Ktam

A wiki jelölőnyelv (feltehetőleg...) az a szerkesztőnyelv, amellyel a wikin irkálunk. (Itt se szokás ám minden synonymát konzekvensen összevadászni, vagy egy adott fogalmra mindig fegyelmezetten ugyanazt a szót használni. Uncsi lenne! Ez egy élő, sőt viruló nyelv!)

A wikis lapok egyik nagy tudománya, hogy belső linkekkel összecsomózva őket, pllanatok alatt előre lehet rukkolni velük a Google-találatok között. Kijelölsz egy szót az egérrel, és szerkesztőablak felett balra a harmadik gombra bökve már alkottál is egy belső linket. Ha már van a wikiben olyan címszó, mint amelyet éppen most linkesítettél, akkor kék lesz a link, ha még nincs, akkor piros. Azt neked kell eldöntened, hogy mely szavakra akarsz linkelni, de ebben talán vannak ötleteid, még ha nem is értesz általában mindenhez...:-)))

Milliom más módja is van annak, hogy tarkabarkára pingáld a szövegedet (sablonok, boxok, mimanók), ilyenekhez még én se nagyon nyúltam, de általában kedveltek wikikörökben.

Az még föltétlen javallott, hogy egy kategóriába suttyantsd be a cikket. Kategória töméntelen van, leginkább a kezdőlapról indulva nézz körül, hogy a cikkedet melyik nagyobb kategóriába tartozónak érzed.

Ha nagy dizájnolást vágysz csapni, ajánlom pl. User:NCurse kollégát, vagy Tgr, Dhanak urakat, vagy sokat másokat, akik nagysárendileg járatosabbak nálam a wikinyelv cifrázataiban.--Godson 2006. április 5., 13:47 (CEST)Válasz

ehhez kapcsolódva ajánlom figyelmedbe a Wikipédia:Hogyan szerkessz lapokat? oldalt :)--Teemeah 2006. április 7., 10:21 (CEST)Válasz

Fölcsaptam önkéntes wikilektornak, és rögtön nyelvészhez fordulok: nagyon sok esetben az a benyomásom támad, hogy fölös számú "a" és "az" szerepel a szócikkekben. (Az "ez egy emez" típusú szófordulat sem ritka, de határozottan kevesebb.) Tudom, hogy a nyelvhelyesség és a nyelvőrködés terén ádáz küzdelmek dúlnak, mégis megkockáztatom, hogy talán nem bigott grétsyzmus, ha kicsit kiegyelem a sorokat. Pontosabban kiazozom. Vélemény?--Godson 2006. április 10., 18:39 (CEST)Válasz

Kösz a reagálást! A kérdést részben kiveséztük Adam78-cal, alapvetően ő is óvatosságra intett, két konkrét, példaként bemutatott névelőmegvonási lépésemet pedig inkább károsnak, mint hasznosnak ítélte. De alapvetően ő is az egyéni és csoportkülönbségek (az ízlés) kérdéskörébe tartozónak látja a témát. El tudom képzelni, hogy a nyelveknek is sokkal több ténylegesen létező és valamennyire rögzült, tehát meghatározható rétege van, mint amennyit a nagybetűs tudomány eddig felmért és leírt. Az már keményebb dolog, hogy tudtán kívül ezzel is jellemzi magát és hátterét a naiv beszélő. Amit a dörzsöltebb olvasó meg somolyogva nyugtáz.--Godson 2006. április 17., 22:14 (CEST)Válasz

Kedves Tamás! Én is köszöntelek a Wikipédiában, és nagyon örülök a közreműködéseidnek! (Remélem, nem zavar a tegezés.) A Magyar szókincs szócikk tényleg elég gyér, leszámítva azt a részt, amit kibővítettél. Remélem, azért találsz sok jó cikket is. Én is jó szerkesztést kívánok! Adam78 ✉ 2006. április 11., 14:46 (CEST)Válasz

Kedves Ktam! A nyelvművelést részben elvi, részben gyakorlati okból húztam ki az áltudományok közül. (A külső linkedet előtte érdemben tanulmányoztam, a benne foglaltakkal nagyrészt egyetértek, tehát az elvi ok nem szakmai vita jellegű.) 1.Az elvi okom a következő: álláspontom szerint a nyelvművelés nem tudomány (abban az értelemben, hogy nem tudományos diszciplina), hanem indokolt vagy indokolatlan (értelmes vagy értelmetlen) gyakorlati tevékenység. A nyelvművelők a nyelvművelést nem mint egy szaktudomány kibontakoztatását (tudományos kutatómunkát), hanem mint társadalmi törekvést (esetleg ismeretterjesztést, nyelvhasználati mód, stílus, technika népszerűsítést) tekintik. Ebből következően nincs szó arról, hogy egy "nem tudományt" megtévesztő módon "tudományként" állítanának be, hanem csak arról van szó, hogy tevékenységüket tudományosan megalapozott színben tüntetik fel (esetleg indokolatlanul). Ilyen értelemben tehát áltudományról nem beszélhetünk, hanem csak arról, hogy a tevékenység értelmetlen, szükségtelen, hasztalan vagy káros. (Mint például a dohányipar, ami szintén nem áltudomány). 2.A gyakorlati okom: a nyelvművelésről egy semleges nézőpontú szócikkre volna szükség, ami érdemben kifejti azt, hogy miről van szó, hogyan alakult ki, kik és miért tartják tudománynak (ha annak tartják egyáltalán), illetve kik és miért tartják áltudománynak. Egy ilyen szócikk forrásjegyzékében jól megférne az általad ajánlott link is, más ezzel foglalkozó források mellett. 3.Szeretném leszögezni, hogy nem vagyok nyelvész, a kérdés érdemi szakmai tartalmához nem tudok hozzászólni, ez nem is volt célom. Javaslom, hogy a nyelvművelésről készüljön részletes szócikk, addig viszont szerintem ne gerjesszünk olyan vitákat, amelyek a wikipédián belül nem nagyon oldhatók meg. Üdvözlettel: Hufnagel Levente 2006. április 19., 09:22 (CEST).Válasz

A vitalapomra írt válaszod meggyőzött arról, hogy fontos és érdekes dologról van szó, ami a tudományos közösséget és a szélesebb közvéleményt egyaránt érdekelheti (meg persze engem is :-)). Remélem a nyelvművelésről szóló részletes szócikk mielőbb elkészül. Üdvözlettel: Hufnagel Levente 2006. április 20., 14:06 (CEST).Válasz

Köszi az értesítést! Beszúrtam a szócikkbe egy hivatkozást a mediális i-ről, valamint egy linket a PDF-es cikkedre. – Egyébként túlzás, hogy „gondoznám” azt a cikket: két éve megírtam, de egyre kevésbé tartom jónak. Adam78 ✉ 2006. május 3., 02:04 (CEST)Válasz

