Hewlett-Packard

 

Bill Hewlett és Dave Packard a Stanford University villamosmérnöki karán végeztek 1934-ben. A cég egy garázsban indult Palo Altóban, mikor még posztgraduális képzéseben vettek részt a nagy gazdasági válság idején. A céget hivatalosan 1939. január 1-jén alapították meg, 538 dollár befektetéssel. Dave és Bill nem tudta eldönteni az alapításkor, hogy Hewlett-Packardnak vagy Packard-Hewlettnek nevezzék el a céget. Megegyeztek abban, hogy feldobnak egy pénzérmét, és aki nyer a pénzfeldobáson, az dönthet a cég nevéről. Dave nyert, így ő dönthetett, és a cégnek a Hewlett-Packard nevet adta. A HP 1957. november 6-án alakult nyilvános részvénytársasággá.

Sok projektjük közül a HP200A elnevezésű precíziós audio oszcillátor volt az első, amely sikeres lett. Az újításuk abban állt, hogy egy izzót használtak hőmérsékletfüggő (PTK) ellenállásként az amplitúdóstabilizáló áramkörben. Ezt a HP-terméket 54,40 dolláros áron kínálták, szemben a versenytársak kevésbé stabil, és több mint 200 dollárért kínált termékével. Ezt a terméküket némi továbbfejlesztéssel egészen 1972-ig forgalmazták 200AB néven, amely elektroncső-alapú volt. 33 évig gyártották, talán ez volt minden idők leghosszabb ideig forgalmazott elektronikus alapterméke. A cég egyik legkorábbi üzletfele a The Walt Disney Company volt, amely nyolc Model 200B oszcillátort (71,50 dolláros darabáron) vett tőlük a Fantasound surround hangrendszerükbe, amit a Fantasia című film miatt vezettek be.

A cég profilja igen széles, többféle, eltérő piacon verseng a vásárlók kegyeiért, melyekből a legkiemelkedőbb a számítógépek és a perifériák gyártása és forgalmazása, de termékkörébe tartoznak a különböző mérőkészülékek, elektronikai alkatrészek és orvosi műszerek is. (forrás: Fehér Péter, Budapesti Corvinus Egyetem) A HP többek között számítástechnikai eszközök, hálózati hardverek, és nyomtatók gyártására, az adattárolás fejlesztésére, szoftver tervezése, és a szolgáltatások nyújtására specializálódott.

A cég eredetileg inkább mezőgazdasági és ipari elektronikus termékek gyártását tartotta fókuszban. Később azonban úgy döntött, hogy jobban összpontosít a jó minőségű elektronikus vizsgálati és mérési eszközök készítésére. Az 1940-es évektől rengeteg elektronikus vizsgálati berendezést gyártott, többek között jelgenerátorokat , feszültségmérőket , oszcilloszkópokat , frekvencia számlálókat, hullám elemzőket, és számos más eszközt készített. Termékeik megkülönböztető jellemzője volt a mérési határértékek kitolása és a pontosság, a HP eszközök sokkal érzékenyebbek, pontosabbak, és precízebbek voltak, mint a hasonló berendezések.

A HP a Szilícium-Völgy alapítójaként ismert, annak ellenére, hogy nem foglalkozott aktívan félvezetőkkel egészen a Fairchild Semiconductor 1957-es megalapításáig. Az 1960 körül létrehozott HP Associates részleg elsődlegesen belső használatra, a cég saját műszereihez és számológépeihez készített félvezetőket.

1960-ban a cég összefogott a japán Sony és a Yokogawa Electric vállalatokkal termékek japán gyártására. A termékek nem arattak nagy sikert, mivel Japánban túl magasak voltak a HP designjegyeket magukon hordozó termékek gyártási költségei. A cég a Yokogawával 1963-ban létrehozott egy közös vállalatot (Yokogawa-Hewlett-Packard), amely a HP termékek Japán marketingjéért volt felelős. 1999-ben a HP visszavásárolta a Yokogawa Electric HP Japan-beli részesedését.

A cég alapított egy leányvállalatot Dynac néven, amely digitális berendezések gyártására szakosodott. A cég nevének kiválasztásában nagy szerepet játszott, hogy hogy a kisbetűs "hp" logó megfordítva megegyezzen a Dynac "dy" logójával. A két vállalat épülete egymás mellett állt, a logó pedig a két épület között úgy, hogy bármelyikbe ment be valaki, mindig annak a cégnek a logóját látta, amely felé éppen közelített. A Dynac a Dynamic Accuracy rövidítése is volt, mivel azonban kiderült, hogy ez a név már le volt védve, a cég nevét Dymecre változtatták, majd 1959-ben beolvasztották az anyavállalatba.

