Triatlon

• Duatlon: sorrendben futásból, kerékpározásból és futásból álló sportág.
• Aquatlon: sorrendben futásból, úszásból és futásból vagy csak úszásból és futásból álló sportág.
• Téli triatlon: sorrendben futásból, hegyikerékpározásból és sífutásból álló sportág.^[1]
• Quadriatlon: sorrendben úszásból, kajakozásból, kerékpározásból és futásból álló sportág.
• Tereptriatlon, terepduatlon: olyan triatlon- vagy duatlonverseny, amely (triatlon esetén) nyílt vízi úszásból, hegyikerékpározásból és terepfutásból áll. A kerékpáros és a futópálya elsősorban burkolatlan utakon, lehetőleg nagy szintkülönbséggel van kijelölve.
• Ultratriatlon: a klasszikus Ironman távjánál hosszabb triatlonverseny (lásd az Ultratriatlonok című fejezetet.)
• Ergotlon: Az első versenyt 2011-ben rendezték meg az evezősök és triatlonosok között. Sorrendben futásból, görgőre állított kerékpározásból és ergométerből áll.

Magyarországon a duatlon és az aquatlon sportági szervezete és szabályozása (az utóbbi természetesen értelemszerű eltérésekkel) megegyezik a triatlonéval. A két előbbi sportág versenyzői köre is jelentős részben a triatlonisták közül kerül ki. A triatlonversenyek szezonja nyáron van, a duatlon azonban lehetővé teszi a sportolóknak, hogy a versenyszezont a tavaszi és az őszi időszakra is kiterjesszék.

 

A táblázatban a hivatalos nevek állnak, de a triatlonos köznyelvben más elnevezések is ismertek:

• A rövid távot olimpiai távnak is nevezik. Magyarországi versenyek: Orfűmad Orfű (május közepe), Extrememan 51,5 Velence (május vége), BÚI Triatlon Fonyód (június eleje), Keszthely triatlon (június eleje), Vasi Vasember Szombathely (július eleje), SporTolna Triatlon Fesztivál Fadd-Dombori (augusztus eleje) Tiszafüred Öntúlszárnyalás Tiszafüred, Ábrahámhegyi Amatőr Kupa, Ábrahámhegy (szeptember eleje)
• A középtávú versenyt gyakran féltávúnak is hívják. Ezzel arra utalnak, hogy a „teljes” táv a hosszú táv, az Ironman versenyek távja. A középtávú verseny ennek pontosan a fele. Magyarországon a következő középtávú versenyeket rendezik: Keszthely Triatlon (június), Extrememan 113 Kaposvár (június utolsó, vagy július első vasárnapja 4 héttel a nagyatádi hosszútávú verseny előtt), Szálka Triatlon (augusztus), Balatonman Balatonfűzfő (szeptember).
• A hosszú távot a köznyelv ironmannek is nevezi, mivel megegyezik az Ironman versenyek távjával. (Ebben az esetben az ironman szót köznévként használjuk.) Az Ironman (tulajdonnévként) a World Triathlon Corporation bejegyzett védjegye, ezért ironman helyett gyakran ironman távú versenyről beszélnek. Ironmannek nevezik az olyan triatlonistákat is, akik már teljesítettek hosszú távú versenyt. Magyarországi hosszútávú verseny: ExtremeMan Nagyatád (július vége).

Megjegyzések:

• A hosszú távú triatlon 42,195 kilométeres futószáma megegyezik a klasszikus maratoni távval.
• Az ITU (lásd a Triatlonszervezetek című fejezetet) középtávon (15 km – 76 km – 7,5 km) is rendez duatlonversenyt.^[2] Ezt Long Distance Duathlonnak nevezik, de valójában a középtávnak felel meg.
• Az ITU Long Distance Triathlon rendezvények nem azonosak a hosszú távú versenyekkel, a távjuk 3 km – 80 km – 20 km, ami lényegében a középtávnak felel meg.^[3] Ezeknek a versenyeknek a távja 2006 előtt 3 km – 130 km – 30 km volt, ami egyik klasszikus távhoz sem igazodik.
• A fentiek miatt ha angolul egyértelműen akarjuk kifejezni magunkat, akkor a hosszú távú versenyt nem „long distance”, hanem „full distance triathlon” vagy „iron distance triathlon” néven célszerű említeni.

