Szamosszéplak

Szilágycsehtől keletre, Benedekfalva és Inó közt, a Szamos bal partján fekvő település.

Szamosszéplak (Széplak) Árpád-kori település. Nevét 1246-ban említette először oklevél Sceplok néven.

1387-ben Zeplak, 1423-ban Zephlak, 1450-ben Zephlak, 1494-ben Széplak néven írták.

1387-ben a Szolnok vármegyéhez és az aranyosi várhoz tartozó települést Zsigmond király Kusalyi Jakcs mester fiainak György, István és András kincstárnokoknak, és Bereg vármegyei főispánoknak adta. A Kusalyi Jakcsoké volt még 1475-ben is.

1494-ben Drágffy Bertalan kapta meg. Drágffy birtok volt még 1543-ban is, ekkor Drágffy Gáspár volt birtokosa.

1593-ban Somlói Báthory Zsigmondé, aki Széplak tizedét Gyulafi Lászlónak adta.

1671-ben a széplaki határon osztozkodtak Barcsai Zsigmondné Gyulafi Borbála gyermekei: Kapi György, Balassa Imréné Barcsai Judit, Bethlen Farkasné Ostrosith Borbála osztoztak meg.

1733-ban Gyulai, Mikes, Macskási, Toroczkai és Bethlen családok osztoztak a birtokon.

A 20. század elején Szilágy vármegye Zsibói járásához tartozott.

Az 1910-es népszámláláskor 633 lakosa volt, ebből 49 magyar, 579 román, melyből 582 görögkatolikus, 33 református, 10 izraelita volt.

• Görögkatolikus fatemploma 1720-ban épült. Anyakönyvet 1824-től vezetnek.

• Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 382–391. o. Online elérés