Josipdol

Károlyvárostól 45 km-re délnyugatra, a Plaški-mezőn, Lika északi határvidékén fekszik. Itt halad keresztül a Károlyvárostól a tengerpart felé vezető Jozefina út és az A1-es autópálya is. Településrészei: Siča, Klanac, Rasadnik, Treskavac, Turkalji, Munjava, Veternica, Lager és Čakovac.

Az Oštarije környékén előkerült régészeti leletek tanúsága szerint Josipdol község területén már az újkőkorszaktól fogva éltek emberek. Čakovac területén a lasinjai kultúra legdélibb jelenlétére utaló használati tárgyak kerültek elő. Az i. e. 4. században a kelták japod törzse telepedett itt le és két jelentős erődített települést is épített. Josipdoltól keletre Gornji Morduš határában alapított Tetraponest és a Velika, illetve Mala Viničica területén alapított Metulumot, mely japodok legjelentősebb vára volt. A rómaiak i. e. 35 és 33 között a tengerpart irányából hódították meg ezt a vidéket és az illír provincia részévé tették. Metulum mint a vidék legjelentősebb települése városi rangot kapott és az ekkor kiépített úthálózatnak is maradtak nyomai. A birodalom bukása után a gótok, majd a longobárdok uralma következett, végül a 7. században avar és szláv népesség telepedett itt le. Az önálló horvát királyság bukása után a 11. század végén ez a vidék is a Magyar Királyság uralma alá került. Urai, miután 1193-ban III. Béla az egész megyét Vegliai Bertalannak a Frangepánok ősének adományozta a Frangepánok lettek A terület legjelentősebb települése Modrus lett, mely a 15. században már a korbáviai püspökség székhelye volt. A 16. században azonban miután a török Modrust 1493-ban elpusztította ennek jelentősége is csökkent. A Frangepánok székhelyüket az újonnan épített Ogulinba helyezték át. A pusztán maradt falvakba a katonai határőrvidék parancsnoksága a török által elfoglalt területekről a vlach jog alapján pravoszlávokat telepített, akik kiváltságaik fejében katonai szolgálattal tartoztak. Josipdol területe a határőrezred oštarijei századának az ellenőrzése alá tartozott.

A mai Josipdol helyén állt település neve eredetileg Ivaničići, majd Munjava volt, mely nevét a rajta átfolyó patakról kapta. Munjava ma Josipdol egyik településrésze. A térség gazdasági fellendülése akkor indult meg amikor 1775 és 1779 között megépült a Károlyvárost Josipdolon át Zenggel összekötő Jozefina út. Josipdol első írásos említése is 1775-ben történt. Nevét, mely eredetileg németül "Josephstal", (azaz Józsefvölgy) II. József tiszteletére kapta, aki itteni látogatása alkalmával kifejezte azt az elhatározását, hogy korszerűsíteni kell a Habsburg Birodalom szárazföldi és tengeri közlekedését. A 18. század második felében a település már vásáros hely volt 26 háztartással és éves vásárokkal. 1785-ben felépült Szent József tiszteletére szentelt plébániatemploma. 1830-ban Josipdolon katonai parancsnokság, postahivatal és császári gabonaraktár volt, ekkor a településen 35 ház állt. 1833-ban megkezdődött az új korszerű út építése Károlyváros és Zengg között, mely az építés irányítójáról Josip Kajetan Knežićről a Knežić-út nevet kapta. Az út Károlyvárostól Josipdolig a régi nyomvonalon haladt, a Josipdoltól délre a Velika Kapelán átvezető szakaszt Zenggig azonban új nyomvonalon építették. Az építés 1845-re fejeződött be. 1886-ban a katonai közigazgatás megszűnése után Josipdol az Ogulini járásba került. A gazdasági nehézségek miatt a 19. század végén és a 20. század első felében sok lakója vándorolt el, főként a tengerentúlra. A falunak 1857-ben 554, 1910-ben 614 lakosa volt. Trianonig Modrus-Fiume vármegye Ogulini járásához tartozott. 1914-ben megépült az Oštarije-Plaški vasútvonal. 2011-ben a falunak 832, községnek összesen 3702 lakosa volt.

• Szent József tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma^[4] 1785-ben épült klasszicista stílusban. Egyhajós épület, csehboltozattal, négyszögletes szentéllyel. Sekrestyéje balról csatlakozik a szentélyhez. Harangtornya a homlokzat felett magasodik, gúla alakú toronysisakkal. Főoltárát, melyet Szent József szobra díszít karjában a kis Jézussal 1897-ben készítették. Kétoldalt Szent Péter és Pál apostolok szobrai állnak. Mellékoltárai a Szűzanya és Szent Valentin tiszteletére vannak szentelve. Oldalsó festett üvegablakai Szent Katalin és Szent Antal képeivel 1973-ban készültek. Orgonáját 1906-ban építették.
• A Viničica-dombon álló Szent Katalin kápolnát 1689-ben építették. Valószínűleg már előtte is állt itt egy kápolna. 1943-ban bombatalálat következtében romba dőlt, 1990-ben építették újjá. Főoltárán Szent Katalin üvegre festett képe látható, mellette Szent Illés és Szent Lukács szobrai.
• A Szent Katalin kápolna mellett Metulum vaskori erődítményének maradványait tárták fel. A 2002-től megindult tüzetes régészeti feltárás során 30 hektáros területével a vaskor egyik legnagyobb és legjelentősebb erődített települése került napfényre, melyet i. e. 35-ben Augustus császár serege csak hosszú ostrom után tudott elfoglalni. Metulum a rómaiak idején is virágzó település volt, de fénykorát a kelták idejében élte.
• Szent Mihály és Gábriel arkangyalok tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma.

• Josipdol község hivatalos oldala
• A megye turisztikai egyesületének honlapja
• Az alapiskola honlapja
• A josipdoli tűzoltóegylet honlapja Archiválva 2009. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Az NK Josipdol labdarúgóklub honlapja

Boris Olujić: Sustavno arheološko istra_ivanje lokaliteta Viničica kod Josipdola