Ezen a helyen összefoglalva ismertetjük a Magyar Triatlon Szövetség besorolását. A korosztályok táblázatos felsorolása a versenyszabályzatban megtalálható.

A 20 éves vagy annál idősebb versenyzők sprinttávon, illetve bármely ennél hosszabb távon versenyezhetnek. A korosztályos besorolás szempontjából a 20-39 év közöttiek a felnőtt, ezen belül a 20-23 évesek az U23 kategóriában is indulnak. A továbbiakban ötévenként lépnek magasabb korosztályba, tehát 40-44 év között vannak a senior 1-es versenyzők stb. A korosztályok rendre: szenior 1, szenior 2, szenior 3, szenior 4, veterán 1, veterán 2, veterán 3, veterán 4. A legutolsó kategóriába tartozik az összes 75 évet elérő versenyző.

A fiatalabb versenyzők csak a korosztályuknak megfelelő versenytávon indulhatnak az alábbiak szerint:

Megjegyzések:

• A junior versenyzők sprint és rövidtávon indulhatnak.
• A kor kiszámításánál csak a születési év számít, a pontos dátum nem.

Az Ironman a World Triathlon Corporation (lásd a Triatlonszervezetek című fejezetet) által rendezett hosszú távú versenyek neve. Hivatalosan csak a hawaii ironman világbajnokság, valamint a WTC által feljogosított (a világ számos országában rendezett) kvalifikációs versenyek viselhetik az Ironman nevet. Az 1978-ban első alkalommal megrendezett hawaii Ironman – bár nem volt az első triatlonrendezvény – a sportág látványos fejlődésének kezdetét jelentette, és ma is ez a verseny a triatlonisták mekkája. A versenyre a profi sportolók a kvalifikációs versenyeken szerzett helyezéssel, az amatőrök pedig vagy kvalifikációval, vagy sorsolás révén juthatnak el.

Az Ironman 70.3 a WTC féltávú triatlonversenyeinek neve. Az elnevezés arra utal, hogy az 1,9 km úszásból, 90 km kerékpározásból és félmaratoni futásból álló verseny három számában összesen 70,3 mérföldet tesznek meg a versenyzők. A hawaii indulás jogát sorsoláson elnyerő amatőröknek az Ironmant megelőző időszakban legalább egy ilyen hosszúságú versenyt kell teljesíteniük, hogy a részvételi szándékukat megerősítsék.

Az Ironman versenyeken a magyar triatlonisták közül a 2005-ben visszavonult Kropkó Péter ért el kiemelkedő eredményeket: számos Ironmant megnyert, Hawaiin pedig kétszer lett hetedik. 2007-ben Csomor Erika tizedikként, 2008-ban pedig negyedikként ért célba Hawaiin a profi női versenyzők között.^[4][5][6] 2008-ban az arizonai Ironman versenyen kettős magyar győzelem született Major József és Csomor Erika révén.^[7]

 

2014. augusztus 22–24. között Budapesten rendezték meg az Ironman 70.3 -at.

Bővebben: Ultratriatlon

Az ultrafutás mintájára (amely a maratonnál hosszabb távú futást jelenti) ultratriatlonnak hívják a klasszikus triatlontávnál, azaz az Ironman távjánál (hosszú táv) hosszabb triatlonversenyeket. Ezeket két fő csoportba sorolhatjuk:

• A klasszikus ultratriatlonok az Ironman távjának egész számú többszörösei. Ezek megőrzik az úszás, kerékpározás és futás sorrendjét és folytonosságát. A versenytávok a dupla, tripla, négyszeres és ötszörös ironmantáv, valamint a dekatriatlon, amely a hosszú táv tízszeresét jelenti. Ez utóbbi tehát 38 km úszásból, 1800 km kerékpározásból és 422 km futásból áll.
• A többnapos ultratriatlonokat Mexikóban vezették be 2006-ban. Ezek a teljesítés hagyományos folytonosságát megtörve az „egy nap – egy ironman” elvet követik, vagyis egymás utáni napokon kell egy-egy hosszú távú triatlont teljesíteni. A klasszikus ultratriatlonhoz hasonlóan ezt a versenyt is kétszeres, háromszoros, négyszeres, ötszörös és tízszeres távon rendezik.^[8][9]