Szia Ktam! Üdvözöllek, most vettem észre a közreműködéseidet. Végre egy nyelvész a Wikipédiában, nagyon ráfér! Én is főként nyelvi érdeklődésű vagyok, főleg a idegennyelv-tanulás felől megközelítve a témát. Ma belekontárkodtam egy kicsit a „Dialektus” és a „Sztenderd nyelvváltozat” szócikkekbe. Ezekkel kapcsolatban: A korszerű nyelvészet nem használja a nyelvjárás, tájszólás, tájnyelv fogalmakat? A sztenderd nyelvváltozatok kapcsán azt vettem észre hogy talán fölöslegesen túl sok idegen szót használsz, egy kicsit megpróbáltam népszerűsítőbbé tenni. Gondolj arra, hogy nem csak szakemberek olvassák majd ezeket a szövegeket, és hogy nem lehet minden egyes idegen szóhoz (pl. implicit, explicit) hivatkozást és külön szócikket rendelni, mert a Wikipédia nem vállalja a szótár szerepét, a magyar Wikiszótár fejlesztése pedig még nem igazán kezdődött meg. Persze lehet azt mondani, hogy nézze meg az olvasó egy idegen szavak szótárában, de a gyakorlatban nem fogja megnézni, hanem inkább otthagyja az oldalt, mivel így működik a szörfölés a világhálón. További jó szerkesztést kívánok. --Adapa 2006. május 4., 22:17 (CEST)Válasz

Kedves Ktam! Köszönöm a válaszod, teljesen egyetértek a gondolataiddal. --Adapa 2006. május 8., 20:47 (CEST)Válasz

Szia! Ha nyugodtan akarsz dolgozni egy szócikken úgy, hogy nem nyúlkál bele senki, akkor a userlapod egy allapján kezdj hozzá, pl. User:ktam/Szleng. A user névtér szent, abba nem piszkál senki, de ha kinn van szócikk névtérben, úgyis lesz, aki megbuherálja, mert nem nézett a vitalapra. Ha az allapon kész lett a szócikk, át lehet mozgatni rendes névtérbe. (Aláírt hozzászólás, szerzője Alensha (szójjál be • kontárkodásai) 2006. május 4., 23:02 (CEST)Válasz

előre szólok, hogy a szövegből a félkövér kiemeléseket ki fogják szedni, az csak a címszó első előfordulásának jár. Szövegen belül dőlttel emelünk ki. :) (Aláírt hozzászólás, szerzője Alensha (szójjál be • kontárkodásai) 2006. május 4., 23:03 (CEST)Válasz

Kedves User:Ktam, a Szleng szócikk vitalapján kéred, hogy ebben a témában téged tekintsünk egyedüli szerzőnek és a te általad szerkesztett szöveghez csak előzetes egyetértéseddel nyúljunk hozzá.

Sajnos, ezek a kérések ellentétesek a Wikipédia alapvető céljaival.

Ha azt kérnéd csupán, hogy esetleges koncepcionális ellenvéleményeinket veled egyeztessük, ezt természetesen nemcsak vállaljuk, hanem az illem is azt diktálja, hogy a cikk vitalapján ezt a nyilvánossággal (és így veled is) egyeztessük.

Sajnos, az alapállásod ellentétes a Wikipédia céljaival. A Wikipédiának ugyanis nem az a fő célja, hogy szerzői jogaikról nagylelkűen lemondó szerzők cikkgyűjteményét képezze, hanem egy olyan közösen szerkesztett lexikont hozzon létre, ahol a szerkesztők elvileg egyenlőek, szerkesztési szabadágukban csak utólag, szükséges esetben korlátozhatóak. Én személy szerint ehhez a szabadságomhoz ragaszkodom.

A szerkesztési szabadságom már csak azért sem adom fel, mert nem helyeselem, ha valaki (mint most te) a téma olyan szakértőjeként jelentkezik, akinek a véleménye eleve mindenben irányadó kell, hogy legyen. A te szócikkeddel kapcsolatban már most is több kérdés merül fel és ezeket meg kellene beszélni.

Ha ragaszkodsz az alapállásodhoz, szerintem jobb, ha nem a Wikipédiában akarsz publikálni, hanem olyan lapon, ahol a szerzői jogaidat maximálisan tiszteletben tartják.

Kérlek, gondolkozz el a fentieken.--Linkoman 2006. május 5., 10:15 (CEST)Válasz

Kedves Linkoman!

Természetesen már előzőleg elgondolkoztam a fentieken, ezért tettem fel a szleng szócikket és előtte már egy párat is a Wikipédiára. Azt hiszem tisztában vagyok a célokkal, és az eddigiekben is elfogadtam a javításokat, nem megsértődtem rajta. A szleng kapcsán se ilyesmiről írtam. Kérésem se arról szólt (én nem annak szántam), hogy kizárólagos birtokosa és kezelője legyek a szócikknek, hiszen én a Wikipédiában nem publikálok hanem korábbi kutatásaim eredményét foglalom össze egy enciklopédia használói számára.

A szleng kapcsán viszont speciális a helyzetem, és szerettem volna elkerülni, hogy oda-visszajavítgassak jószándékú bejegyzéseket, mert ha valaminek, akkor a szlengnek az American Speechig terjedően idézett szakértője vagyok, a Magyarországon a debreceni szlengkutató iskola megteremtőjeként emlegetnek stb. stb. Nem hiszem tehát, hogy ebben a kérdésben nálamnál avatottabb szakember fog hozzászólni a szócikkhez. (Ez marha nagyképűen hangzik, de ez van.:-) Mivel természetesen tévedhetek számos megállapításban (bár azért elsősorban nem saját ötleteimet akarom reklámozni, hanem mások által is elfogadott, alkalmazott, tudományos fórumokon lektoráltan publikált végeredményeket igyekszek itt leírni), szeretném ha ez a szleng szócikk (ami jobb lesz, mint az angol wikis Slang) megőrizné egységességét, és a javítandó bejegyzéseket ennek jegyében lehetne beépíteni.

Nem kértem tehát, hogy a témában engem tekintsetek egyedüli szerzőnek, de ésszerűnek tartom (a következő hasonlat túlzás), hogy ha Einstein beír a Wikibe egy Relativitás szócikket, akkor az általa szerkesztett szöveghez csak valamiféle egyeztetés (és nem előzetes egyetértés) után nyúljunk hozzá, vagy hagyjuk rá a megbeszélt javítást. És mivel ez csak a kérés, nem igazán lehet ellentétes a Wikipédia alapvető céljaival, hisz csak az jár el így, aki akar.

„A Wikipédiának ugyanis nem az a fő célja, hogy szerzői jogaikról nagylelkűen lemondó szerzők cikkgyűjteményét képezze, hanem...” — írod. Szerintem esetemben szó sincs erről. Minden korábbi munkám elérhető volt a Wikitől függetlenül is. Én ide szócikkeket írok.

„egy olyan közösen szerkesztett lexikont hozzon létre, ahol a szerkesztők elvileg egyenlőek, szerkesztési szabadágukban csak utólag, szükséges esetben korlátozhatóak. Én személy szerint ehhez a szabadságomhoz ragaszkodom.”