A HP a Digital Equipment Corporation miniszámítógépeit kezdte használni műszereihez fejlesztésében, de később úgy döntöttek, egyszerűbb egy saját design csapattal dolgozni, mint a DEC-vel üzletelni, és végül 1966-ban betört a számítógépes piacra saját HP 2100 és HP 1000 névre keresztelt miniszámítógép sorozataival. Ezen a néven 20 évig gyártottak termékeket, amelyeket a HP 9800 és HP 250 sorozatú asztali és üzleti számítógépek követtek.

A HP 3000 egy fejlett üzleti számítástechnikai szerver volt, amely alkalmazta a RISC technológiát, és csak nemrégiben vonult vissza a piacról. A HP 2640 sorozat okos és intelligens terminálok bevezetett formája volt, és bemutatta képernyőt felcímkézett funkcióbillentyűket, amelyeket ma már többek között a banki ATM-ek használnak. A HP 2640 sorozat is az egyik legfontosabb elem a grafikus megjelenítés volt. A HP ekkor már meghaladta az IBM-et az eladások tekintetében. 1968-ban elkezdték gyártani a HP 9100A nevű terméküket, amit az amerikai Wired magazin mint a gyártó első kereskedelmi forgalomba hozott és sorozatban gyártott személyi számítógépének nevezett. A vállalat azonban ezt a készüléket asztali számológépnek hívta. A gép ára kezdetben 5000 dollár volt, és nem tartalmazott alfabetikus billentyűzetet.

1972-ben bemutatták a világ első kézi tudományos elektronikus számológépét (HP-35), az első kézi programozható számológépet 1974-ben (HP-65), az első alfanumerikus, programozható, és bővíthető számológépet 1979-ben (HP-41 C), valamint az első szimbolikus és grafikus számológépet HP-28C néven. A 98x5-ös technikai és asztali számítógépek szériájának gyártása 1975-ben Ezek a gépek a BASIC programozási nyelvet. HP számítógépek hasonlókra voltak képesek mint sokkal később az IBM személyi számítógépek, azonban rendelkezésre álló technikai korlátok miatt az árak elég magasak voltak.

1984-ben a HP bevezette a tintasugaras és lézernyomtatókat. Ezzel együtt indult meg a szkennergyártás is. Később sikeres multifunkciós termékeket fejlesztettek, amelyek egyben voltak nyomtatók, szkennerek, fénymásolók és faxok. Elindult a HP LaserJet gyártása, ami rendkívül népszerű vonal volt a lézernyomtatók piacán. 1986. március 3-án a HP regisztrálta a HP.com doménnevet, amely a kilencedik olyan oldal volt a világon, amit .com doménnév alatt lehetett nyilvántartani. 1987-ben, azt a Palo Altó-i garázst, ahol a Hewlett Packard megalakult és megkezdte üzleti tevékenységét, Kalifornia állambeli történelmi mérföldkőnek jelölték ki.

Az 1990-es években, HP kibővítette a számítógépes termékcsaládot, amely kezdetben az egyetemi, kutatási és üzleti felhasználók számára készült. A cég 2005-ben, a hpshopping.comon független leányvállalatot indított, melynek célja a közvetlenül a fogyasztóknak történő eladás volt az interneten.

2001. szeptember 3-án a HP bejelentette, hogy megállapodásra jutottak a Compaq-kal, és hogy egyesítik a két céget. A két cég 2002 májusában egyesült hivatalosan. 2004-ben megjelent a HP DV 1000 sorozat, köztük a HP Pavilion dv 1658 és 1040, két évvel később, 2006 májusában, a HP megkezdte „legyen megint személyi a számítógép” című kampányát. A kampány célja az volt, hogy visszaállítsa azt a tényt, hogy a PC egy személyes termék. 2008. május 13-án a HP és az Electronic Data Systems bejelentette, hogy aláírta a végleges megállapodást, amelynek értelmében a HP felvásárolta az EDS-t. 2009. november 11-én 3Com és a Hewlett-Packard bejelentette, hogy a Hewlett-Packard 2,7 milliárd dollárért felvásárolja a 3Comot. A Hewlett-Packardnál legújabb feladatként a hálózati eszközök piacára való betörést nevezték meg.

Április 28-án, 2010, Palm, Inc. és a Hewlett-Packard bejelentette, hogy a HP felvásárolja a Palm-ot 1,2 milliárd dollárért. A Palm készülékek és a HP IPAQ termékcsalád ad némi átfedést, de jelentősen növelik a mobil jelenlétét a cégen belül.

A HP számos sportegyesületet támogatott, többek között 1995 és 1999 között ők voltak a Tottenham Hotspur futball klub támogatója. 2006-ig a Formula 1-es BMW Williams csapatot, 2010-től pedig a Renault F1-et támogatták.

•  
  HP 9100A
•  
  HP 48G számológép
•  
  Mark Webber a HP által támogatott Williams BMW-ben
•  
  A garázs, amelyben a HP elindult

• HP corporate honlap
• HP History and Facts Archiválva 2011. július 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
• HP Printing and The Science Museum of Minnesota
• Hewlett-Packard, The Early Years Archiválva 2020. április 3-i dátummal a Wayback Machine-ben