Vannak egyéb versenyek is, például a Freestyle Ultra Triathlon 1+2, amely az első napon egy szimpla ironmanből, majd következő napi starttal egy duplából áll.^[10] Mások triatlonszerű kihívásokat szerveznek. Ilyen a háromnapos Enduroman, amely – a három szám hagyományos sorrendjét megváltoztatva – egy 87 mérföldes (140 kilométeres) London–Dover futásból, egy Csatorna-átúszásból és egy 180 mérföldes (290 kilométeres) Calais–Párizs kerékpározásból áll, és egyénileg teljesíthető.^[11]

 

A bolyozás egymás szoros követését jelenti az energiatakarékosság céljából, és általában a kerékpáros bolyozást értik alatta (az úszásnál inkább lábvízen úszásról szokás beszélni). Bolyozni lehet másik kerékpár vagy más jármű mögött is, de alapesetben a kerékpárosok egymás mögötti szoros, szélárnyékban való haladását szokták ezzel a szóval jelölni.

A triatlonban eredetileg tilos volt a bolyozás. Az általános tilalmat 1995-ben feloldották, de sok versenyen, elsősorban a hosszabb távokon, ma is megmaradt. A triatlonban alapkérdés, hogy szabad-e bolyozni, mivel ez a verseny jellegét és lefolyását meghatározza. Emiatt indokolt a kérdéssel kiemelten foglalkoznunk.

Bolyozási tilalom esetén a versenyzőknek általában tízméteres követési távolságot kell tartaniuk egymástól.^[12] A szabályok meghatározzák az oldaltávolságot, a más járművek mögötti követési távolságot, valamint az előzés lefolyását is. Ilyenformán a verseny egyéni jellege jobban kidomborodik, a verseny nagy részét kitevő kerékpáros szám erősebben próbára teszi a versenyző állóképességét. Hátránya, hogy verseny közben nehéz pontosan felmérni a távolságokat, emiatt gyakoribbak a büntetések és kizárások, illetve az óvások.^[13] A rövid távúnál hosszabb versenyeken mindig tilos a bolyozás.

Rövidebb távokon általában engedélyezik a bolyozást. Ilyenkor balesetmegelőzési okból a könyöklő (ld. lentebb) használata a serdülő korosztályok alatt tilos (mivel könyöklő helyzetben nehezebb irányítani a kerékpárt, és megnő az ütközések veszélye). A bolyozós versenyeket kritikusaik a jó úszók futóversenyének is szokták nevezni, mert jó úszással lehet elkapni egy megfelelő bolyt, viszont a bolyban haladás energiát takarít meg a kerékpáros szakaszon, és ezzel kiélezi a küzdelmet a futópályán. A bolyozás megnöveli a taktika szerepét az állóképesség rovására, és lehetővé teszi, hogy a (például egy csapatba tartozó) versenyzők segítsék egymást. (A bolyt vezető kerékpáros nem élvezi a bolyozás előnyét, de az egy bolyban haladók vezethetnek felváltva is.) Bolyozós versenyeken a férfiak és a nők külön futamban indulnak. Ilyenkor sem szabad másik futamban induló versenyző vagy más jármű – például a felvezető autó – mögött bolyozni, csak az ugyanabban a futamban induló versenyzők mögött.

A bolyozás részletes szabályai az évente kiadott versenyszabályzatban folyamatosan változnak.

A bedepózás a kerékpározáshoz és a futáshoz szükséges felszerelések leadását jelenti. Történhet közvetlenül a verseny előtt vagy a megelőző napon is. A kerékpáros depó és a futódepó a pálya kialakításától függően lehet egy helyen vagy külön is. A bedepózás során a rendezők átveszik a felszerelést, valamint ellenőrzik a kerékpár biztonságos és szabályos felszerelését (fékek állapota, fékkarok elhelyezkedése, kormányvégek dugózottsága, könyöklő tilalma a bolyozós versenyeken) és a kerékpáros sisakot. A versenyzők a felszerelésüket az előre kijelölt, rajtszámukkal jelzett helyre teszik. Általában ilyenkor írják fel a karjukra filctollal a rajtszámot (lásd a képet a lap tetején), mivel szárazföldi számokban használatos rajtszám a vízben nem viselhető. A depó nyitásától a felszerelések elszállításáig a depóba csak a rajtszámmal rendelkező versenyzők és a rendezők léphetnek be.

