Kálnoky László

Apja, Kálnoky István József Gyula (1882–1949), Eger városi tanácsnoka, 1939 és 1944 között polgármestere,^[1] édesanyja, a nemesi származású nagykállói Kállay Malvin Hajnalka Borbála (1888–1971)^[2] voltak.^[3] Apai nagyszülei Kálnoky István (1836-1909), egri főkáptalani uradalmi intéző, és Fehérpataky Eleonóra (1852-1924) voltak. A költő nagyapja, Schlattauer István 1836-ban született és "Kálnokyra" magyarosította a nevét.^[4] Anyai nagyszülei dr. nagykállói Kállay Árpád (1855–1896), törvényszéki bíró és répási Répássy Auróra (†1934) voltak.

Általános és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte el. 1930-ban érettségizett a Cisztercita Gimnáziumban. 20 éves koráig (1932) végigbarangolta Nyugat-Európát; Charles Baudelaire, Paul Verlaine és a nyugatosok formálták ízlését. 1930-1935 között a jogi egyetemre járt, Pécsett végzett majd az egri városházán volt tisztviselő.

Tüdőbajt kapott, 1939-1941 között szanatóriumban ápolták, ez volt a Nyugat utódjában, a Magyar Csillagban 1942-ben megjelent Szanatóriumi elégia című nagyívű verskompozíciójának ihletője.

Budapesten a Belügyminisztérium hivatalnoka volt 1941-1953 között. 1945. szeptember 22-én Egerben feleségül vette Marosfalvi Erzsébet Jolánt.^[5]

1954-től a Szépirodalmi Könyvkiadó lektora volt 1957-ig. 1957-ben jelent meg szolid sikerű önálló kötete, a Lázas csillagon. 1960. október 14-én az Élet és Irodalomban publikált, blaszfémikus kérdéseket tartalmazó verse, A kegyelet oltárán példátlan felháborodást váltott ki, Széljegyzet című viszontválaszát már nem publikálta a lap. A hatalom ellenszenvét kivívott Kálnoky ezután szabadúszóként élt. Mivel saját versei nem jelenhettek meg, a kritika elsősorban műfordítónak tartotta.

2000-ben a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagjává választotta.

A Nyugat harmadik nemzedékébe tartozott. Első kötetében (Az árnyak kertje, 1939) az unalmas kisvárosi élet groteszk képeit mutatta be, valamint a kispolgári berögzöttség és álszentség miatt megvalósíthatatlan nagyobbszerű élet hiányát panaszolta. Költészetét főleg Kosztolányi Dezső és Tóth Árpád hatása határozta meg. A Lázas csillagon (1957) a kényszerű hallgatás éveinek termését foglalja magában.

Költészetére, világképére végletes pesszimizmus, a tragikumot groteszkbe fordító látásmód jellemző (Szanatóriumi elégia, 1942; Jegyzetek a pokolban; A létezés rémségei). A Lángok árnyékában (1970) című kötetében a pesszimista világképpel nem szakító, de vele harcolni akaró költő lázadó magatartása nyomul előtérbe. A korábbi líráját jellemző szigorúan kötött forma folyamatosan a szabad vers felé fordult. Ez a folyamat az Egy magánzó emlékiratai című művében és az azutáni művekben érte el tetőpontját (Egy hiéna utóélete és más történetek, 1981; Az üvegkalap, 1982; Bálnák a parton, 1983).

Műfordítóként is jelentőset alkotott; versben panaszolta a külföldi költők életkeservét (A műfordító halála).

• Az árnyak kertje. Versek; Magyar Élet, Bp., 1939
• Szanatóriumi elégia (vers, 1942)
• Lázas csillagon. Válogatott versek. 1939–1956; Magvető, Bp., 1957
• Lángok árnyékában; Szépirodalmi, Bp., 1970
• Letépett álarcok. Válogatott versek; Szépirodalmi, Bp., 1972
• Farsang utóján; Szépirodalmi, Bp., 1977
• A szemtanú. Válogatott versek; Békés megyei Könyvtár, Békéscsaba, 1979
• Összegyűjtött versek. 1932–1978; Magvető, Bp., 1980
• Egy hiéna utóélete és más történetek; Magvető, Bp., 1981
• Az üvegkalap. Versek 1980–1981; Magvető, Bp., 1982
• Bálnák a parton; Magvető, Bp., 1983
• A gyógyulás hegyén; Petőfi Ny., Kecskemét, 1983
• Egy mítosz születése. Téli napló 1982–83; Magvető, Bp., 1985
• Hőstettek az ülőkádban. Versek; Magvető, Bp., 1986
• Az áramló időben. Válogatott versek; Orpheusz, Bp., 1990 (Orpheusz Könyvek)
• Összegyűjtött versek; Magvető, Bp., 1992
• Egy pontosvessző térdkalácsa. Válogatás a költő humoros verseiből; vál. Kálnoky Lászlóné, utószó Alföldy Jenő; Mágus, Bp., 1996
• Kálnoky László válogatott versei; szerk., utószó Csűrös Miklós; Unikornis, Bp., 1998
• Versposta Eszternek, Svédország; Segít a Város Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány, Eger, 2004
• Kálnoky László összegyűjtött versei; szöveggond., utószó, jegyz. Ferencz Győző; Osiris, Bp., 2006 (Osiris klasszikusok)

