William Huggins
William Huggins (1897-től sir William Huggins) (London, 1824. február 7. – London, 1910. május 12.) angol csillagász, az asztrofizika angliai megalapozója.
William Huggins | |
John Collier festményén 1905-ben | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1824. február 7. London |
Elhunyt | 1910. május 12. (86 évesen) London (Tulse Hill) |
Sírhely | Golders Green Crematorium |
Ismeretes mint |
|
Nemzetiség | angol |
Állampolgárság | brit |
Házastárs | Margaret Lindsay Huggins |
Iskolái | City of London School |
Pályafutása | |
Szakterület | Csillagászat |
Kutatási terület | Asztrofizika |
Szakintézeti tagság |
|
Szakmai kitüntetések | |
| |
Akadémiai tagság |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz William Huggins témájú médiaállományokat. |
Élete
szerkesztés1854-ben londoni otthonában magánobszervatóriumot rendezett be, és abban kezdetben asztrometriai megfigyeléseket végzett.
1875-ben feleségül vette John Murray of Dublin lányát, Margaret Lindsay Murray-t, akit élénken érdekelt Huggins munkája, és mindenben segítette férjét. Közösen publikált műveiket Margaret Lindsay Huggins néven jegyezte.
Munkássága
szerkesztésMiután Kirchhoff és Bunsen 1859-ben felfedezte a színképelemzést, 1860-ban Huggins is tervezett és építtetett magának egy ilyen berendezést. Először gondosan megvizsgálta és lerajzolta 26 kémiai elem színképvonalait, majd 1864-től égi objektumok színképeit kezdte tanulmányozni — eleinte William Allen Millerrel, Miller halála (1870) után egyedül, majd 1875-től feleségével.
Millerrel több mint 50 csillag spektrumát rögzítették. Kimutatták, hogy egyes „ködös” objektumok galaxisok, mások pedig fénylő gáztömegek. Elsőként elemezték egy planetáris köd — a Macskaszem-köd (NGC 6543 vagy Caldwell 6) — színképét (1864-ben). Ez utóbbiak sugárzásában kimutatták a hidrogént (1864). Elsőként állapították meg, hogy a fellángoló nova csillagok hidrogénfelhőt dobnak le magukról (1866). Az üstökösökben szénhidrogéneket mutattak ki (1868). A Doppler-effektus felhasználva elsőként becsülték meg[1] egy csillag (a Szíriusz) távolodásának sebességét (1868). Színképeik alapján megkülönböztették a csillagközi (hideg) ködöket a csillagok által frissen ledobott (forró) gázfelhőktől (1868).[2]
A Nap színképében felismerte a kalcium jelenlétét. Pierre Jules César Janssen és Joseph Lockyer módszerével a hidrogén vörös fényében folyamatosan észlelte a Nap protuberanciáit. Csillag-spektroszkópokat szerkesztett, és elsőként kísérletezett a színképek fényképezésével.
Főbb művei
szerkesztés- Spectrum analysis, applied to the heavenly bodies (1866)
- William Allen Millerrel (1866): On the Spectrum of a New Star in Corona Borealis. Proceedings of the Royal Society of London 15, 146–149.
- On the spectr of some of the fixed stars and nebulae with an attempt to determine there from wether these bodies are moving towards os from the earth 1868)
- Atlas of representative stellar spectra (feleségével, 1900)
Összegyűjtött munkái: Scientific papers os Sir William and Lady Huggins (2 kötet, London, 1899, ill. 1909)
Emlékezete
szerkesztésNevét viseli:
- egy kráter a Holdon;
- egy kráter a Marson;
- a 2635 Huggins aszteroida a Naprendszer kisbolygó-övében
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a William Huggins című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ meglehetősen pontatlanul — Dieter B. Herrmann: Az égbolt felfedezői. Gondolat Kiadó, Budapest, 1981., p. 147. ISBN 963 280 982 3
- ↑ Ábel Károly, 1870: A színkép-elemzés. Természettudományi közlöny 2. kötet. 16. füzet p. 311–333.
Források
szerkesztés- Magyar nagylexikon IX. (Gyer–Iq). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 680. o. ISBN 963-9257-00-1
- Révai nagy lexikona X kötet (Hérold–Jób). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1914. 349. o.
- História — Tudósnaptár Bartha Lajos: Huggins, William, Sir születésének 140. évfordulója