Rusze

Rusze Bulgária északkeleti részén található, Bukaresttől 75 km-re délre, a Fekete-tenger partjától 200 km-re nyugatra, a fővárostól, Szófiától pedig 320 km-re északkeletre. A Duna jobb partján fekszik,^[3] amely három folyóterasszal rendelkezik 15–22, 30–66 és 54–65 m magasságban. Átlagos tengerszint feletti magassága 45,5 m. Belterülete mintegy 11 km hosszan nyúlik el a folyó partján ellipszis alakban, nyugaton a Ruszenszki Lom folyó torkolatától keleten a Szrabcseto (Сръбчето) nevű dombig. A város déli részén emelkedik a 159 m magas Leventa(wd) (Левента), más néven Szarabair (саръбаир) nevű domb.

A legkorábbi, újkőkorszaki települések nyomai a Kr. e. 3. és 2. évezredből származnak. A későbbi trák település Vespasianus uralkodása idején (69–79) római katonai és hajózási központtá fejlődött a Sexaginta Prista („Hatvan hajó”) néven^[3] Moesia (és a Római Birodalom) északi határát védő erődrendszer részeként, védelmül a Dunán túlról érkező támadásokkal szemben.^[4] A Singidunum és a Duna-delta közötti úton fekvő erődöt a 6. században pusztították el avar és szláv támadások.

A második bolgár birodalom(wd) alatt, a 12–14. században Ruszétől 30–35 km-re délre épült meg Cserven városa, és ez lett a bolgár püspökök székhelye.

A török hódítás és rombolás után Cserven lakói áttelepültek Ruszcsukba, amely élénk török kikötővárossá vált. Az Oszmán Birodalom egyik fő városának számított.^[3]

 

A 19. században Rusze a Tuna-vilajet székhelyeként fejlődött tovább. Az Oszmán Birodalom első vasútvonala, a Rusze–Várna-vasútvonal 1866-ban nyílt meg; ennek részeként a városban épült a mai Bulgária első vasútállomása is.^[3] Midhat pasa uralma alatt létesült a városban az első nyomda, amely török és bolgár nyelvű újságot nyomtatott. A felvilágosult pasa közigazgatási reformot hajtott végre, újjászervezte az oktatást, városrendezéssel foglalkozott és szőlészeti mintagazdaságot hozott létre. Több európai ország nyitott konzulátust,^[3] szállodák és könyvtárak létesültek.

Az 1878-ban a török uralom alól felszabadult Bulgária legnépesebb városa Rusze lett,^[3] 26 000 lakosával. Gazdasága gyorsan fejlődött, a Duna által biztosított európai kapcsolatnak is köszönhetően. Az olasz, osztrák, német és bolgár építészek tervei alapján emelt épületek miatt „kis Bécsnek” is nevezték.^[3]

A várost a túlparti Gyurgyevóval összekötő közúti és vasúti híd, a Duna híd az 1950-es években épült.

A várost érinti az észak–déli irányú E85-ös és a kelet–nyugati irányú E70-es európai út. Bukarest és Rusze között a két út fonódik (DN5-ös főút (Románia)), Gyurgyevótól a Duna hídon át érik el a várost, majd előbbi déli irányba, Veliko Tarnovo felé, utóbbi pedig délkeleti irányba, Várna felé vezet.

Rusze vasúthálózata
Jelmagyarázat 900 Kaszpicsan (Várna) felé Jasztrebovo Cservena Voda Obrazcov Csiflik Gyurgyevó/Bukarest felé Duna híd Rusze-Szever / iparvágány iparvágány Rusze-Razpredelitelna Nemzeti Közlekedési Múzeum / Rusze-Tovarna iparvágány / Rusze Ruszenszki Lom iparvágány Dolapite 400 Gorna Orjahovica–Sztara Zagora felé

Vasútállomása csomóponti szerepű; az 1866-ban megnyitott Rusze–Várna-vasútvonal mellett Gorna Orjahovicán(wd) át Szófia, valamint a Duna hídon át Bukarest felé is vezet vasútvonal. A vasútállomás mellett működik az Avtogara Jug, a város fő távolsági autóbusz-állomása.^[5] A központi állomástól délnyugatra található Dolapite megállóhely(wd); a központi állomás és a Duna híd elágazása között Rusze-Tovarna megállóhely(wd) és Rusze-Razpredelitelna vasútállomás(wd); innen délnyugatra pedig Obrazcov Csiflik vasútállomás(wd), Cservena Voda megállóhely(wd) és Jasztrebovo megállóhely(wd). A város ipari területeit és létesítményeit számos iparvágány szolgálja, köztük a Duna híd lábánál található Rusze-Szever vasútállomás.

 

Bővebben: Rusze tömegközlekedése

Rusze tömegközlekedését 8 trolibusz- és 18 autóbuszvonal biztosítja.

Érinti az EuroVelo 6 részét képező Duna menti kerékpárút.^[6]

A legközelebbi nemzetközi repülőtér a 70 km-re északra található Henri Coandă nemzetközi repülőtér (Bukarest–Otopeni). A Ruszei repülőtér(wd) kisgépes és cargo forgalomra rendelkezik engedéllyel.

A Ruszei kikötő a legnagyobb dunai kikötő Bulgáriában; közúti és vasúti kapcsolattal is rendelkezik.^[3][7]

Itt működik a Ruszei Angel Kancsev Egyetem(wd).

 

 

A város főbb nevezetességei:

• Múzeumok: Nemzeti Szállítási Múzeum, Helyi Történeti Múzeum (a Battenberg-palotában), Nemzeti Hősök Pantheonja, Kaliopa-ház, Zaharij Sztojanov-múzeum, Tonka anyó múzeuma
• Templomok: Szentháromság-templom, Szent Theotohosz-templom, Szent György-templom, Szent Mihály arkangyal-templom, Szent Petka-templom, Csodatevő Szent Miklós-templom, római katolikus templom, örmény templom, metodista templom, Szeid pasa-mecset
• Szabadság-szobor: a New York-i szobor mása, 1908-1911-ben épült
• Ruszei tévétorony(wd), 2001-ig a Balkán legmagasabb tévétornya
• Régi zenei gimnázium, műemléképület
• A várostól nem messze található a világörökség egyik színhelye, az ivanovói sziklatemplomok.

• Itt született Tonka Obretenova (Baba Tonka, Tonka anyó)(wd) (1812–1893) 19. századi forradalmár
• Itt született Michael Arlen(wd) (1895–1956) író
• Itt született Elias Canetti (1905–1994) Nobel-díjas író
• Itt született Sztefan Canev(wd) (1936) író
• Itt született Radi Nedelcsev(wd) (1938) festő
• Itt született Tanyu Kirjakov(wd) (1963) kétszeres olimpiai bajnok sportlövő
• Itt született Veszelin Topalov (1975) sakknagymester, a FIDE világbajnoka

•   Gyurgyevó
•   Huajnan
•   Perisztéri
•   Pozsony
•   Saint-Ouen-sur-Seine
•   Volgográd
•   Budapest XI. kerülete (Újbuda) (2010)^[8][9][10]
•   Trogir^[10]

• Bács Gyula: Bulgária. Panoráma útikönyvek, 1972

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Ruse, Bulgaria című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• A város honlapja
• Képek: [1] [2] [3] [4]