Szabadságában a kérésem senkit sem korlátoz. Ha javítasz, megnézem, és hagyom vagy javítom, te meg utána ugyanezt teszed, ha nem fogadod el az érveimet. Én is ragaszkodom a szabadságomhoz, de azért előbb keresem a szakértőt vagy a szócikk legaktívabb javítóját, ha valamiben nem vagyok igazán otthon. (Vagy még akkor is, ha igen:-)

„A szerkesztési szabadságom már csak azért sem adom fel, mert nem helyeselem, ha valaki (mint most te) a téma olyan szakértőjeként jelentkezik, akinek a véleménye eleve mindenben irányadó kell, hogy legyen.”

Bocs, de mit tegyek, ha így van? A nyelvészet pont olyan szakma, mint az atomfizika. Nem tudom, miért baj, ha valaki nem amatőr, és mégis wikizik?

„A te szócikkeddel kapcsolatban már most is több kérdés merül fel és ezeket meg kellene beszélni.”

Hát persze. Állok elébe.

„Ha ragaszkodsz az alapállásodhoz, szerintem jobb, ha nem a Wikipédiában akarsz publikálni”

Még egyszer: 1. nem publikálok a Wikiben. 2. Nem ragaszkodok, csak ezt a kérést tartottam a legjobb megoldásnak, hogy elkerüljem a szócikk értelmetlen oda-vissza javítgatását egy olyan témában, amihez értek, és amiről sokan hiszik, hogy értenek hozzá. ktam 2006. május 5., 14:36 (CEST)Válasz

Bocs', hogy a Sztenderd nyelvváltozat cikkben átjavítottam a gondolatjeleidet félkvirtről kvirt hosszúságúra, azt hittem „nem szándékosan” csináltad olyan hosszúra. Az – ezek szerint hibás – korábbi tipográfiai útmutató engem is megzavart. --Cs. Ali # 2006. május 5., 10:47 (CEST)Válasz

Ne haragudj, de nem találok olyan forrást, ami alátámasztaná, hogy ilyen — nagykötőjelet vagy gondolatjelet kéne használni e helyett: –. Megnéztem az Osiris-féle Helyesírást, a szabályzat egyik legújabb kiadását (ISBN 9630577356), valamint a Szerkesztők és szerzők kézikönyvét (ISBN 9633792274), de úgy tűnik, egyik sem a hosszabbat használja, hanem következetesen a rövidebbet, nagykötőjel és gondolatjel funkciójában egyaránt. (Egy régebbi, 1987-es helyesírási szabályzat valóban a hosszabbat használta, de az újabb már nem.) Én is úgy emlékszem, hogy a magyar a hosszabb jelet egyáltalán nem használja, mert korábban már másutt is utánanéztem ennek.

Most olvastam a válaszodat Csobánkai Aladárnak, de nem értek egyet vele. Örülnék, ha megmaradnánk a jelenleg érvényes változatnál, miszerint a nagykötőjel és a gondolatjel egyenlő hosszúságú, és a rövidebbik fenti jellel azonos. Az internetes, folyamatosan frissíthető médiánál, mint a Wikipédia, különösen fontosnak tartom, hogy ne csak tartalmában, de formájában is korszerű legyen, ne a korábbi sztenderdeket tükrözze. Adam78 ✉ 2006. május 5., 18:30 (CEST)Válasz

Ezt írod:

A helyesírási szabályzatok nem tipográfiai útmutatók, különösen nem az az Osirisé, ami még csak nem is hivatalos helyesírás, olyat ugyanis csak az akadémai adhat ki. (Ha meg több helyesírás is van, akkor megint nem mérvadó egyik se, hiszen ki-ki választhat kedve szerint.)

Ezzel három gondom van:

1. A fentiek alapján, ha több tipográfiai útmutató is van, akkor közülük sem mérvadó egyik sem. Márpedig az általad említett tipográfiai kézikönyv ellentmond a Gyurgyáknak, akkor ezek sem lehetnek mérvadóak. És ha hozzávesszük ezekhez az Alföldi Nyomda és a Magyar Nyomdász magazin válaszát, akkor is megmarad közöttük az eltérés, és ott vagyunk, ahol a part szakad…
2. Elfogadom, hogy az Osirist ne fogadd el, de azt kevésbé értem meg, hogy az akadémiai se legyen mérvadó, legalábbis más forrásokhoz képest. (A tipográfiai útmutató egyébként néha a helyesírással is ütközik, pl. a "ld." rövidítést alkalmazza az 1984 óta ajánlott "l." helyett.) – Azt is elfogadom, hogy a szabályzat explicite nem mérvadó a tipográfiáról, de implicite szerintem bízvást feltételezhetjük, hogy tipográfiailag is lehet rá számítani.
3. A harmadik gond merőben gyakorlati. A nyomdai aposztróf (’ vs. ') használata kapcsán már így is felmerült némi értetlenség, ellenállás egyes szerkesztők részéről a nagykötőjel ellen, mivel némely böngészőkön állítólag nem látszik a különbség (a szerkesztőablakban még nálam se látszik, csak az elmentett oldalon). Na most ha egy újabb típusú nagykötőjelet vezetnénk be, ráadásul ami nem is egyértelműen alátámasztható, akkor – attól tartok – végképp odalenne a helyesírás tekintélye… Kb. olyannyira vennék ezután komolyan, mint a „közepeskötőjelet” a MorphoLogic 1998. április 1-jei Reformhelyesírásában. Teljesen megérteném, ha a többség úgy érezné: a bolondjukat járatják velük.

Mindezzel együtt kíváncsian várom a válaszodat, és megköszönöm, hogy utánajársz ezeknek. Adam78 ✉ 2006. május 6., 03:08 (CEST)Válasz

"elkerüljem a szócikk értelmetlen oda-vissza javítgatását egy olyan témában, amihez értek, és amiről sokan hiszik, hogy értenek hozzá."

Akkor kellene szólnod, ha ezt tapasztalod, ne előre, hogy "ne nyúljatok hozzá". Én nem vagyok híve az olyan hozzászólásoknak, mint a jelen hozzászólásom feletti, "bocs, hogy javítottam valamit".

