Konodonták

A konodonták (Conodonta, illetve néha konodontoforidák) korai gerinchúros állatok egy kihalt osztálya, amely a kambrium földtörténeti időszak idején jelent meg először és a késő triász korig élt. Rendszertani besorolásuk vitatott. Valószínűleg úszó életmódot folytattak. Az állatok testfelépítésével kapcsolatban az 1980-as évekig csak feltételezések álltak rendelkezésre, mivel a lágy részekről nem találtak a fogszerű maradványokhoz kapcsolódó megőrződéseket.^[1] Egyes vélemények szerint félgerinchúros, mások szerint gerinces, de még több más állatkör is szóba jöhet. E kis maradványok fogalakúak, kalcitos kalcium-foszfát az építőanyaguk. Lehettek akár fogak is, de éppúgy pikkelyek, vagy valamilyen szilárd váz elemei. Hasonlíthatóak akár a puhatestűek radulájához (reszelőnyelv), vagy a sertelábú féreg állkapcsához. Sokszor kitűnő megtartásúnak gondolt leletekről is kiderül, hogy valójában a teljes szervezetnek csak kis részéről van szó.

Conodonta
Evolúciós időszak: 495–199,6 Ma PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N késő kambrium–késő triász
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Conodonta
Szinonimák
Conodontophorida
Csoportok
†Protoconodonta †Paraconodonta †Euconodonta
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Conodonta témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Conodonta témájú kategóriát.

Maradványaik kiváló korjelzők, mivel evolúciójuk gyors volt, mészapatit (kalcium-foszfát) vázuk gyakran fennmaradt az ősi kőzetrétegekben és változataik megjelenése vagy eltűnése alapján alkalmasak a különböző földtörténeti periódusok elkülönítésére.

Méretük általában apró, 0,2-6 milliméter volt (egy különösen nagy testű fajuk, a késő ordovícium időszak idején élt Promissum azonban elérhette a 40 centiméteres testnagyságot is). Kétoldali részarányos maradványaik lemez, fog, vagy fogsorszerűek. Egyes elméletek szerint a belülről kifelé való növekedés jeleit mutatják és a lágy részek beburkolták őket, mások szerint a lágy részek inkább belül helyezkedhettek el, a mészváz pedig védelemre szolgált.

Magyarországon is számos fosszíliájukat találták meg, ismertek például a Mecsek triász időszaki kőzeteiben talált Gondolella nem maradványai.