Kisháza
falu Romániában, Bihar megyében
Kisháza (románul: Cheșa) település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
| Kisháza (Cheșa) | |
 | |
| Kisháza egy régi térképen | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Alsókocsoba |
| Rang | falu |
| Községközpont | Alsókocsoba (Cociuba Mare) |
| Irányítószám | 417202 |
| SIRUTA-kód | 28790 |
| Népesség | |
| Népesség | 490 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 9[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | Hiba a kifejezésben: nem várt > operátor km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 45′ 04″, k. h. 22° 01′ 37″46.751044°N 22.026886°EKoordináták: é. sz. 46° 45′ 04″, k. h. 22° 01′ 37″46.751044°N 22.026886°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésAz alföldi síkság szélén, a Fekete-Körös mellett, Tenkétől délkeletre, Gyanta és Bélfenyér közt fekvő település.
Története
szerkesztésKisháza nevét 1374-ben említette először oklevél Kesehaza néven. 1587-ben Keshaza, 1692-ben Kishaza, 1808-ban Kisháza, 1913-ban Kisháza néven írták. A 15. században a váradi káptalan volt a földesura, amely itt még a 20. század elején is birtokos volt. 1851-ben Fényes Elek írta a településről:
...románul Kecse. Határa 2478 hold. ... Népessége 100 római katholikus és református, 1216 óhitű lakossal, fa parochia templommal, urasági kőházzal és nagy magtárral. Vize a Karaszói patak, és egy Holt-Körös, Kristyor nevezetü, melly a Fekete-Körös áradását veszi fel. Birja a váradi deák káptalan.
A település egykor a Tenkei járás körjegyzősége volt. 1910-ben 1609 lakosából 258 magyar, 1351 román volt. Ebből 199 református, 1316 görögkeleti ortodox, 35 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Tenkei járásához tartozott.
Nevezetességei
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
Források
szerkesztés- Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
- Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 2. kötet. 521. o.