A többit jobb, ha konkért javítások kapcsán beszéljük meg.--Linkoman 2006. május 5., 14:48 (CEST)Válasz

Nem szükséges óvakodni tőlem, mivel hamarosan törlöm az egész lapomat. Tartósan telepítem magam Dél-Európába. Addig is minden jót és köszönöm, hogy felhívtad rá a figyelmemet. Adéu. Kata 2006. május 16., 11:17 (CEST)Válasz

Levelemben mindenről írtam, csak a lényeg maradt le. Ha azt kutatod, hol keresendők a legmélyebben azok a bizonyos társadalmi gyökerek... már a nyelv szándékos művelését illetően ... nos, a válasz a lábad előtt hever. Elég besétálni egy általános iskolai vagy középiskolai nyelvtanórára. De jó példa a fogalmazások javítása is rá. Ez csak egy tipp, lehet, hogy téves... Üdv.:Kata 2006. május 17., 10:23 (CEST)Válasz

Lóugrásban ugyan, de átnyargaltam a szleng szócikken, és felötlött bennem, hogy a szaknyelv és a szleng közötti határ vajon mennyire éles. Mert ha egy zártabb nyelvi csoport kialakulása indokolható az intimitásképesség végességével, indokolható a hivatalosság előli bujkálással, indokolható a presztízs kiépítésével, akkor talán indokolható a kenyérféltéssel is... És figyelmedbe ajánlom az olyan kifejezéseket, hogy "csinálok egy redirektet", meg "katszűkítés", meg "szemtám", meg a többi gyöngyszemet: a lábad előtt hevernek.--Godson ^fóruma 2006. szeptember 27., 19:10 (CEST)Válasz

Nagyon úgy néz ki, hogy a szleng és a szaknyelv közötti határ olyannyira nem éles, hogy nincs is. De ez igaz minden nyelvváltozatra, sőt a legtöbb esetben a legtöbb nyelvre is. Hívták ezt már ezt az átmenetiséget közvelegességnek és hasonlónak is akik, próbálták hangsúlyozni, hogy a nyelvváltozatok nem válnak el egymástól (hiszen ugyanabban az agyban, ugyanabban beszélőben, ugyanabban a közösségben használatosak), ráadásul az, hogy mikor melyik változatot használjuk, inkább a beszélő és a hallgató szándékától függ, nem a tényleges nyelvi formától. (Vagyis inkább azonusulás kérdése a választás, identitásválasztásé.)

A kenyérféltéssel indokolható "szaknyelv" egyes kiváló kutatók szerint igazából az úgynevezett "hermetikus komplexum"-ként működő szlengen belüli szakmai hermetika. Ebben a szlengben Jelisztratov szerint a "szakmai szlengszó három elemet kötelezõen tartalmaz: az elsõ az ezoterikum, a beavatatlanok számára megnyilvánuló titkosság (ennek szerepét egyébként nem kell eltúlozni), a második a tulajdonképpeni professzionális elem, amely a szlenghasználó szakmai tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódik, míg a harmadik a nevetési elem, amely a kliensre, az „idegenre” irányul." (Bővebben itt.)

Ez a szakmai szleng (az wiki-szócikk tipológiájában: szakszleng) természetesen nem szaknyelv, mert a kettőt a kutatás szempontjából azért nem árt külön kezelni, mégha az átmenettel természetesen számolni is kell.

Ha van időd, akkor idemásolom, hogy mikben láttam én a legalapvetőbb különbséget a szaknyelv és a szleng között (ha volna kicsit több időm, akkor pár helyen másképp fogalmaznék, mint bő tíz éve, de talán így is érthető):

A szleng és a szaknyelvek egyik alapvető különbsége funkciójukból ered. A szaknyelvek szó- és kifejezéskészletét a köznyelv és/vagy a nyelvjárások szókincsének kiegészítéseként lehet felfogni. Egy adott szaknyelv műszava a szakma számára „színezéstől, mellékértelemtől mentesen, ideális esetben egyértelműen jelöli az ember külső és belső világának valamely valóságmetszetét”. A szaknyelv azokat a fogalmakat nevezi meg, amelyek a szakma gyakorlásában szükségesek, de a bázisnyelvben nincsenek meg, vagy fogalmi tartalmuk nem elég pontos. (Például a katonai szaknyelv az egyes lövegfajták lövedékeit külön-külön megnevezi, míg a köznyelv az „anakronisztikus” ágyúgolyó-t használja.) A szaknyelvekkel szemben a szleng nem megnevez, hanem újranevez, azaz a már elnevezett dolgokat újabb és újabb nevekkel látja el minden látható „praktikus” ok nélkül. Ez a nyelvi oldalról nehezen leírható ok (…) elsősorban a szleng érzelmi telítettsége, amit jól bizonyít az is, hogy a szlengszavaknak a normanyelvben vagy a nyelvjárásokban, illetőleg a szaknyelvekben érzelmileg, hangulatilag semleges megfelelőjük van. A szleng „szótúltermelése”, az, hogy a szlengben egy-egy fogalom megnevezésére szinonimasorok jönnek létre, és hogy a szleng szókincse aránylag változékony, szintén az erős érzelmi töltéssel magyarázható: „az érzelmileg erősebb jelentésű szó kiszorítja a kevésbé hatásost, mígnem a gyakori használat során maga is megkopik, és egy érzelmileg elevenebbnek ad helyet”. (…) A szaknyelvek és a szleng eltérő funkciójából következik — amint erre GRÉTSY rámutatott —, hogy a szaknyelveket a közérdekűség, a szlenget pedig a magánérdekűség jellemzi. Az említett eltérések magyarázzák a csoportnyelvek két alapvető típusának a szóalkotásban tapasztalható különbségeit is. A szaknyelvek szavai szóteremtéssel, a szleng szavai pedig szókeletkezéssel jönnek létre. A szóteremtés tudatos alkotó folyamat, a létre jövő szó születésétől fogva betölti tervezett funkcióját. Ezzel szemben a szókeletkezés öntudatlan, spontán nyelvi folyamat: az egyén által kitalált szó csak akkor válik a nyelv részévé, ha azt a közösség is elfogadja, és elkezdi alkalmazni. (Erről írja BALASSA a katonai nyelv kapcsán, hogy „igen sok esetben még az egyéni nyelv hatása is megfigyelhető benne, amint a közösség nyelvének fejlődésében érvényesül”.) Eképpen az új szavak keletkezésének a szintje a szaknyelvekben a nyelvi, a szlengben pedig a beszédszint. . Különbséget tehetünk a szleng és a szaknyelv között eredetüket tekintve is. A szaknyelvek létrejötte a társadalmi munkamegosztásból következő szakmai szükséglet eredménye, a szleng pedig — akárcsak a zsargon — a társadalom hatalmi struktúrájának következménye.

Hosszú szövegelésem ellenére még véletlenül se (ki)oktatni akartalak, ha esetleg félreérthető lett volna a szándékom:-) Nagyon köszönöm a hozzászólásodat, és remélem, előbb-utóbb hasznát vezsem a példáidnak. Üdv, ktam 2006. szeptember 28., 10:18 (CEST)Válasz

Azért a nagy elemzésben ne feledkezzetek meg néhány olyan kézenfekvő okról. próbálok Wikis példákat írni hozzá, ha már Godson ezeket pécézte ki. Nagyon fontos a lustaság (nincs kedve az embernek a hosszú szövegeket leírni, ha van rövidítése), a megszokás (redirectnek van magyar megfelelője átirányítás címen, de mivel a beírandó szöveg redirect, egyszerűbb azt írni összefogalókba és így hivatkozni rá, hisz mindenki tudja, miről van szó), a csoporthoz tartozás erősítésén túl "láttam/hallottam, megtetszett" (vannak ilyen tapasztalataim más csoportokból, volt, ahol egyesek viccből találtak ki új,elég riasztó rövidítéseket, amelyek nem kis része meg is gyökeresedett :-P). Biztos van még más ok is, de az itt felsorolta szerepe nem elhanyagolható, sőt, az az érzésem, ezekhez képest a Godson listáján szereplők marginálisak. - Serinde ^üzenet 2006. szeptember 28., 10:28 (CEST)Válasz

