Rőd

1292-ben Revd, 1324-ben Reud, 1441-ben Reed, 1461-ben, 1500-ban és 1521-ben Magyar Rewd néven jelentkezik az oklevelekben.

1850-ben 1137 fős lakosságából 1031 fő román, 72 fő magyar, 9 fő zsidó és 25 fő cigány. 1956-ban Seregélyes kivált, ekkor még 1581-en laktak a településen. 1992-ben 795 fő lakta és csupán 2 fő volt magyar. 1850-ben 1044 görögkatolikus, 8 római katolikus, 76 református és 9 izraelita lakosa volt a falunak. 1992-ben 785 ortodox, 6 görögkatolikus, 1 református és 2 pünkösdista hívő maradt a faluban.

1303-ban Rőd falu felét Gerendi Saul, tordai főesperes birtokolja. Egy oklevél szerint már kőtemploma is van, melyet Szent Jakab tiszteletére szenteltek fel: „in qua ecclesia lapidea in hon b Jacobi Apost.” 1445-ben az írások György plébánost említik. 1500-as Magyar előneve még római katolikus hívekről tanúskodik, ám a későbbiekben nem szólnak a források sem katolikus, sem protestáns hívekről, de még középkori templomát sem említik. Görögkeleti hívek jelenlétére utalt későbbi Oláh előneve. A falu a trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Kolozsvári járásához tartozott. 1956-ban vált ki Seregélyes.

• Itt született 1887. szeptember 17-én Farkas Árpád magyar mezőgazdasági szakíró, egyetemi tanár.

• Varga E. Árpád Erdély etnikai és felekezeti statisztikája (1850-1992)
• Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6  

• KalotaNET

• Kolozs vármegye
• Kalotaszeg