Schwell Titusz
Schwell Titusz (Titus Ernst Schwell, Csátalja, 1821. január 1.[1] – Bezdán, 1909. április 23.) negyvennyolcas honvéd főhadnagy, délvidéki hazafias ellenzéki politikus. Dr. Csikós Nagy Béla nemzetközi hírű közgazdász akadémikus ükapja.
| Schwell Titusz | |
 | |
| 1900 körül | |
| Született | Titus Ernst Schwell 1821. január 1. Csátalja |
| Elhunyt | 1909. április 23. Bezdán (88 évesen) |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | német |
| Házastársa | Marekovich Terézia (1822–1878) Vakanec Matild |
| Gyermekei | három gyermek: Amália (1855–1893) Viktória (1861–1954) Ernő (1863 k. – 1890 k.) |
| Szülei | Johann Schwell Amalie Weiss |
| Foglalkozása | honvéd főhadnagy |
| Tisztsége | a Negyvennyolcas Függetlenségi Párt Bács megyei és a bezdáni vízműépítő társaság elnöke |
| Halál oka | természetes halál |
| Sírhelye | Felső temető, Bezdán |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Schwell Titusz témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésKorai évei
szerkesztésJohann Schwell (1784–1846) és Amalie Weiss (1791–1827) sváb, katolikus kézműves családja hétből ötödik gyermekeként, a bácskai Csátalján, 1821. újév napján született. 1827-ben Bezdánba költöztek, ahol édesanyja még abban az évben, 36 évesen elhunyt.
A szabadságharcban
szerkesztésA szabadságharcban hősiesen küzdve a főhadnagyi rangig vitte. Meg is sebesült. A szabadságharc bukása után otthon bátran bevárta az osztrák pribékeket, akik a háza kertjében álló kb. 500 éves török mogyorófához láncolva, kis híján halálra korbácsolták. Ezután ötéves várfogságot szenvedett Kufsteinben.
A kiegyezés előtt és után
szerkesztésHazatérte után, 1854-ben feleségül vette gróf Marekovich Teréziát (1822–1878), akivel három gyermekük (két leány és egy fiú) született. Felesége halála után elvette házvezetőnőjét, Vakanec Matildot, akinek már szintén volt egy fia. Részt vett a Negyvennyolcas Függetlenségi Párt megyei irányításában. Egyik elnöke volt a bezdáni árvízvédelmi Duna-gát építésére alapított társaságnak. 1903 körül Apponyi Albert, a parlamenti ellenzék akkori vezére otthonában meglátogatta az idős hőst. 1909-ben, 88 esztendős korában érte a halál. Sírját ma is meg lehet látogatni a bezdáni Felső temetőben, a Szent Anna-kápolna mellett. (Sírkövén az áll, hogy élt 89 évet.)[2]
Jegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- Landgraf Ildikó, Kádár Natália.szerk.: Magyar Néprajzi Társaság-Európai Folklór Központ: „Beszéli a világ, hogy mi magyarok…” (Schwell Titusz a szabadságharcban), 97. o. (1998). ISBN 963-03-5867-0
További információk
szerkesztés- Bezdán és a bezdániak az 1848–49-es szabadságharcban, 2019. március 15. (Hozzáférés: 2022. szeptember 7.)