Serinde: pécéz a fene... Ktam figyelmét akartam felhívni egy olyan kutatási terepre, amely nagyon trendi, a születésekor megragadható és onnantól nyomonkövethető, de talán éppen a túlságos szem előtt levés miatt átlépne rajta.--Godson ^fóruma 2006. szeptember 28., 10:53 (CEST)Válasz

Ktam: Nagyon köszönöm a részletes és alapos magyarázatot! Jó húsz éve "frontharcos" kertészként keresem a kenyeret, és mindennapos küszködést jelent a korrekt kommunikáció megteremtése, elsősorban a köznyelv és a szaknyelv közt tátongó szakadék kreatív átugrálása. És sajnos van egy jól kitapintható "hermetikai vonulat" is ennek a szakadéknak a létrejöttében, úgyhogy most erőst megbiztattál, hogy helyes nyomon járok! Korántsem köldöknézési szempontok késztettek tehát a kérdésem feltevésére, és szó szerint "alkalmazott" tudományt fogok fabrikálni abból, amit voltál szíves ilyen alapossággal elővezetni!--Godson ^fóruma 2006. szeptember 28., 10:53 (CEST)Válasz

A marginális roppantul viszonylagos, mert lehet, hogy a redirect a magyarul beszélő 12 millióhoz képest csak kevesek beszédében/írásában van meg, de a wikisek nyelvében egyáltalán nem biztos, hogy ritkának minősül. Már pedig egy jelenséget csak a saját környezetében lehet értékelni, leírni, a kívülállók (erre a szociolingvisztikában szakszó is van: lame, magyarul meg kibic) ennek megítélésében nem számítanak.

A lustaságról: ilyen nincs a nyelvben. A nyelv használata olyannyira nem tudatos, hogy ez szóba se jöhet. Csak hiszik a naív beszélők, hogy beszédüket tudatosan szerkesztik, valójában csak azt tudják, hogy mit tudnak a nyelvről, és nem arról tudnak, hogy hogyan beszélnek. A nyelvhasználatban nem lehetünk lusták, sokkal inkább társas szempontok befolyásolnak, mint általában a magatartás egyéb területein. (A nyelv ugyan is nem „mi”, hanem „hogyan”, s mint viselkedés értelmezhető helyesen.

A példaként szereplő szavak sokkal inkább példák arra, hogy nincs határ az agyunkban tárolt két nyelv(változat) között, mintsem a lustaságot bizonyítaná. Az kapcsolódó rendszerek interferenciája a nyelvben is teljesen normális dolog. De olyanok is szóba jöhetnek, mint az attraktivitás, nagyon sok forma azért terjed el, mert „menőbb”, jobban tetszik, divatosabb, trendibb stb. A kalapács se azért szorította ki a korábbi verő-t, mert lusták voltak eleink, hanem mert trendibb volt, attraktívabb.

De persze ezer más ok is lehet, hisz a nyelvben, mint minden más komponensrendszerben, minden mindennel összefügg, nemcsak az alrendszerek ki- és bemenetén keresztül, hanem az alrendszerek elemeinek a kapcsolatain keresztül is.

Közben látom, Godson is hozzászólt. Külön öröm, hogy nála is szerepel a trendi:)) És az is, ha ennek, amit itt beszélgetünk, hasznát is lehet venni. -- ktam 2006. szeptember 28., 11:10 (CEST)Válasz

A lustaság fontos tényező. A szerepét azért nem látod, mert te beszélt nyelvre vonatkoztatod az érveidet, de én azt kfejezetten a Wikipédiára vonatkoztatva írtam. Írásban nagy szerepe van a rövidítéseknek (próbálj meg egyhuzamban 150 kategorizálást elvégezni :) ) Az SMS és az internet nyelvezetét is jelentősen alakította ez a tényező. Beszélt nyelv esetén természetes, hogy a tudatos választás kiszűri nagy részüket, de én azért nem vennék rá mérget, hogy pl. szervezetek hosszú nevének kimondása helyett haznált rövidítéseknél nincs szerepe. Szakmai nyelvnél maradva hasonló példa: nyomtatványnevek vagy főkönyvi számlaszámok nevei elég kacifántosak lehetnek, rövidítve félreérthető, többre is vonatkozhat. Ilyen esetekben a számok, megnevezések sokkal pontosabb megfogalmazást tesznek lehetővé anélkül, hogy egy, akár kétsoros nevet kellene végigmondani. - Serinde ^üzenet 2006. szeptember 28., 13:43 (CEST)Válasz

Igen, ilyen oldalról nézve valóban fontos a "lustasági" tényező. Ami szerintem persze mégse lustaság, ha a lusta szót ’munkára, tevékenység végzésére nem hajlandó v. csak nehezen rávehető; aki sokáig szeret aludni; lassú, kényelmes, nehézkes’ jelentésben és enyhe rosszallással használjuk:-) -- ktam 2006. szeptember 28., 15:02 (CEST)Válasz

Biztosan szörnyű lehet szakértőként egy halom laikussal vitatkozni arról, hogy a cikked teljesen jó úgy, ahogy van, de mi itt a külső szemlélő álláspontját képviseljük. És pont a témában való járatlanságunk miatt formai dolgok is jobban előkerülnek. A hivatkozások a szleng esetén nagyrésze jók voltak szöveg közben is általábban nem csak egy kimutató hivatkozás volt odavetve, ami kifejezetten csúnya, de még így is akadt olyan is. Másrészt a könyvek, jegyzőkönyvek, levéltári dokumatnumszámok szövegközi megjelenése nehezen olvashatóvá teszi a cikket, mint azt az NCurse által említett alföldi zsiványnyelv fejezettel is tette. Az meg szintén nem szép, ha egyszer így forrásozunk, másszor meg úgy. Ezért aztán jobb a végére tenni az egészet, ott is könnyen elérhetőek.