 

Az úszást rendezhetik medencében vagy nyílt vízben is, de a résztvevők nagy száma miatt az utóbbi a gyakoribb. Az úszópályát elsősorban tavakban (külföldön tengerben is) jelölhetik ki. Szükség esetén a rövidebb távú versenyek úszószáma nem túl gyors folyású^[14] folyóban is megrendezhető. (Ez a megkötés a tereptriatlonokra nem vonatkozik.) A nyílt vízi úszás rajtja történhet a vízből, pontonról vagy a szárazföldről befutással is. Folyóvízben nem szabad vízből rajtoltatni.

A triatlon az úszással kezdődik, ezért az úszás rajtja egyben a verseny rajtja is. A rajt előtt megadott idővel a versenyzőknek a bedepózást be kell fejezniük, és a rajtterületen jelentkezniük kell. Lehetőségük van a vízi bemelegítésre is, amelyet szárazföldi rajt előtt szintén időre be kell fejezni, hogy a rajthoz felsorakozhassanak. Vízből való rajtoláskor egy megadott vonal mögött kell várni a rajtot. A rendezők rendszerint lehetőséget biztosítanak a kiemelt versenyzőknek, hogy a mezőny előtt külön sorból indulhassanak.

A bekerített rajtterület a rajt előtt. Jobbra a rajtkapu, középen a jelentkezés helye, baloldalt a depóhoz vezető folyosón a versenyzők rajtszámmal ellátott szatyrai	A rajt előtt a versenyzők egy része még melegít, mások már a rajtot várják	A rajtot követő másodpercekben hamar széthúzódik a mezőny. Piros sapkában a kiemelt versenyzők

A mezőnyt a vízben evezősök kísérik, és szükség esetén segítséget nyújtanak. Szélsőséges időjárási körülmények (nagyon hideg víz, erős szél, köd) esetén előfordul, hogy a versenyzők védelme érdekében az úszás távját lerövidítik, nagyon ritka esetben az úszás egészen elmarad. Máskor csak elhalasztják a meghirdetett rajtot, ha remény van rá, hogy egy óra múlva elég meleg lesz a víz. Nyílt vízi úszáshoz előzetesen be kell szerezni az ÁNTSZ igazolását is a víz minőségéről. (Ha az igazolás hiányzik vagy a víz fertőzött, az úszást nem szabad megtartani.)

 

Az úszósporttal szemben a triatlonban nemcsak a jó időeredmény, hanem az energiák tartalékolása is fontos, hiszen a vízből kijőve még két versenyszámot kell teljesíteni. A triatlonisták ezért igyekeznek kímélni a lábukat. Az úszásnem nincs megkötve, de a felkészültebb versenyzők nemcsak a nagyobb sebesség miatt részesítik előnyben a gyorsúszást, hanem azért is, mert ott a mellúszásnál nagyobb a karmunka szerepe, és ezáltal jobban tudják pihentetni a lábukat. A gyorsúszás hátránya a nehezebb tájékozódás, ami nyílt vízben „cikkcakkozáshoz”, feleslegesen megtett távhoz vezethet. Az egyedüli korlátozás, hogy nem szabad a víz alatt úszni.

Úszás közben nem tilos a bolyozás, vagyis a másik versenyző lábvizén való energiatakarékos úszás, és ezt a versenyzők általában igyekeznek is kihasználni. Az olyan versenyeken, ahol a kerékpározásnál engedélyezik a bolyozást, az élmezőnyben a jó eredmény eléréséhez nélkülözhetetlen a csatlakozás egy jó tempóban haladó bolyhoz. Éppen ezért a versenyzők igyekeznek már az úszás során pozícióba kerülni, mert néhány másodperces késés a partra szállásnál sokkal nagyobb hátrányt eredményezhet a verseny későbbi szakaszában. A mezőny végén haladó amatőr versenyzőknek kevesebbet számít egy-két másodperc, ők inkább az energiatakarékosságot helyezik előtérbe.

 

• Triatlonmez: gyorsan száradó anyagból készült egy- vagy kétrészes ruha, amelyet olyan betéttel láttak el, hogy mindhárom versenyszám teljesíthető legyen benne. (Egy hagyományos betétes kerékpárosnadrágban például nehéz lenne futni, míg egy betét nélküli nadrágot a legtöbb ember alsóneművel viselne, ami az úszást nehezíti, és lassan szárad.) A triatlonmez előnye, hogy megtakarítható vele az átöltözés ideje. A kétrészes mez felső részét a férfiak felvehetik a verseny előtt vagy az úszást követően is. A modern triatlonmezek felülete úgy van kialakítva, hogy csökkentse a test közegellenállását.
• Neoprén: a víz hidege ellen használt speciális gumiruha. A Neoprene eredetileg a DuPont cég által kifejlesztett anyag márkaneve,^[15] de Magyarországon köznevesült formában használják az angolul wetsuitnak nevezett vízisportöltözékek megnevezésére. Az úszáshoz használt neoprén különbözik a szörfösök és vízisielők neoprénjétől, mivel a karok és vállak szabad mozgását is lehetővé kell tennie. A hátsó cipzáron gyakran hosszú madzagot látunk, hogy a versenyző egyedül is gyorsan tudja fel- és levenni a neoprént. A neoprén ruha jobb vízfekvést biztosít, ezáltal gyorsítva a versenyzőt, ezért csak hideg vízben engedélyezik a használatát. A versenyszabályzat a távtól függően határozza meg azt a két vízhőmérsékletet, amely alatt engedélyezett, illetve amely alatt kötelező a neoprén viselése.

A depózás a verseny két száma közötti átmenet. Nincs meghatározva, hogy mennyi időt lehet a depóban tölteni (bár a kerékpározás és a futás megkezdéséhez állíthatnak fel limitidőket), de a depózás is beleszámít a versenyidőbe, ezért a depóban a versenyzők futva közlekednek. A depóidőket az eredménylistában külön is feltüntetik, de a versenyzők oklevelén a kerékpározás idejéhez szokták hozzáadni.

A depózás legfőbb szabályai:

• A depóterületen nem szabad kerékpározni, hanem tolni kell a kerékpárt.
• A kerékpárt érinteni csak becsatolt bukósisakkal szabad (azaz a sisak felvétele előtt nem szabad a kerékpárhoz nyúlni, és a kerékpár állványra helyezése előtt nem szabad kicsatolni a sisakot).
• A depóban csak versenyzők és rendezők (esetleg sajtósok) tartózkodhatnak. A területet a rendezőknek őrizniük kell.

 

A depózás jellege is eltér a versenytávtól függően. Sprinttávon jellemzően nem öltöznek át a triatlonisták, hanem (ha nem rendelkeznek a fent említett gyorsan száradó triatlonmezzel) úszóruhában teljesítik a többi számot. Az ilyen versenyeken gyakran öltözősátrat sem biztosítanak a depóterületen a rendezők. Ugyancsak a rövidebb távokra jellemző, hogy a kerékpáros cipőt a versenyzők a pedálra csatolva készítik ki a bedepózás során, a vízből kijövet pedig mezítláb tolják ki a kerékpárt a depóból, és csak menet közben lépnek bele a cipőbe. A leghosszabb távokon viszont a depóidő kevésbé számít a teljes versenyidőhöz képest, de nagyobb fontosságot kap a kényelmes öltözék, ezért a versenyzők a számok között átöltöznek, akár le is zuhanyoznak.

A második depózásra is igazak a fentiek. A kerékpározáshoz általában speciális cipőt használnak, amit ilyenkor futócipőre kell cserélni.

Mint már szó volt róla, a verseny kerékpáros szakaszát a bolyozás engedélyezése vagy tiltása határozza meg. Mindkét esetben igaz azonban, hogy a versenyzők igyekeznek beosztani az energiájukat, hiszen a kerékpárról leszállva még futniuk is kell. Sok versenyző ezért a kerékpáros szakasz végén „pörgősebb” fokozatra vált, azaz nagyobb fordulatszámmal teker, hogy az izmait ellazítsa. Kerékpározás közben a versenyzők a rajtszámukat hátul viselik.

A kerékpározást (a tereptriatlon kivételével) jó minőségű aszfalt- vagy betonúton rendezik. Rövidebb távokon törekedni kell a pálya teljes lezárására, de ez nem mindig oldható meg. A hosszabb távokon gyakoribb, hogy a versenyzők közúti forgalomban haladnak. Azonban ilyenkor is elsőbbséget és akadálytalan továbbhaladást kell biztosítani a számukra a versenypálya egész hosszában, azaz forgalmi okból a versenyző nem kényszerülhet lassításra vagy megállásra. Ez alól kivételt csak a vészhelyzet (például megkülönböztető jelzést használó jármű elhaladása), illetve közép- és hosszabb távok esetén a vasúti átkelőkön való áthaladás jelent. (Tehát a rövidebb távú versenyeken még a vasúti átjáróban is elsőbbséget kell biztosítani a versenyzők számára!) A vasúti átkelőknél tartózkodó versenybírók feljegyzik a versenyzők várakozásának idejét, és ezt utólag levonják a kerékpározás idejéből (ezt nevezik időjóváírásnak).

A szabályok nem írják elő a szintemelkedést, vagyis a kerékpározást dombos vagy hegyes úton is meg szabad rendezni. A rendezők kötelessége, hogy az összes szintemelkedést a versenykiírásban közzétegyék. A tereptriatlon-versenyeken kifejezetten kívánatos a nagy szintkülönbségű pálya kijelölése.

 

A triatlonozáshoz kifejlesztett kerékpár abban tér el az országúti kerékpártól, hogy a nyeregcsöve meredekebb, ezáltal az ülés előrébb kerül, s így más izmok terhelődnek nagyobb mértékben. Ez az elrendezés segíti a könyöklést, és megkönnyíti a kerékpározás utáni futást. A kerékpár más geometriai jellemzőiben is törekednek az áramvonalasság növelésére, ami az egyedül haladó versenyző hatékonyságát növeli. Ilyen kerékpárja nem minden versenyzőnek van; a műúton rendezett versenyekhez az országúti kerékpár is alkalmas, sőt a szabályok egyáltalán nem kötik meg a kerékpár típusát. A tereptriatlonokat kifejezetten hegyikerékpárosoknak írják ki.

A balesetek elkerülése érdekében a kormányvégekben kötelező a dugó, a fékkarok nem állhatnak előre, és általában tiltják az olyan megoldásokat, amelyek ütközés esetén a sérülés veszélyét növelik. A serdülő korosztályú és fiatalabb versenyzők számára korlátozzák a kerékpáron alkalmazható áttételt is (a leggyorsabb fokozatban egy pedálfordulat alatt legfeljebb 6,8 méter utat tehet meg a kerékpár).

Technikai hiba esetén a kerékpár bármely része cserélhető a verseny közben, kivéve a vázat. Ez a szabály azt biztosítja, hogy ne lehessen a teljes kerékpárt cserélni. A rendezők biztosíthatnak műszaki segélyautót, amelybe a versenyzők gyakran komplett pótkereket adnak le, hogy defekt esetén ne kelljen belsőt cserélni.

• Könyöklő: ez a kormányra erősített toldalék, amely nevéhez illően könyöklő helyzetet biztosít a versenyző számára, aki ezáltal a felsőtestét pihentetni tudja, illetve más izomcsoportokat mozgat meg. Használatát csak azokon a versenyeken engedélyezik, ahol bolyozási tilalom van. A könyöklő testhelyzet a lap tetején a középső képen látható.
• Bukósisak: a triatlonversenyeken a kerékpározás során kötelező a használata.

A futás során a triatlonisták már az izmaikban érzik az úszás és a kerékpározás hatását, ezért szinte mindig rosszabb időeredményt érnek el, mint amire ugyanilyen távon egy futóversenyen képesek lennének. A hosszabb távokon az amatőr versenyzők közül sokan gyalogolnak is a pálya egy részén. Különösen nehéz a futás első része, a kerékpározásról a futásra való átállás szakasza, amelyre a versenyzők külön is edzenek. Sok versenyző táplálkozási nehézségekkel is küzd.

A rajtszámot a futás megkezdésekor előre kell áttenni.

A futópálya szabályozása hasonlít a kerékpáros pályáéhoz, azaz itt is hasonlóan kell biztosítani a versenyzők haladását, és szintes pályát is ki szabad alakítani. A futópálya burkolata azonban nincs szabályozva.

• Kerekes szék: a mozgássérült versenyzők a futóversenyekhez hasonlóan kerekes székkel teljesíthetik a futást.

A triatlon alapvetően egyéni sportág, de csapatversenyeket is rendeznek. A magyar versenyszabályzat ennek három hivatalos formáját írja le:

• Csapatverseny: a csapat legalább három (duatlonban a női csapat legalább két) azonos nemű versenyzőből áll, akik a versenyt egyénileg teljesítik. A csapat ideje az első három (illetve női duatloncsapatnál az első két) versenyző idejének összege.
• Klubcsapatverseny: a csapat 3-5 azonos nemű, azonos korosztályú versenyzőből áll. (A korosztályok az általános szabályoktól eltérően vannak megállapítva.) A versenyzőket csapatonként indítják, 2-3 perces követési időkkel. Nem kötelesek végig együtt maradni, de a kerékpározást és a futást is csak akkor kezdhetik meg, ha legalább három csapattag befejezte az előző számot, és a klubcsapat versenyidejét is a harmadik csapattag beérkezése határozza meg. A kerékpáros számban a csapattagok egymás között bolyozhatnak is.
• Váltó-csapatverseny: a három azonos nemű versenyző közül az első úszik, a második kerékpározik, a harmadik fut.

Esetenként a fentieken kívül más versenyeket is meghirdetnek. Az eXtreMan versenyen például legfeljebb hattagú váltók tetszés szerint oszthatják fel maguk között a teljes távot, csak a váltóhelyekhez kell igazodniuk.

 

A triatlon – a NOB 1994-es párizsi döntése nyomán^[16] – először 2000-ben került fel a sydneyi olimpia versenyszámai közé. Az olimpián rövid távú versenyeket rendeznek, ezért hívják ezt a távot olimpiainak is. A bolyozás engedélyezve van.

Részletesebben lásd:

• 2000, Sydney
• 2004, Athén
• 2008, Peking

2008 decemberében a NOB felvette a triatlont a 2010-ben Szingapúrban debütáló Ifjúsági Olimpia programjába is.^[17][18] Az első Ifjúsági Olimpián sprinttávú egyéni versenyt és váltóversenyt rendeznek.^[19]

• eXtremeMan – 1990 óta rendezik meg minden évben Nagyatádon, 1991 óta többször adott otthont a hosszútávú triatlon országos bajnokságnak.
• Vasi Vasember: a legnagyobb hagyományú magyar triatlonverseny, amelyet évente rendeznek Szombathelyen. Bár a verseny neve az ironman tükörfordítása, de ez a verseny rövid (olimpiai) távú. Az első Vasembert 1984-ben Lovasi András, a KISZ Vas Megyei Bizottságának sportfelelőse kezdeményezte a hawaii Ironmanről készült dokumentumfilm hatására. (Akkor még 1,1 km úszás, 50 km kerékpározás és 10 km futás volt a táv.) Ez volt az első magyar triatlonverseny, és 2000 kivételével azóta is megrendezik.^[20]
• Triatlon Nagyhét: Tiszaújvárosban évente megtartott összejövetel, amelynek során különböző versenyeket, köztük világkupa-futamot is rendeznek.
• Triatlon Tour: A Magyar Triatlon Szövetség különböző távú versenyekből álló éves pontszerző versenysorozata
• X2S: tereptriatlon versenysorozat
• Triatlon VB: 2010 szeptemberében Budapesten rendezték a világbajnokságot olimpiai távon.
• Balaton Super Triatlon: egy alkalommal, 1989-ben megrendezett verseny, amely az ironmannél hosszabb távú volt, ugyanis a kerékpározás egy 198 kilométeres Balaton-kerülésből állt. Jelentősége abban áll, hogy ez a verseny indította el Magyarországon az ironmanmozgalmat.^[21]

