Kopasz Márta

Az erdélyi örmény Kopacz/Kopasz család leszármazottja.^[3] Középiskolai tanulmányait Szegeden a Szent Erzsébet Leánygimnáziumban végezte 1921–1929 között. A középiskola elvégzése után tanulmányait (1930–1936) a Magyar Királyi Iparművészeti Iskolán folytatta, ahol Haranghy Jenő, Simay Imre, Helbing Ferenc és Domanovszky Endre voltak a mesterei. Diplomáját kitüntetéssel szerezte meg, elnyerte a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara ösztöndíját.

Visszatért Szegedre és az egyetem Bölcsésztudományi Karán – a külföldre távozott Buday György után megüresedett – grafikai lektori állást ő töltötte be 1938-tól 1952-ig. E mellett Felvinczi Takács Zoltán művészettörténeti tanszékén is közreműködött.^[4] Ennek eredményeként ismét ösztöndíjat kapott, s így jutott el Kalotaszeg és vidékére, Székelyföldre. 1952–1957 között – Vinkler László és Major Jenő ösztönző környezetében – a Szegedi Tanárképző Főiskola Rajz és Művészettörténeti Tanszékének adjunktusa.

1957-ben áthelyezték a Hámán Kató Általános Iskolába. 1963-tól a Tömörkény István Gimnázium Művészeti Szakközépiskolában tanított nyugdíjazásáig. Tagja volt a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének, alapítása óta a Szegedi Szépmíves Céh Képzőművészeti Egyesületnek, valamint a Kisgrafika Barátok Körének. Haláláig tevékeny részese volt Szeged képzőművészeti életének. 1992-1996-ig tagja volt az Aba-Novák közalapítványnak.

Fametszeteket pályája eleje óta készített. Az volt diplomamunkája is. Fa- és linóleummetszetein leginkább városkép, történelmi kompozíció és emberábrázolás látható. Ex libris készítéssel az 1930-as évek óta foglalkozott. Töredezett vonalú, historikus ihletettsége, fekete-fehér folthatásokra épülő grafikái egyre inkább helyi szellemiséget sugároznak. Művei között számos ex libris, kinyomtatásra került plakátterve és fametszete látható.

Kopasz Márta kisgrafikáival a helyi tárlatokon kívül Budapest, Berlin, Lipcse, Párizs, Krakkó, Cannes, Como és Varsó nemzetközi ex libris kiállításain szerepelt. 1966-ban a Hamburgban megalakuló ex libris gyűjtők nemzetközi szervezete alapító tagjává választotta. 1967-ben, a III. Malborki Ex Libris Biennálén bronzérmet nyert. Műveivel, munkásságával különböző külföldi szaklapok foglalkoztak. Sokrétű, színes munkássága pasztellportrékkal és temperaképek festésével teljesedik ki. Temperáin a népélet, a szegedi piacok jellegzetes életképeit örökítette meg.

• A magyar nép díszítőművészete. Főiskolai jegyzet. Budapest, 1955, 1957, 1961. Társszerző: Gábor Béla
• A korszerű linómetszés útján. A Szegedi fiatalok grafikai metszőklubjának munkájáról: című kiállítás meghívója. Szeged, 1971. május 2-9.
• Kopasz Márta: Dinnyés Ferenc az ex libris művésze. Délmagyarország, 1987. szeptember 12.
• Levél Banner János centenáriumára kiadott emlékkönyvbe. Banner János emlékezete születésének centenáriumán. 1988. március 7. Békéscsaba-Szeged, 1989. 91-92. p.
• A modern művészet kérdései. A Dugonics Társaság évkönyve. Szeged, 1995-1997. A Tömörkény Társaságban 1937. július 3-án tartott előadása

• 1938 Fürdő nők pasztell
• 1939 Önarckép fametszet
• 1940 Május
• 1957 Szegedi Szabadtéri Játékok, plakát
• 1959 Két harsonás [1]
• Múzsák sorozata:

• Euterpe,
• Erato [2]^{[halott link]},
• Terpsychore [3]^{[halott link]},
• Polyhymnia[4],
• Klio [5],
• Uránia I. és Uránia II. [6],
• Demeter [7],
• Daphné [8]^{[halott link]}).

Ezek nagy méretű linómetszetek.

• 1938. Szeged, Ferenc József Tudományegyetem
• 1943. Szeged, Közművelődési Palota gyűjteményes kiállítás
• 1960. Móra Ferenc Múzeum
• 1970. Szeged, Bartók Béla Művelődési Központ
• 1975. Jeruzsálem, Izrael
• 1976. Makó, József Attila Könyvtár
• 1979. Szeged, Bartók Béla Művelődési Központ
• 1979. Debrecen, Agrártudományi Egyetem
• 1980. Mindszent, Művelődési Ház
• 1981. Hódmezővásárhely, Tornyai János Múzeum
• 1981. Cegléd, Kossuth Művelődési Központ
• 1982. Nagylak, Művelődési Ház
• 1982. Szentes, Ifjúsági és Művelődési Központ
• 1983. Szeged, Juhász Gyula Művelődési Központ
• 1985, 1991 Szeged, Móra Ferenc Múzeum Képtára
• 1988. Szeged, Csongrád Megyei Bíróság
• 1991. Szeged, Móra Ferenc Múzeum
• 1996-2008. Szeged, Kass Galéria
• 2011. Szeged, Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár

• Kereskedelmi és Iparkamara aktfestészeti díja (1936)
• Móra Ferenc-díj (1947)
• Szeged város alkotói díja (1971)
• Csongrád Megyei Tanács alkotói díja (1985)
• József Attila-emlékérem (1986)
• Szeged város alkotói díja (1992)
• Szeged díszpolgára (1997)
• Magister Emeritus cím (1998)

• Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
• Móra Ferenc Múzeum, Szeged
• Múzeum, Lipcse
• Bibliothèque nationale de France, Párizs
• Városi Múzeum, Tarnów (Lengyelország)
• Heimats M., Berlin

• Kortárs magyar művészeti lexikon II. (H–O). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2000. 434. o. ISBN 963-8477-45-8 Online elérés
• Laczó Katalin: Kopasz Márta, Szeged, Scriptum, 1997. ISBN 963 550 1196
• Tandi Lajos: A szegedi képzőművészet nagyasszonya. Szeged, 1997. május 10-11.
• A Kisgrafika Barátok Köre Grafikagyűjtő és Művelődési Egyesület szegedi csoportjának jubileumi évkönyve : 1961-2011. Szeged : KBK grafikagyűjtő és Művelődési Egyesület szegedi csoportja, 2011. 64 p. (Angol és német nyelvű összefoglalóval)

• A WebRádió riportja Kopasz Mártával (2004)
• A szegedi grafika fejedelemasszonya
• Szabó Tibor: Egy szegedi polgár-festőnő, Magyar Napló, 1998. december
• Szegedi arcképcsarnok
• Szegedi Szépmíves Céh, 1990

• Kisgrafika Barátok Köre