A túl szakmai/terjengős porblémakör meg egyszerű: aki sok szakmai cikket, jegyzetet ír, az általában hozzászokott az bőlére eresztett ismétlésekhez. Majd megpróbálom olyan figyelmesen elolvasni, hogy pontosan meg tudjam fogalmazni a problémámat. Íg elsőre az jutott csak eszembe, hogy volt olyan pénzügykönyvem, amiben oldalakon keresztül ugyanazt a két mondatnyi információt variálta a professzor. Az első bekezdést még értettük, de mire a fejezet végére értünk már nem tudtuk, miről beszél. De egy bank akkori osztályvezetője hasonlóképp élte meg a szöveget és annak magyarázata helyett inkább a folyamatot mesélte el :) A világéte sem azt akarom mondani, hogy ez olyan szörnyű lenne, hanem hogy gyakran publikáló emberek könnyen esnek hasonló hibába. Az is lehet, hogy kevés, de megfelelő átfogalmazás sokat javít az érthetőségen, áttekinthetőségen. - Serinde ^üzenet 2006. október 22., 23:29 (CEST)Válasz

Kedves Serinde! Egy halom laikussal vitatkozni jó dolog, mert én tkp. vallom, hogy ha valami úgy van megírva a humán tudományokban, hogy egy átlagos normális ember nem érti meg, akkor valamit javítani kell rajta. Úgyhogy semmiféle bosszúság nincs az értetlenkedéseimben, bár tény és való, hogy egy két évtizede művelt szakma óhatatlanul befolyásolja az ember látását vagy akár szövegolvasását is. (Így például szerintem, a hozzám hasonlók szerint a szövegvégi hivatkozás nehézkesebb, információkat eltakaróbb, mint a szövegközi, a zsiványnyelvi források nem hivatkozások voltak, hanem a szöveg részei, ahol kifelé mutató link volt, az egyúttal a szövegben következetesen alkalmazott szerző neve + évszám típusú hivatkozás is volt egyúttal, aminek a feloldását a bibliográfia oldotta meg, és ez egy teljesen szokásos eljárás, hiszen a szerzők és szerkesztők kézikönyve is ilyet javasol stb.)

Azon azonban én is gondolkoztam, hogy mi lehetne az, amit ki kéne venni, és másik szócikkbe tenni (nem annyira a summary style elveinek megfelelően, inkább olyan szócikkeket kifejtve, mint diáknyelv, tolvajnyelv), mert valóban terjedelmes a szócikk. Viszont így jobb benne, hogy egy helyen van a legtöbb információ. Ami meg megint nem biztos, hogy elsődleges (csak azoknak, akik egyszerre akarnak mindent megtudni), hiszen a linkek, továbbutalások adják az eletronikus enciklopédiák varázsát.

A szövegezés terjengősségét is elismerem éppen, kérdés, hogy egyes okfejtések kevésbé kifejtve mennyire maradnak érthetőek.

Szóval mind a kifogások ellen, mind mellett vannak érveim, és nyilvánvalóan elsőre a jobbnak ítélt megoldást választottam, ami viszont a bírálóknál nem aratott sikert. (Az megint kérdés persze, hogy mennyire wikis, mennyire magyar wikis, mennyire nem bölcsész stb. ízlések ezek, de ezt megítélni nem tudom, és inkább hallgatok rátok, mert az én wikipédiabeli tapasztalataim nem túl régiek, és nem túl szerteágazóak, akárcsak a formázási és formai kérdésekben.

Na, egy szónak is száz a vége: lesz átfogalmazás is, lesz részekre bontás is, igyekszek minden kifogást okosan végiggondolni, és aztán a bekövetkezett változtatásokat is ellenőrzöm, hogy beillenek-e a gondolatmenetbe. -- ktam 2006. október 23., 14:23 (CEST)Válasz

Gondban vagyok. Először nem tudtam, miért nekem írtál, mert én legjobb tudásom szerint ma este nem jártam a szócikk környékén. Azután megnéztem a laptörténetet, és valóban ott van a nevem, de fogalmam sincs, mi történt. Azokat a változtatásokat biztos, hogy nem én tettem. Ebben csak az az érdekes, hogy csak én használom a gépemet. Elnézést kérek, és az adminhoz fordulok, mert egyszerűen nem értem, mi történt. --Lily15 ^üzenet 2006. október 23., 21:38 (CEST)Válasz

Rájöttem és elnézésedet kérem, ha gondot okoztam. egy anon szerkesztéseit állítottam sorban vissza, és nem figyeltem, hogy az a szerkesztése már majd egy hónapos, szeptember 25-i. csak az eltér gombbal néztem meg, és nem figyeltem, hogy van további szerkesztés is. Így sikerült az akkor már egyszer visszaállított tesztelését újra visszaállítani:(. --Lily15 ^üzenet 2006. október 23., 21:53 (CEST)Válasz

Szia! Ehhez mit szólsz? Iller ^:o 2006. december 4., 17:18 (CET)Válasz

Figyelmedbe ajánlom ezt a cikket: Az köszi - nem tudom megítélni, hogy van-e értelme. Köszönettel --Hkoala 2006. december 8., 12:18 (CET)Válasz

Mire megnézted volna, már törölték, de most vettem észre, hogy itt megmaradt. --Hkoala 2006. december 10., 20:26 (CET)Válasz

Szia! Az enyém ugyan csak lelkes szabadidős, de ő is elbámult a magyarítás eme fokán...:)--Mihasznay-Kibitz Godson ^fóruma 2007. március 30., 22:19 (CEST)Válasz

Bíztam benne, hogy nem csak én vagyok szakmai okok miatt elfogult:-) ktam 2007. március 31., 19:35 (CEST)Válasz

Kedves Ktam! Tudnád valahol ellenőrizni a Poznań cikkben a "nevének eredete" fejezetben felsoroltakat? Enyhén szólva, gyanúsnak tűnik. Köszönettel --Hkoala   ^vita 2007. március 31., 21:10 (CEST)Válasz

„A város nevének eredete” főfejezetben írottak megfelelnek a valóságnak (= a név etimológiáját nem ismerjük), csak roppant dilettánsan van megfogalmazva: „Poznań az egyik legrégebbi lengyel város, éppen ezért nehéz megtalálni az etimológiáját. Vannak különféle elméletek az eredettel kapcsolatban, de ezek mind legendák. Eddig nem találtak hiteles okiratot, amely a név születésére is fényt derítene.”

Nem azért nehéz etimológiát adni, mert régi, hanem mert nem találni hozzá szócsaládot, analógiát stb.

Ha vannak elméletek, azok nem lehetnek legendák, ha legendák, akkor nem elméletek.

„Hiteles” okiratból a legritkábban derül ki egy etimológia, különösen, ha régi a név.

Ami a „a név eredetével kapcsolatos legendák és teóriák”-at illeti, hát ez bizony tömény hülyeségnek lehetne minősíteni, ha rosszindulatúak vagyunk, semmiféle alapja nincs ezeknek, ez pont olyan, mint Karthagó-t a magyar Kardhágó-ból magyarázni. Szerintem a legenda se jó szó rá (a teória meg semmiképpen), inkább nevezném ezeket mendemondáknak, amiknek semmiféle nyelvi alapjuk nincs túl azon, hogy a nyelv segítségével, a nyelvről gondolkodva lettek kreálva. Ezek a naiv magyarázatok az emberiséget mindig is jelemezték, az ún. népi nyelvészet számára izgalmas alapanyagot szolgáltatnak (és ha nem egyes okoskodók találják ki, hanem az ott lakók v. a lengyelek is így tudják, akkor befolyásolhatja a névhez fűződő asszociációikat), de ennél nem több, ami itt van. Ajánlanám hangsúlyozni, hogy ezek a mendemondák nem igazak, nem nyelvészeti magyarázatok, és emiatt kihagynám a szövegből a „legkézenfekvőbb az a magyarázat”, „még kézenfekvőbb”, „Nem kizárt a magyar eredet”-féle szövegrészeket, amelyek azt sugallják, hogy ebben a részben nem csupán a mese szintjén izgalmas kitalációk vannak, hanem akár tudományos magyarázat is.

