Kosáryné Réz Lola

Selmecbányán született, pontosabban Ferenc-aknán, Selmec egyik bányatelepén egy régi felvidéki család sarjaként. Édesapja Réz (Richter) Géza bányamérnök, főiskolai tanár, 1918-19-ben a Bányászati és Erdészeti Akadémia rektora. Második gyermekként érkezett, az első gyerek halála után. Idővel hatan voltak testvérek (az első gyermeket nem számítva). Gyermekkorában családjával sokat költözött, Körmöcbánya, Szélakna, Hodrus, Budapest voltak állomáshelyeik. Végül Selmecbányára került, ismét itt járt gimnáziumba, és férjhez is itt ment 1912-ben.^[2] Selmecbányán születtek meg gyermekei, 1913-ban fia, Kosáry Domokos a későbbi történész, és egy leánygyermek. Az első világháború után Selmecbánya Csehszlovákiához került, amelyet 1919-ben elhagytak, s kezdetben családjával Sopronba került, majd Budapestre.

Első verseit hétévesen írta, szellemi mentorának tartott nagyapja biztatására. Tizenöt évesen felvidéki lapoknál jelentek meg írásai, majd pályázatokon nyert, s felfigyeltek írói talentumára. Kezdetben megjelent versei háborúellenes hangvételűek voltak. Írói munkásságának első jelentősebb állomását egy kis cselédlány tragikus története jelenti, a Filomena című regénye, amely 1920-ban elnyerte az Athenaeum pályadíját. Ez volt a kiadó első regénypályázata, s a pályázat nyertese, Kosáryné Réz Lola az ismert írónők sorába emelkedett. A két háború közötti időszak egyik kedvelt írónője lett. Művei nagy példányszámban fogytak. Füst Milán a Nyugatban méltatta Ulrik inas című regényét. 1921 és 1944 között 38 ifjúsági regénye jelent meg.

 

Dolgozott az Új Idők munkatársaként, majd a Magyar Lányok című lapot szerkesztette. Németből, franciából, angolból fordított regényeket, többek között Agatha Christie, Pearl Buck regényeit, és Margaret Mitchell Elfújta a szél című regényét is.

Könyveit jelenleg a pomázi Kráter Műhely Egyesület adja ki újra.

• Filomena (1920)
• Álom (1921)
• Ulrik inas (1921)
• Pityu (1923)
• A pápaszem (1925)
• A vén diák (1927)
• Péter (1928)
• Porszem a napsugárban (1930)
• Koldusok (1931)
• Egy hordó bor (1931)
• Selmeci diákok (1933, eredeti címén: Hamupipőke),^[3] Kosáryné Réz Lola: Hamumipőke. Singer és Wolfner Irodalmi Intézet R.-T. (Budapest), de megjelent részletekben a Magyar Lányok hasábjain is.^[4] Később megváltoztatta a címét.
• A föld ködében (1940)
• Aranykapu (1942)
• Asszonybeszéd (1942)
• Morzsáék (1942)
• Perceg a szú (1943)
• Vaskalitka (1946)
• Por és hamu (1947)

 

• Lelkek és arcok (1935)

• Frank Swinnerton: Az élet komédiája (regény) Kiadó: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet RT, Budapest, én. Eredeti angol cím: Harvest Comedy

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
• Kádár Judit: A gyengéd férfiak korán haltak. A történelmi önreprezentácó feminista megújítása Kosáryné Réz Lola regénytetralógiájában. Kalligram, 2009. 5. sz. 73-78.
• „Született lázadó volt”. Kádár Judit beszélgetése Kosáry Judittal. Kalligram, 2009. 5. sz. 68-72.
• Hipf Timea: Kosáryné Réz Lola első regényei (diplomamunka)
• Kádár Judit: A női geneológia mint hitvallás. Kosáryné Réz Lola antirasszista történelmi regénytetralógiája. TNTeF, 2011. 1. sz. Archiválva 2016. április 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Kádár Judit: Az elfojtás szerepe a társadalmi identitás létrehozásában. Bűntudat és bűnhődés Kosáryné Réz Lola műveiben. TNTeF, 2014. 1. sz. Archiválva 2015. április 14-i dátummal a Wayback Machine-ben