Zibolen Endre

	Zibolen Endre
Született	1914. június 6.; Budapest
Elhunyt	1999. szeptember 14. (85 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	pedagógus, ; neveléstörténész
Kitüntetései	Apáczai Csere János-díj (1984); Kiss Árpád-díj (1996);
	Sablon • Wikidata • Segítség

Zibolen Endre (Budapest, 1914. június 6. – Budapest, 1999. szeptember 14.) magyar pedagógus, neveléstörténész.

„Vizsgáljatok meg mindent, tartsátok meg a jót, s ha bennetek valami jobb érlelődik, azt tegyétek igazsággal és szeretettel.” Idézte Zibolen Pestalozzit, de az ő életelve is ez volt, Pestalozzit mesterének vallotta. A nemzetközi pedagógiai áramlatokat figyelemmel kísérte és rálátása volt a magyar nevelésügyre, korosztálya jelentős pedagógusainak (köztük Tettamanti Béla, Szokolszky István, Faragó László) értékei nem kerülték el figyelmét, a fiatalokkal türelemmel vitatkozott, sokat lehetett tanulni tőle.

1966-tól a neveléstudományok kandidátusa, 1987-től a neveléstudományok doktora tudományos fokozatot érte el.

Életpályája

Felsőfokú tanulmányokat Budapesten és Heidelbergben folytatott, 1938-ban szerzett középiskolai tanári oklevelet. 1938-tól Losoncon, majd a pestszentlőrinci gimnáziumban tanított. 1941-ben munkavégzésre az Országos Közoktatási Tanácshoz rendelték be. 1944-től a Magyar Királyi Testnevelési Főiskolán, 1945-től a Magyar Testnevelési Főiskolán, 1954-től a Pedagógiai Tudományos Intézetben, 1958-tól az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeumban dolgozott. 1967-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen megalapította a Felsőoktatási Kutató Csoportot, amelyet hamarosan átneveztek Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpontnak, ezen intézmény munkatársa, főmunkatársa, majd igazgatója lett. Közben az MTA Pedagógiai Bizottságában is fontos szerepet töltött be titkárként, tagként, majd 1990-től elnökként.

Az 1956. október 1–6. közt megrendezett Balatonfüredi Pedagógus Konferencia egyik szervezője és előadója volt. Szerkesztésében adták ki 1957-ben a konferencia rövidített jegyzőkönyvét.^[1] A következő években, az MTA Pedagógiai Bizottságában igyekezett elérni azt, hogy az ország pedagógusai megismerjék a konferencián történteket, és a füredi platform^[2] következetesen érvényesüljön a magyarországi neveléstudományban. – A platform szövegét már 1956 októberében közölte a Köznevelés október 15.-i száma, illetve az Óvodai Nevelés októberi száma. 1957-ben még több publikációban említették, de a teljes szöveg csak a 250 példányban, stencilezett kéziratként a júniusban megjelentetett rövidített jegyzőkönyvben volt ismét olvasható.^[3]

Nevéhez fűződik a Magyar Pedagógiai Irodalom és a Köznevelésünk évkönyveinek közreadása. Foglalkoztatta a műszaki felsőoktatás didaktikája, számos matematikai példatár összeállításában működött közre. Az 1976-tól megjelenő pedagógiai lexikonok, s a Magyar életrajzi lexikon^[4] számos szócikkének szerzője.

Munkái (válogatás)

Szociális érés az iskolában. Budapest, 1939.
Embernevelés és ipari képzés Pestalozzi pedagógiájában. (Doktori disszertáció.) Budapest, 1964.^[5]
Képességvizsgálatok a felsőoktatási felvételi eljárásában : Magyar Pedagógiai Társaság Felsőoktatási Szakosztálya által 1973. febr. 13-án rendezett vita feldolgozása / [szerk. és bev. Völgyesy Pál.]; [előszó Zibolen Endre].^[6] Budapest, 1973.
Johann Heinrich Pestalozzi. Budapest, 1984.
Faragó László. Budapest, 1990.
Nevelésügyünk az önkényuralom korában. Budapest, 1993.

Szerkesztései (válogatás)

Balatonfüredi Pedagógus Konferencia: 1956. október 1–6. – rövidített jegyzőkönyv. Budapest: Pedagógiai Tudományos Intézet – sokszorosított kézirat (1957) – szerk. Szarka József, Zibolen Endre, Faragó László
Pestalozzi válogatott művei. 1–2. köt. Budapest, 1959.
Fejezetek a műszaki felsőoktatás didaktikájából / szerkesztette [és a bevezető tanulmányt írta] Zibolen Endre; [írta Szentmártony Tibor et al.]. Budapest, 1980.
Tehetségmentés az iskolában, 1920–1944 : Az intézményes tehetségkutatás, tehetségvédelem és tehetségfejlesztés irodalma a két világháború között. Budapest, 1986.
Oktatásügyi kutatások / [szerk. biz. Halász Gábor, Sándor Ernőné, Zibolen Endre]. Budapest, 1986–1988.

Díjak, elismerések (válogatás)

Apáczai Csere János-díj (1984)
Kiss Árpád-díj (1996)

Jegyzetek

↑ A jegyzőkönyv szövegét ld. fentebb Zibolen Endre szerkesztéseinél.
↑ In: Balatonfüredi Pedagógus Konferencia… rövidített jegyzőkönyv – Pedagógiai Tudományos Intézet, 1947, 395–396. p. (elektronikus formátum 142. p.)
↑ Géczi János: Az 1956-os Balatonfüredi Pedagógus-konferencia elő- és utóélete a pedagógiai sajtóban Archiválva 2016. augusztus 31-i dátummal a Wayback Machine-ben – Magyar Pedagógia, 2005. 3. szám, 141–165. p. – A hozzáférés ideje: 2016. október 8.
↑ MÉL
↑ Egyoldalas sokszorosítvány 369 p.
↑ Közreadó és kiadó: Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont

Források

Pedagógiai Ki Kicsoda. Főszerk. Báthory Zoltán, Falus Iván. Budapest : Keraban Könyvkiadó, 1997. Zibolen Endre lásd 296. p. ISBN 963-8146-48-6

Irodalom, külső hivatkozások

Mészáros István nekrológja, Új Pedagógiai Szemle, 1999/11. sz.
Sarkadi László: Beszélgetés dr. Zibolen Endrével – Oktatáskutató Intézet, Budapest, 1988. 259 p. – ISBN 963 404 104 3

[1] A jegyzőkönyv szövegét ld. fentebb Zibolen Endre szerkesztéseinél.

[2] In: Balatonfüredi Pedagógus Konferencia… rövidített jegyzőkönyv – Pedagógiai Tudományos Intézet, 1947, 395–396. p. (elektronikus formátum 142. p.)

[3] Géczi János: Az 1956-os Balatonfüredi Pedagógus-konferencia elő- és utóélete a pedagógiai sajtóban Archiválva 2016. augusztus 31-i dátummal a Wayback Machine-ben – Magyar Pedagógia, 2005. 3. szám, 141–165. p. – A hozzáférés ideje: 2016. október 8.

[4] MÉL

[5] Egyoldalas sokszorosítvány 369 p.

[6] Közreadó és kiadó: Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

Zibolen Endre
Született	1914. június 6. Budapest
Elhunyt	1999. szeptember 14. (85 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	pedagógus, neveléstörténész
Kitüntetései	Apáczai Csere János-díj (1984) Kiss Árpád-díj (1996)
Sablon • Wikidata • Segítség