Köszönöm a segítséget, a kérdéses szöveget kipakoltam a cikkből a vitalapra. --Hkoala   ^vita 2007. március 31., 22:37 (CEST)Válasz

Carissime, a kioktatás és az arrogancia akkor sem szerencsés, ha történetesen igazad volna, mint ahogy nincs. Rettentően félrefókuszáltál a Kjokusin vitalapján. Dehogyis bocsátkoztunk mi ottan nyelvelméleti fejtegetésekbe, szó csincs arról, hogy hányféle helyesírás van, és nem ma hallottunk először a posztmodern nyelvtudományról sem. Ennél sokkal egyszerűbb a kérdés: ha a wikin általában követjük az AkH-t, pusztán azért, mert úgy egyszerűbb az élet (és nem foglalkozunk azzal, hogy mi a véleményünk az akadémiai szabályozás egyes területeiről), akkor ugyanilyen merőben praktikus szempontból állást kell foglalnunk a nemlatinbetűs írások transzliterációjáról. Nem kell ezügyben megváltanunk a nyelvtudományt, a szempontjaink egyelőre jóval földközelibbek. Elsőszámú szempontunk az olvasó (aki egyben potenciális szerkesztő), egy elképzelt olvasó, aki magyar anyanyelvű. Nem köll ezt ezen a szinten tovább bonyolítani. Ami azt illeti, egyáltalán nem vagyok purista, helyesírási nevelésemet pedig Nádasdy Ádám antiakadémista pamfletjei és Laczkó Krisztina tannő szintén erősen (ön)kritikus előadásai alapozták meg, de itt most nem erről van szó. – Bennó   ^{(idemondjad)/(mitművelt)} 2007. március 31., 23:12 (CEST)Válasz

Kedves Bennó! Kioktatásról szó sincs. Posztmodern nyelvtudományról se. Paradigmatikus szembenállásról igen. És arról, hogy a kyokushin kérdése igenis nyelvészeti kérdéseket vet fel. Csak nem olyanokat, amiken te szocializálódtál. Anélkül, hogy tanáraidat kategorizálni vagy minősítgetni akarnám, azért nyugodtan elmondhatom, bármekkora örömmel olvastam is Nádasdy írásait (míg Ízlések... könyve egyolvasásra meg nem feküdte a gyomromat -- szó szerint, mint a túl sok krémes: túl sok volt ugyanabból a poétikai célú ismeretterjesztésből -- , amit aztán végképp betetőzött mindentudásos előadása), és bármennyire elismerem nyelvészeti tudását (a magyar kapcsán kevésbé egy kicsivel), azért minden tiszteletem ellenére ő rendszernyelvész, ami nem szitokszó, de akkor se ugyanazt érti nyelvészeten, amit én. Laczkó Kriszta óráit nem ismerem, de ismerem írásait. Úgyhogy helyette inkább azt mondanám, hogy aki az ELTE magyar szakán tanult Kiss Jenőnél szociolingvisztikát, dialektológiát vagy Juhász Dezsőnél „dimenzionális nyelvszemléletet”, annak fogalma se lehet a társasnyelvészetről, ami ellen oly sokat sikerült tennie a magát szociolingvisztikainak nevező tanszéknek.

Nincs tehát többről szó, minthogy kettőnknek a nyelvészet nem ugyanaz. És ebben semmi rossz nincs. Csak a vita válik ettől értelmetlenné. -- ktam 2007. március 31., 23:47 (CEST)Válasz

Kedves Tamás! Szó sincs róla, hogy minden tekintetben elégedett lennék azzal, amit nyelvészetből itthon találni lehet, de engem főleg a szintaxis foglalkoztat, ráadásul lévén elsősorban klasszika-filológus (és középkorász), főleg az indoeurópai szintaxis (és annak esetleges magyarra vonatkoztatható tanulságai). Kíváncsi volnék, hogy mit nevezel társasnyelvészetnek, mert izgalmasan hangzik. Az én személyes nyelvészeti kielégületlenségemet a mondattan jórészt betöltötte, de a jóból sose elég. – Bennó   ^{(idemondjad)/(mitművelt)} 2007. március 31., 23:56 (CEST)Válasz

Most már én is megpróbálnék egy kicsit segédkezni a helyzet értelmezésében. Én nem sürgetem, hogy bárki kjokusinként írja a kyokushint a mindennapi életben. Nem kapom fel a fejem egy eszek hallatán. Egy internetes fórumon még a *muszályok, *lesszek fölött is szemet hunyok. A Wikipédián viszont úgy érzem, következetesen ragaszkodnunk kell a nyelvi sztenderdhez, amely pedig jelen pillanatban az AkH/OH. Nem vagyunk elsődleges forrás, így azt sem hiszem, hogy szavaznunk kellene a helyesírásról. Szavaznak mások. A kjokusin ráadásul még szerepel is az OH szószedetében ebben a formában. A nyelv természetesen arra folyik, amerre érzi, az elterjedt formák előbb-utóbb kanonizálódnak. Amíg azonban nem, addig mi maradjunk a jelenlegi szabályozás mellett. – KovacsUr 2007. április 1., 00:05 (CEST)Válasz

Még annyit, hogy történetesen az efféle alakoknál a természetes míveletlenség általában egy fonetikusközeli magyar alakot szokott kihozni (Dácsia és társai), és ezek kanonizálása is erősíti a magyarosított alakok terjedését. Azaz a természetes folyamat. Igazából a nemmagyaros alak fenntartása igényelne külön erőfeszítéseket (kivéve ha olyan rétegműveltségi fogalomról van szó, mint a kjokusin, mert azt a művelői vsz. le tudják írni Hepburn-féle változatában is). – Bennó   ^{(idemondjad)/(mitművelt)} 2007. április 1., 00:19 (CEST)Válasz

Pont ezt akartam mondani, csak nem sikerült ilyen szépen. Csatlakozom. :o) – Bennó   ^{(idemondjad)/(mitművelt)} 2007. április 1., 00:10 (CEST)Válasz

Ez most olyan nyelvészek közötti vita? - nem kötekedni akarok!!!! Csak kérdem. --Peda ☎ 2007. április 1., 00:12 (CEST)Válasz

Afféle. Bár én ragaszkodnék hozzá, hogy a vitalapon másról van/volna szó. :o) – Bennó   ^{(idemondjad)/(mitművelt)} 2007. április 1., 00:16 (CEST)Válasz

Először én is azt hittem, hogy nyelvészek közti vita, de tévedtem. Úgyhogy nincsen vita. Dixi et salvavi animam meam. Túl ezen a nyelvészek jól ismerik a Radloff-anekdotát a madárról és az ornitológusról. -- ktam 2007. április 1., 16:15 (CEST)Válasz

Animácskád salválásához igazán nem kellett volna ezt mind ide diktitálni. :o) – Bennó   ^{(idemondjad)/(mitművelt)} 2007. április 1., 16:19 (CEST)Válasz

Egyszer, nyugodtabb körülmények között szívesen folytatnám a helyesírásról szóló párbeszédet, de elválasztva minden olyan nyelvészeti kérdéstől, ami nem tartozik rája, most, hogy tisztáztuk, hogy alapvetően hagyomány/szellemi protokoll kérdése a helyesírás, nem elsősorban tudományos termék (ahogyan az etikett sem az etológia gyermeke :o). – Bennó   ^{(idemondjad)/(mitművelt)} 2007. április 1., 16:27 (CEST)Válasz

Nem akarok beleugatni, de csak nem bírom megállni, hogy megkérdezzem mi is az a "Dixi et salvavi animam meam.", meg mi is az a Radloff-anekdota? Jóvanna, btk-s vagyok, nem nyelvész. :-P --Peda ☎ 2007. április 2., 00:11 (CEST)Válasz

Tisztelt Tanár úr!