• Magyar Triatlon Szövetség (MTSZ): a triatlon országos sportági szakszövetsége, az ETU és az ITU tagja. A honlapján megtalálható a versenynaptár is. Elnöke Kindl Gábor. (http://www.triatlon.hu)
• Európai Triatlonszövetség (European Triathlon Union, ETU) (https://web.archive.org/web/20110208203403/http://www.etu-triathlon.org/)
• Nemzetközi Triatlonszövetség (International Triathlon Union, ITU): a sportág nemzetközi szervezete. Világbajnokságot és világkupát rendez olimpiai távon, világbajnokságot középtávon, emellett a duatlon és a téli triatlon sportágat is szervezi. A triatlonon belül elsősorban az olimpiai távú versenyekkel foglalkozik. Az ITU által rendezett „hosszú távú” versenyek valójában középtávúak (lásd A klasszikus felnőtt távok fejezetet). (http://www.triathlon.org)
• Nemzetközi Ultratriatlon-szövetség (International Ultra Triathlon Association, IUTA): a nemzetközi ultratriatlon-versenyrendszer irányítója. (http://www.iutasport.com)
• World Triathlon Corporation (WTC): a nemzetközi sportági szövetségi rendszertől független üzleti vállalkozás, az Ironman és Ironman 70.3 versenyek irányítója és jogtulajdonosa, valamint az Ironman márkájú sporttermékek forgalmazója (http://www.ironman.com)

• A Triatlonszervezetek fejezetben felsorolt szervezetek honlapjai (kiemelten az MTSZ versenyszabályzata Archiválva 2008. április 12-i dátummal a Wayback Machine-ben)
• A Magyar Triatlon Szövetség régi honlapján található anyagok, amelyek az új honlapra való átállás miatt esetleg elérhetetlenné válnak:
  • Sportági stratégia^{[halott link]} (Letöltés: 2007. október 10.)
  • VB pályázati anyag (Letöltés: 2007. október 10.)
• Kropkó Péter–Bene János: Megtettem, mert elhittem. Kropkó Triatlon Club, Siófok, 2006 (ISBN 963-06-0627-5)
• Triatlontörténet (Letöltés: 2007. október 10.)

 

A Wikimédia Commons tartalmaz Triatlon témájú médiaállományokat.

• A nagyatádi hosszú távú verseny és a Duatlon OB
• A 2010-es budapesti világbajnokság honlapja Archiválva 2008. április 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A középtávú triatlon OB (Szigeti Triatlon) honlapja

• Triatlon Magazin fórum
• Az Index Fórum triatlon topikja
• A Futanet Triatlon topikja
• A Magyar Triatlon Szövetség fóruma
• Az Online Edzésnapló triatlon topicja

• Versenyszabályzat Archiválva 2008. április 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Triatlon.lap.hu
• Triatlon Magazin – hírek, cikkek, beszámolók, képek, videók és sok egyéb
• Edzéstervek, cikkek, beszámolók
• Edzéstervezés, elméleti cikkek
• A profi hosszú távú triatlonversenyzők honlapja
• Ultratriatlon versenynaptár^{[halott link]}
• Kvalifikációs rendszer a pekingi olimpiára
• Triatlon! (Majdnem) minden, amit a triatlonról tudni érdemes; szerk. Baranyai László; Baranyai László, Bp., 1995
• Martin Engelhardt: A sikeres triatlon-edzés. Technika, edzés, verseny; ford. Kiss Pál; SubRosa, Bp., 1996
• A Magyar Triatlon Szövetség alapszabálya; MTSZ, Szekszárd, 1997
• Magyar Triatlon Szövetség. Versenyszabályzat, 1997; MTSZ, Szekszárd, 1997
• Jörg Birkel–Marie-Astrid Becher: Triatlon; ford. Gyurica Ildikó; Cser, Bp., 2013 (Fitten & egészségesen)
• James Beckinsale: Triatlon. Edzés és versenyzés; ford. Horváth István; HVG Könyvek, Bp., 2018
• Matt Fitzgerald: Vasemberek. Mark Allen, Dave Scott. Szenvedés és szenvedély, hajsza a végsőkig, minden idők legnagyobb triatlonpárharca; ford. Dudik Annamária Éva; Park, Bp., 2018 (Veszélyes övezet)
• Ironman. A legkeményebb állóképességi verseny hivatalos, illusztrált kézikönyve; Alexandra, Pécs, 2018
• Sólyomi Dávid: Egy ironman vallomásai. Lépj ki a félelmeid árnyékából, és érd el mindazt, amire eddig nem hitted, hogy képes vagy!; Bioenergetic, Bp., 2019