nyerít
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]From an onomatopoeic (sound-imitative) root originating from an animal's plaintive sound + -ít (frequentative-causative suffix). It is also possible that it was derived from the dialectal verb nyí.[1]
Pronunciation
[edit]Verb
[edit]nyerít
- (intransitive, of a horse) to neigh (sound of a horse, see nyihaha)
- (intransitive, figuratively, derogatory, of a human) to laugh boisterously, to have a horselaugh (to make an eardrum-piercing sound similar to a horse’s cry when laughing loudly)
- 1862, Mór Jókai, “Mendemonda”, in Politikai divatok[1]:
- Min nyerítenek már megint odabenn?
- (please add an English translation of this quotation)
Conjugation
[edit]conjugation of nyerít
| Click for archaic forms | 1st person sg | 2nd person sg informal |
3rd person sg, 2nd p. sg formal |
1st person pl | 2nd person pl informal |
3rd person pl, 2nd p. pl formal | |||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Indicative mood |
Present | Indef. | nyerítek | nyerítesz | nyerít | nyerítünk | nyerítetek | nyerítenek | |
| Def. | intransitive verb, definite forms are not used | ||||||||
| 2nd-p. o. | ― | ||||||||
| Past | Indef. | nyerítettem | nyerítettél | nyerített | nyerítettünk | nyerítettetek | nyerítettek | ||
| Def. | ― | ||||||||
| 2nd-p. o. | ― | ||||||||
| Future | Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. nyeríteni fog. | ||||||||
| Archaic Preterit |
Indef. | nyeríték | nyerítél | nyeríte | nyeríténk | nyerítétek | nyerítének | ||
| Def. | ― | ||||||||
| 2nd-p. o. | ― | ||||||||
| Archaic Past | Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. nyerít vala, nyerített vala/volt. | ||||||||
| Archaic Future |
Indef. | nyerítendek | nyerítendesz | nyerítend | nyerítendünk | nyerítendetek | nyerítendenek | ||
| Def. | ― | ||||||||
| 2nd-p. o. | ― | ||||||||
| Conditional mood |
Present | Indef. | nyerítenék | nyerítenél | nyerítene | nyerítenénk | nyerítenétek | nyerítenének | |
| Def. | ― | ||||||||
| 2nd-p. o. | ― | ||||||||
| Past | Indicative past forms followed by volna, e.g. nyerített volna | ||||||||
| Subjunctive mood |
Present | Indef. | nyerítsek | nyeríts or nyerítsél |
nyerítsen | nyerítsünk | nyerítsetek | nyerítsenek | |
| Def. | ― | ||||||||
| 2nd-p. o. | ― | ||||||||
| (Archaic) Past | Indicative past forms followed by légyen, e.g. nyerített légyen | ||||||||
| Infinitive | nyeríteni | nyerítenem | nyerítened | nyerítenie | nyerítenünk | nyerítenetek | nyeríteniük | ||
| Other forms |
Verbal noun | Present part. | Past part. | Future part. | Adverbial participle | Causative | |||
| nyerítés | nyerítő | nyerített | ― | nyerítve (nyerítvén) | nyeríttet | ||||
potential conjugation of nyerít
| Click for archaic forms | 1st person sg | 2nd person sg informal |
3rd person sg, 2nd p. sg formal |
1st person pl | 2nd person pl informal |
3rd person pl, 2nd p. pl formal | |||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Indicative mood |
Present | Indef. | nyeríthetek | nyeríthetsz | nyeríthet | nyeríthetünk | nyeríthettek | nyeríthetnek | |
| Def. | intransitive verb, definite forms are not used | ||||||||
| 2nd-p. o. | ― | ||||||||
| Past | Indef. | nyeríthettem | nyeríthettél | nyeríthetett | nyeríthettünk | nyeríthettetek | nyeríthettek | ||
| Def. | ― | ||||||||
| 2nd-p. o. | ― | ||||||||
| Archaic Preterit |
Indef. | nyerítheték | nyeríthetél | nyeríthete | nyerítheténk | nyeríthetétek | nyeríthetének | ||
| Def. | ― | ||||||||
| 2nd-p. o. | ― | ||||||||
| Archaic Past | Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. nyeríthet vala, nyeríthetett vala/volt. | ||||||||
| Archaic Future |
Indef. | nyeríthetendek or nyerítandhatok |
nyeríthetendesz or nyerítandhatsz |
nyeríthetend or nyerítandhat |
nyeríthetendünk or nyerítandhatunk |
nyeríthetendetek or nyerítandhattok |
nyeríthetendenek or nyerítandhatnak | ||
| Def. | ― | ||||||||
| 2nd-p. o. | ― | ||||||||
| Conditional mood |
Present | Indef. | nyeríthetnék | nyeríthetnél | nyeríthetne | nyeríthetnénk | nyeríthetnétek | nyeríthetnének | |
| Def. | ― | ||||||||
| 2nd-p. o. | ― | ||||||||
| Past | Indicative past forms followed by volna, e.g. nyeríthetett volna | ||||||||
| Subjunctive mood |
Present | Indef. | nyeríthessek | nyeríthess or nyeríthessél |
nyeríthessen | nyeríthessünk | nyeríthessetek | nyeríthessenek | |
| Def. | ― | ||||||||
| 2nd-p. o. | ― | ||||||||
| (Archaic) Past | Indicative past forms followed by légyen, e.g. nyeríthetett légyen | ||||||||
| Inf. | (nyeríthetni) | (nyeríthetnem) | (nyeríthetned) | (nyeríthetnie) | (nyeríthetnünk) | (nyeríthetnetek) | (nyeríthetniük) | ||
| Positive adjective | ― | Neg. adj. | ― | Adv. part. | (nyeríthetve / nyeríthetvén) | ||||
Derived terms
[edit](With verbal prefixes):
References
[edit]- ^ nyerít in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading
[edit]- nyerít in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN