Malatinszky Ferenc

Régi római katolikus Liptó vármegyei eredetű nemesi család sarja; apai dédapja átköltözött Zala vármegyébe a 19. század elején Heves vármegyéből.^[3] Apja alsómalatinai Malatinszky Lajos (1833–1890), budapesti királyi ítélőtáblai bíró, földbirtokos, anyja nemes Novák Natália asszony.^[4][5] Apai nagyszülei alsómalatini Malatinszky Ferenc (1798–1859), táblabíró, tapolcai főszolgabíró, földbirtokos és szentkatolnai Cseh Antónia (1807–1890) asszony voltak.^[6][7] Anyai nagyszülei nemes Novák Ferenc (1812–1887), Zala vármegye főispánja, királyi hétszemélynök, vármegyei bizottsági tag, földbirtokos,^[8] és besenyői és velikei Skublics Konstancia (1821-1901) asszony voltak.^[9] Három testvére volt: Malatinszky István (1864–1921), huszárezredes,^[10] Malatinszky Lajos (1871–?), zalaszentgróti főszolgabíró, majd Bihar vármegye főispánja, Malatinszky Kálmán (1866–1931), kúriai bíró,^[11] és Malatinszky Alice, aki lovag Arnold Rothkugel von Rollershausenhez (1858–1933), udvari tanácsoshoz ment feleségül.^[12]

Kalksburg és Kalocsa jezsuita iskoláiba járt, a diplomáját a Magyaróvári Gazdasági Felsőbb Magántanintézetben szerezte meg. A diploma megszerzését követően visszatért a Tilaj és Zalacsány községeknél fekvő 1000 holdas birtokára gazdálkodni.^[3] Anyanyelvén kívül tudott németül és franciául; és megfordult Olaszországban, Németországban és Ausztriában.^[13]

1898. szeptember 25-ei megválasztása után hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Ferenc a Zalavármegyei Gazdasági Egyesület elnöki tisztét 21 évig látta el egészen 1919-ben bekövetkezett haláláig; ekkor Malatinszky Ferenc alelnök vette át az elnöki teendőket. 1919. szeptember 11-én dr. Tarányi Ferencet választották meg egyesületi elnökké.

1901 elején Malatinszky Ferenc a Darnay Kálmán-féle múzeumnak ajándékozta a Novák család régi irattárát: az irattár érdekes okmányokat tartalmazott a 15–17. század első feléig. Legbecsesebb darabja Werbőczy ítélőmester a nagy törvénytudós által hozott ítélet, okirat, sok becses okmány, levél volt.^[14]

A Zalavár-megyei Takarékpénztár Rt. alapító és választmányi tagja, illetve a Keszthelyi Takarékpénztár elnöke volt. A Balatoni Szövetség zalai társelnöke, illetve tagja az Országos Forrás- és Fürdőbizottságnak. Továbbá tagja volt a Országos Szőlő- és Borgazdasági Tanácsnak, s alelnöke az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamarának.^[3]

Horthy Miklós 1922-ben gazdasági főtanácsossá nevezte ki. Zala vármegye 1926-ban választotta meg felsőházi taggá.^[3] 1943. március 1-jén Keszthelyen a képviselőtestületi díszközgyűlés keretében adták át Malatinszky Ferencnek az magyar érdemrend középkeresztet csillaggal, amelyet Magyarország Kormányzója adományozott ötven évet meghaladó közéleti működéséért.^[15]

A szocializmus alatt után kitelepítették, és szerény körülmények között hunyt el Keszthelyen 1951. február 7-én.

1890. november 18-án Sármelléken feleségül vette várbogyai és nagymadi Bogyay Jolán (Sármellék, 1871. április 7. – Zalacsány, 1955. április 14.) kisasszonyt,^[16] akinek a szülei várbogyai és nagymadi Bogyay Máté (1838-1916), a keszthelyi kerület országgyűlési képviselője, földbirtokos, vármegyei bizottsági tag és várbogyai és nagymadi Bogyay Irén (1836-1885) úrnő voltak.^[17][18] Bogyay Jolán anyai nagyapja, várbogyai és nagymadi Bogyay Lajos (1803–1875), császári és királyi kamarás, Zala vármegye megyefőnöke 1849 és 1860 között, a Ferenc József-rend és a Vaskoronarend vitéze, földbirtokos volt.^[19] Az esküvői tanúk besenyői és velikei Skublics Gyula és várbogyai és nagymadi Bogyay István földbirtokosok voltak. Malatinszky Ferenc és Bogyay Jolán frigyéből született:

• Malatinszky Ferenc Máté Lajos (Zalacsány, 1892. október 12. – Budapest, 1923. október 12.), sorhajóhadnagy.^[20][21]
• Malatinszky Alice Jolán Olga (Zalacsány, 1893. szeptember 29. –†Kaposvár, 1982. szeptember 30.),^[22] férje nádasi Tersztyánszky Géza (Zalaegerszeg, 1887. március 8. – Kaposvár, 1965. szeptember 19.).

• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941
• Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940
• Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932]
• Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László (Bp., 1929)
• A magyar társadalom lexikonja. Bp., A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930
• Nemes családok. Szerk. Pettkó Béla és ifj. Reiszig Ede. Bp., Magyar Heraldikai és Geneológiai Társaság, 1905
• Tapolcai életrajzi lexikon. Gyűjtötte és összeáll. Kertész Károly. Tapolca, Tapolcai Városszépítő Egyesület, 2000
• Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerk. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005
• Keszthelyi Életrajzi Lexikon Archiválva 2016. január 19-i dátummal a Wayback Machine-ben

• Fénykép Malatinszky Ferencről. Magyar Digitális Képkönyvtár

Ez a magyar személy életrajzát bemutató lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!