elem
匈牙利語
[编辑]詞源
[编辑]最早見於1808年。elementum的簡稱，源自拉丁語 elementum。[1]
發音
[编辑]名詞
[编辑]elem (複數 elemek)
變格
[编辑]| 變格 (詞幹：-e-，元音和諧律：前不圓唇) | ||
|---|---|---|
| 單數 | 複數 | |
| 主格 | elem | elemek |
| 賓格 | elemet | elemeket |
| 與格 | elemnek | elemeknek |
| 工具格 | elemmel | elemekkel |
| 因果格 | elemért | elemekért |
| 轉移格 | elemmé | elemekké |
| 到格 | elemig | elemekig |
| 樣格-形式 | elemként | elemekként |
| 樣格-情態 | — | — |
| 內格 | elemben | elemekben |
| 頂格 | elemen | elemeken |
| 接格 | elemnél | elemeknél |
| 入格 | elembe | elemekbe |
| 上下格 | elemre | elemekre |
| 向格 | elemhez | elemekhez |
| 出格 | elemből | elemekből |
| 上格 | elemről | elemekről |
| 奪格 | elemtől | elemektől |
派生詞
[编辑]複合詞
短語
參考資料
[编辑]- ↑ elem in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete（《詞源詞典：匈牙利語單詞和詞綴的起源》），布達佩斯：水墨出版社（Tinta Könyvkiadó），2006, ISBN 9637094016. （參見其第二版。）
拓展閱讀
[编辑]- elem in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
- elem in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)
中古威爾士語
[编辑]其他寫法
[编辑]發音
[编辑]動詞
[编辑]elem
威爾士語
[编辑]發音
[编辑]動詞
[编辑]elem