Természetesen fel fogom kereseni, de vitázni biztos nem fogok, főleg nyelvészet-terén. De kíváncsi vagyok a véleményére!

Mikor találom meg szünet után a tanár urat?

Még egy kérdés: miért Ktam? --Peda ☎ 2007. április 3., 02:17 (CEST)Válasz

Hát akkor szia! :-)))

Hétfőn kívül milyen napon vagy még bent? Mármint amikor nem kutatsz, oktatsz, stb. Szerdán? Csütörtökön? Kedden? :-) és Szombaton?? :-P Vagy esetleg Őénteken? :-)))

Amúgy milyen érzés tanítani? --Peda ☎ 2007. április 4., 00:45 (CEST)Válasz

Szia!

Találkozás a héten!? --Peda ☎ 2007. április 17., 15:25 (CEST)Válasz

Tökéletes az időpont, mivel akkor pont nincs órám 8-tól meg szeminárium - ha fel bírok kelni. Túl korán van. :-P --Peda ☎ 2007. április 17., 21:54 (CEST)Válasz

Szia! [1] Ezzel a szerkesztéseddel egy kissé elvetetted a sulykot, amely reakció különösen nehezen értelmezhető, miután épp téged és családtagjaidat (illetve ezek szerint egy vendégedet) vettem védelmembe. Kérlek, a továbbiakban próbáld meg betartani a wikikett szabályait! – KovacsUr 2007. április 10., 22:01 (CEST)Válasz

Szia!!

A Friderikusz nemrégen egy nyelvészt hívott meg. A hölgy beszélt arról, hogy a szótár a Magyarországon található összes szót összeakarják írni, 1700-as évektől.

Ha megkérhetlek nézd meg és csütörtökön egy beszélgetés? --Peda ☎ 2007. május 4., 12:32 (CEST)Válasz

Húúúúúú! Micsoda Válasz!!! :D:D:D Ezt vártam Tőled! Hát nem tudom, hogy mi az, hogy szó, pedig a suliban volt rá szabály (akkor is baromságnak tartottam, ma is). De tény, hogy nem lehet teljes a szótár, mert az 1700-as évektől fogva gyűjti össze a szavakat - nem? Amúgy a nyelvészetnek van "értelme" (tehát kb. szerinted mivell kellene foglalkozni a nyelvészeknek manapság)? S ha van akkor mi az? Szerinted? --Peda ☎ 2007. május 5., 21:50 (CEST)Válasz

Hú! Hát a vizsgaidőszak közeledtélvel nem éppen a nyelvészet rejtelmeibe kellene belevetnem magam, de végüls is lesz rá időm, feltétlen megnézem. A nyelvészet "értelme" - kérdésemet látom jól értetted, nagyjából arra voltam kíváncsi amit írtál. Amúgy a nyelvészek mennyire fogadják el egymást? Nemzetközi szinten és amúgy is? Tehát van olyan, hogy nem egy elméletet fúlynak, de azért szeretik/tisztelik egymást (és nem kötelességből, hanem "baráti" alapon).

Az érettségiket nézegetted? Mit mondott a "kislány"? Milyen volt? :-P --Peda ☎ 2007. május 7., 15:11 (CEST)Válasz

Te, hogy vagy ezzel az ETR-rel?? Érted?? Tudod, hogy mi-hogy van?? --Peda ☎ 2007. május 13., 19:42 (CEST)Válasz

Jó! Szuper. Egyszerűen nem tudom, hogy hol lehet megnézni, hogy ponotsan, mi a neve a tanárnak. beszarás. --Peda ☎ 2007. május 13., 20:23 (CEST)Válasz

Illetve a tanárok teljes nevét, hogy korrekt legyek. --Peda ☎ 2007. május 13., 20:24 (CEST)Válasz

Eztán kevesebbet leszek a Wikiben, és nagyjából mellőzöm a vitalapomon való üzengetést. A velem való kapcsolatfelvételre az itt balra található: „E-mail küldése ezen szerkesztőnek” eszközt javaslom. -- ktam 2007. május 15., 10:18 (CEST)Válasz

Szia! Az általad feltöltött Fájl:Katonaiszleng.jpg kép jelenleg nem szabad licenccel szerepel. Kérlek, hogy mint saját illusztrációt, cseréld le a licencet közkincsre. Ha ez nem történik meg, a kép 30 nap elteltével törlésre kerül. Köszönöm. - RepliCarter   ^Wormhole 2010. február 13., 22:12 (CET)Válasz

A Szerkesztő:Ktam/monobook.js oldalad a document.write függvényt tartalmazza, aminek a támogatása a MediaWiki szoftverben megszűnt, és működési problémákat okozhat. Erősen javasolt az eltávolítása vagy lecserélése.

• További információk a WP:BÜ-n.
• Egy lehetséges javítási minta (Nem biztos, hogy neked is működik.)

Tgr megbízásából és Bináris közreműködésével: BinBot ^vita 2015. augusztus 6., 22:20 (CEST)Válasz

Az általad felküldött kép (Gedenyi.jpg) felküldésekor a felhívás ellenére nem adtál meg forrást és/vagy felhasználási feltételeket (licencet). Az ilyen képeket bizonytalan jogi státusuk miatt alapelveink értelmében rövid határidőn belül töröljük. Amennyiben a kép jogszerűen használható a Wikipédiában, kérlek, pótold a forrás és a licenc megadását. Javasoljuk továbbá, hogy a hasonló problémák megelőzése érdekében olvasd el a felküldési útmutatót. Felhívjuk figyelmedet, hogy jogilag tisztázatlan tartalom ismételt, rendszeres felküldése a szerkesztési jogaid felfüggesztését vonhatja maga után. Köszönjük.   A képfeltöltéseidet itt találod listázva, kérlek, nézd át az összes általad feltöltött képet!

– Xia ^Üzenő 2016. december 5., 16:44 (CET)Válasz

Boldog Wikiszületésnapot kívánok! SubIceMasTer ^Iroda 2019. március 26., 22:15 (CET)Válasz