mester
Kiejtés
- IPA: [ ˈmɛʃtɛr]
Főnév
mester
- Egy szakma fortélyait remekül kiismerő szakember.
Etimológia
A német Meister szóból.
Származékok
- mesterkedik, mesterség
- (összetételek): ablakosmester, ácsmester, asztalosmester, atyamester, bádogosmester, balettmester, bányamester, bodnármester, boncmester, borbélymester, boszorkánymester, céhmester, ceremóniamester, csónakmester, építőmester, ezermester, fedélzetmester, fegyvermester, fürdőmester, gyepmester, házmester, játékmester, karmester, kéményseprőmester, kőművesmester, könyvkötőmester, lakatosmester, maszkmester, mesteravatás, mesterdalnok, mesterdetektív, mesterember, mesterfogás, mestergerenda, mesterhármas, mesterhegedű, mesterjegy, mesterképzés, mesterlegény, mesterlevél, mesterlövész, mestermunka, mestermű, mesterremek, mesterszakács, mesterszó, mestervágás, mestervizsga, mókamester, nagymester, nyelvmester, pincemester, polgármester, sakkmester, szövőmester, táncmester, tanítómester, tárnamester, udvarmester, úszómester, útmester, vadászmester, vívómester, zsinórmester
Fordítások
Tartalom
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | mester | mesterek |
tárgyeset | mestert | mestereket |
részes eset | mesternek | mestereknek |
-val/-vel | mesterrel | mesterekkel |
-ért | mesterért | mesterekért |
-vá/-vé | mesterré | mesterekké |
-ig | mesterig | mesterekig |
-ként | mesterként | mesterekként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | mesterben | mesterekben |
-on/-en/-ön | mesteren | mestereken |
-nál/-nél | mesternél | mestereknél |
-ba/-be | mesterbe | mesterekbe |
-ra/-re | mesterre | mesterekre |
-hoz/-hez/-höz | mesterhez | mesterekhez |
-ból/-ből | mesterből | mesterekből |
-ról/-ről | mesterről | mesterekről |
-tól/-től | mestertől | mesterektől |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | mesterem | mestereim |
a te | mestered | mestereid |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
mestere | mesterei |
a mi | mesterünk | mestereink |
a ti | mesteretek | mestereitek |
az ő | mesterük | mestereik |