Selymesilosva

A Tövisháton, Szilágysomlyótól északra, Somlyógyőrtelek, Szilágylompért és Szilágybadacsony közt fekvő település.

Selymesilosva Árpád-kori település. Nevét 1259-ben említette először oklevél Irswa, majd 1321-ben Ilswa néven.

1259-ben, Irswa (Ilosva) első birtokosául Pál volt említve, Somlyó mentálisában.

1321 előtt a Nógrád vármegyei Dráhiak birtoka volt, de Károly Róbert király elkobozta tőlük és Szécsy Tamás királynéi tárnokmesternek adta, de végül 1321-ben visszaadta Dráhi Tamás fiainak. Övék volt még 1341-ben is.

1388-ban Ilosvai György volt a település birtokosa, de 1404-ben Zsigmond király az Ilosvai családtól hűtlenségük miatt elvette birtokait.

Az 1400-as években az Ilosvai család tagjainak birtoka volt.

1499-ben Ilosvai Gerbert család birtoka volt.

1553-ban Iloswai Dobay János Mihály deákot mint királyi embert említették a sámsoniak ügyében.

1555-ben Iloswai Mihály deák Kraszna vármegye alispánja. Ekkor említették Iloswai Ilosvay Bernátot is, aki urai a Kusalyi Jakcsok nevében járt el.

1586-ban Ilosva Gencsi János birtoka volt.

1624-ben tettek említést Ilosva harangjának feliratáról is: "Oppidi Ilosva Anno MDCXXIV."

Az 1800-as években a Gencsy család tagjainak Ilosván is volt birtoka.

A 20. század elején Selymesilosva Szilágy vármegye Szilágysomlyói járásához tartozott.

1910-ben 820 lakosából 717 magyar, 102 román volt. Ebből 152 római katolikus, 162 görögkatolikus, 487 református volt.

• Református templom
• Római katolikus templom
• A Gencsy család egykori udvarháza

• A Gencsy család
• Csóka Tibor (1952), erdélyi magyar politikus. Szilágy Megyei Tanács alelnöke.

• Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 551–576. o. Online elérés
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  *