Edward Drinker Cope

Kvéker szülők gyermekeként. Már kora gyermekkorától kezdve érdeklődött a természettudomány iránt. 1859-ben írt egy tanulmányt a szalamandrafélékről a philadelphiai Természettudományi Akadémia számára. Ez idő tájt lett a washingtoni Smithsonian Intézethez tartozó Megatherium Klub tagja. Tanulmányait részben a Pennsylvania Egyetemen (), részben pedig Európában folytatta, ahol utazásokat is tett. 1865 és 1873 között a Természettudományi Akadémia kinevezett kurátora volt. 1864-től 1867-ig a Haverford Főiskola professzoraként tanított, 1889-ben pedig kinevezték a Pennsylvania Egyetem geológia és őslénytan professzorává.

Különösen érdeklődött az amerikai gerincesek fosszíliái iránt. 1871 és 1877 között a Kansas állambeli kréta kori, valamint a Wyoming és Colorado állambeli harmadidőszaki rétegek feltárásán dolgozott. Élete során legalább 1000 új fajt és számos kihalt gerinces nemet fedezett fel, melyek közt megtalálhatók az Új-Mexikó államból előkerült legrégebbi ismert emlősök és 56 dinoszauruszfaj is, például a Camarasaurus, az Amphicoelias és a Coelophysis. Cope rendkívül termékeny szerző volt, élete során több mint 1200 tudományos írást jelentetett meg. Dolgozott az Amerikai Egyesült Államok Geológiai Szolgálatánál (1874-ben) Új-Mexikóban, (1875-ben) Montanában, majd pedig (1877-ben) Oregonban és Texasban. Az American Naturalist (Amerikai Természettudós) szerkesztőjeként is tevékenykedett. Philadelphiában hunyt el 1897-ben.

Cope és Othniel Charles Marsh új fajok felfedezésért való versengése Csontháború néven vált ismertté. Cope végrendeletében azt kérte, hogy maradványait használják fel a Homo sapiens holotípusaként. 1993-ban Robert T. Bakker le is írta, a zoológiai kódex pedig elfogadta koponyáját a Homo sapiens holotípusaként.

• On the method of creation of organic types. M'Calla & Stavely, Philadelphia, 1871
• Collected papers in geology and paleontology, 1873-97
• On some of Prof. Marsh's criticisms, 1873
• On the short-footed Ungulata of the Eocene of Wyoming. Philadelphia, 1873
• Sketch of the zoology of Ohio. Philadelphia, 1873
• On the Plagopterinae and the ichthyology of Utah, 1874
• On the geologic age of the vertebrate fauna of the Eocene of New Mexico, 1876
• On a carnivorous Dinosaurian from the Dakota beds of Gold, 1877
• On the effects of impacts and strains on the feet of Mammalia. Philadelphia, 1881
• The origin of the fittest. Macmillan & Appleton, London, New York, 1887
• The primary factors of organic evolution. Open Court, Chicago, London, 1896
• Syllabus of lectures on the Vertebrata. Philadelphia 1898, p. m.
• The crocodilians, lizards and snakes of North America. Washington 1900, p. m.

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Edward Drinker Cope című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• An article on the quest to make Edward Drinker Cope the type specimen for Homo sapiens.
• Cope által elnevezett Dinosauruszok, DinoData
• (References) Publications by Cope, DinoData

• Jaffe, M.: The gilded dinosaur. Crown, New York, 2000, ISBN 0517707608
• Rains Wallace, D.: The bonehunters' revenge. Houghton Mifflin, Boston, 1999, ISBN 0395850894
• Lanham, U.: The bone hunters. Dover, New York, 1973-91, ISBN 0231031521, ISBN 0486269175
• Osborn, H. F.: Cope: master naturalist. Princeton, 1931
• Osborn, H. F.: Impressions of great naturalists. Scribners, New York, London, 1924
• Starr Jordan, D.: Leading American men of science. Holt, New York, 1910