú idő után teremnek és változó minőségűek, ezért a magcsemetéket ajánlatos átoltani. Oltáshoz csak kiemelkedően jó típusok hajtásait használjuk. Tavasszal, a növekedés megindulása előtt, még nyugalomban levő hajtásrészt válasszunk. Ezeket 3—4 leveles darabokra vágjuk, alsó leveleit tőből távolítsuk el, legfelső 1—2 levelét 1 levélkepárra vágjuk vissza. Az alanyok átmérője az oltás helyén (a föld fölött 6—8 cm-rel) érje el a 12—16 mm-t. Hasítékoltást készítsünk. Az alanyokat vízszintesen metsszük le, a vágásfelület átmérőjére helyezett késsel függőleges irányban 4—5 cm-es bevágást készítsünk, és az ék alakúra vágott oltóhajtásokat (1 vagy 2 db-ot) az alany szélénél süllyesszük a hasítékba. Kötözés után viasszal zárjuk a sebzési felületeket. Párás, 20—25 °C-os helyen 4—6 hét alatt összeforr. A kihajtó oltványokat fokozatosan szoktassuk levegőhöz.

Nagy edényekben neveljük, a fiatal növényeket cserepekben is tarthatjuk.

A talaj iránt nem igényesek. Jó vízáteresztő, laza vagy középkötött földkeverékbe ültessük. A meszes talajokat kedveli, így hazai körülményeink között a talaj kémhatására és az öntözővíz minőségére nem kényes.

Nem kell „agyon"öntözni; nyáron, szabadföldbe kisüllyesztett edényes növényeket csak ritkán öntözzük és permetezzük. Ha nem tudjuk a talajba leásni, akkor a szabadon álló ládás vagy dézsás növényeket rendszeresen öntözni kell. A nyár folyamán havonta trágyalével, tápoldattal vagy trágyatakarással megfelelő tápanyagszintet biztosíthatunk számukra. A fiatal növények rendszeresen átültetve (évente) tápanyagadagolás nélkül is szépen fejlődnek.

A nyáron szabadban (ablakpárkány, terasz, kert) tartott növényeket az őszi fagyok előtt vigyük védett, hideg helyre. A teleltetés alatt csak hetente, vagy kéthetente öntözzük növényeinket. A teljes kiszáradás a levelek hullását és esetleg a növény pusztulását is eredményezheti, ezért állandóan kissé nyirkos legyen a talaj. Egész évben meleg szobában is tarthatjuk a fiatal jánoskenyér-csemetéket, de termő korban ajánlatosabb a hideg teleltetés (4—5 °C-on) és a nyári szabad tartás. A vegetációs időszakban meleg- és napfényigényesek.

A magcsemeték 6—8, az oltványok 4—5 éves korukban virágoznak először. A sikeres terméskötéshez legalább két növényre van szükség: beporzó hím- és termő nőpéldányokra. A fák nálunk nyáron virágoznak és csak a következő évben érnek be termései. Mesterséges beporzással biztos a termékenyülés. A hím növények dús virágzataiból nagy mennyiségű virágport gyűjthetünk.

Hazánkban kártevői és betegségei alig ismertek. Pajzstetvek és molyhernyó magkártételére számíthatunk. A pajzstetvek ellen lemosással, káliszappanos permetezéssel védekezhetünk. Molyok fellépése esetén a forgalomban levő védőszereket használjuk.

A terméseket éretten szedjük. Éréskor a hüvelyek sötétbarnák, egyenetlen felületűek, kemények, gyengén illatosak. Húsuk kakaószínű, illatos, kellemesen édes. Természetes formájában, esetleg reszelve — a kemény magok eltávolítása után — fogyasztható. Tápláló termései nagy mennyiségű cukrot tartalmaznak.

A mediterrán vidékekről hazánkba jutó termései általában gyenge minőségűek, gyakran magról nőtt fákról származnak, nem nagyon hasonlítanak a régebbi idők sokat emlegetett jánoskenyereihez.

Lásd még: Szentjánoskenyér

Magyar Wikipédia: Szentjánoskenyér