• Flash of lightning. Poems; vál., angolra ford. Béky-Halász Iván; Vox Humana, Toronto, 1983
• Flash of lightning. Selected poems; vál., angolra ford. Béky-Halász Iván; Vox Humana, Toronto, 1984 Modern (Hungarian poets)
• László Kálnoky–János Pilinszky–Sándor Weöres: Poémes; franciára ford. Maurice Regnaut; Action Poétique, Avon, 1985 (Selon)
• What man can do on this planet; angolra ford. Gömöri György, Clive Wilmer; s.n., Oxford, 1986
• El reverso de la luz. Cuatro poetas húngaros. Selección de poemas de László Kálnoky, Ágnes Nemes Nagy, János Pilinszky, Sándor Weöres; vál. Székács Vera, spanyolra ford. Rodrigo Escobar Holguín, Székács Vera; Universidad Nacional de Colombia–Orpheusz, Bogota–Bp., 1999

 

• Makszim Gorkij: Az áruló (regény, 1947)
• Makszim Gorkij: Jakov, a csendes ember (1948)
• Jean Racine: Britannicus (1949)
• Stephan Hermlin: Együtt a pokolban (elbeszélések, 1951)
• Jakob Grimm – Wilhelm Grimm: Legszebb mesék (mesék, 1952)
• Martin Andersen Nexø: Elveszett nemzedék (1953)
• Jakob Grimm – Wilhelm Grimm: Jankó szerencséje (mesék, 1954)
• Pierre Corneille: Horatius
• Alphonse Daudet: Tarasconi Tartarin – Tartarin az Alpokban (1956)
• Johann Wolfgang von Goethe: Faust, 2. rész (1956)
• Szeszélyes szüret. Válogatott műfordítások; Szépirodalmi, Bp., 1958
• Alfred de Musset: Válogatott versei (1959)
• Christopher Marlowe: Doktor Faustus tragikus histórája (1961)
• Philip Massinger: A római színész (1961)
• Széphajú khariszok tánca (Ógörög kardal-költészet, 1960, (Jánosy Istvánnal)
• Évgyűrűk. A XX. század költőiből. Válogatott műfordítások; Európa, Bp., 1967
• Eugenio Montale: A magnólia árnya (1968, Lator Lászlóval)
• Virágzó tüzek. Szerelmes versek. Válogatott műfordítások; Európa, Bp., 1970
• Szerenád. Versek a szerelemről. Műfordítások; Móra, Bp., 1974 (Kozmosz Könyvek)
• e. e. cummings 99 verse; ford. Kálnoky László, Tandori Dezső, Weöres Sándor; Európa, Bp., 1975
• Déltenger. Válogatott műfordítások. A XX. század költőiből; Móra, Bp., 1978 (Kozmosz Könyvek)
• A lehetséges változatok. Válogatott versfordítások, 1-2.; Magvető, Bp., 1981
• Mázsákat görgetve. Elbeszélő költemények; Magvető, Bp., 1985
• Királyok, hősök, doktorok. Francia drámák Kálnoky László fordításában. Corneille. Molière. Racine. Victor Hugo; Magvető, Bp., 1987
• Szentségtörők és mártírok. Drámák Kálnoky László fordításában. Jacopone da Todi. Christopher Marlowe. Philip Massinger. Johann Wolfgang Goethe. Friedrich Schiller; Magvető, Bp., 1989

• Szocialista Kultúráért (1956)
• Munka Érdemrend arany fokozata (1972)

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
• PIM életrajz

 

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Kálnoky László témában.

• Kálnoky László profilja a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján
• 100 éves a Nyugat
• Alföldy Jenő: Kálnoky László; Akadémiai, Bp., 1977 (Kortársaink)
• Alföldy Jenő: Kálnoky László öregkori költészete; Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 1987
• Csűrös Miklós: Pokoljárás és bohóctréfa. Tanulmány Kálnoky Lászlóról; Magvető, Bp., 1988
• Kálnoky László emlékkönyv; vál. és szerk. Alföldy Jenő, Csűrös Miklós, Parancs János; Budapest XI. kerületi Önkormányzat Kulturális Alap és Média Bizottsága–Őrmezei Közösségi Ház, Bp., 1997
• Menekülő szív. Kálnoky László emlékezete; vál., szerk., összeáll. Alföldy Jenő; Nap, Bp., 2000 (Emlékezet)
• „Visszazengtem a világ hangjait”. In memoriam Kálnoky László; szerk. Cs. Varga István; Hungarovox, Bp., 2013 (Egri jubileumok)
• Alföldy Jenő: Két költő. Tanulmányok Weöres Sándorról és Kálnoky Lászlóról; Orpheusz, Bp., 2014
• Bozók Ferenc: Kísértetek és túlvilági jelenségek Kálnoky László korai verseiben. In. Kortárs folyóirat, 2018. június, 76-78. oldal.