Baden (Svájc)
Baden város Svájcban, Aargau kantonban. Lakosainak száma 19 122 fő (2016. december 31.).[1] Baden Fislisbach, Birmenstorf, Gebenstorf, Turgi, Obersiggenthal, Ennetbaden, Wettingen és Neuenhof községekkel határos.
| Baden | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Svájc | ||
| Kanton | Aargau kanton | ||
| Kerület | Badeni kerület | ||
| Gépkocsijel | AG | ||
| Irányítószám | 5400 5405 (Dättwil) 5406 (Rütihof) | ||
| Körzethívószám | 056 | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 19 122 fő (2016. dec. 31.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 381 m | ||
| Terület | 13,17 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 28′ 22″, k. h. 8° 18′ 29″47.472910°N 8.307990°EKoordináták: é. sz. 47° 28′ 22″, k. h. 8° 18′ 29″47.472910°N 8.307990°E | |||
 | |||
| Baden weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Baden témájú médiaállományokat. | |||
Fekvése
szerkesztésSvájc északi részén, az Limmat folyó jobb partján, Zürichtől 21 kilométerrel északnyugatra található.
Története
szerkesztésA település 1230 körül kezdett városi jelleget ölteni, miután piaci jogokat kapott 1297-ben I. Albert városi jogokat adott Badennek. Ágnes magyar királyné 1349-ben adományozta egy szegényházat (Agnessspital, a mostani kórház).[2] 1415-ben az Az Ósvájci Konföderáció elfoglalta Aargau városait és várait. A reformáció 1519 után érte el a Baden grófságot. A második kappeli háború után Baden környékén több plébániát újrakatolizáltak.
1714. szeptember 7. aláírtak a városban a spanyol örökösödési háborút lezáró badeni békeszerződést.
A Helvét Köztársaságban a város volt a Baden kanton székhelye.
1847. augusztus 7-től Baden volt az első télyes svájci vasútvonal végállomása Zürich irányából. A kastélyhegy alatt épült meg az első vasúti alagút Svájcban. 1856. szeptember 29-én a vonalat meghosszabbították Bruggig.[3]
Közigazgatás
szerkesztésTíz városrész (Quatier) létezik:
- Allmend-Münzlishausen
- Altstadt
- Chrüzliberg
- Dättwil
- Kappelerhof
- Limmat rechts
- Martinsberg
- Meierhof
- Römer
- Rütihof
Gazdaság
szerkesztésBaden, egykor Aargau ipari központja, a 20. század végi szerkezetváltás óta a szolgáltatási szektor által formált.
Közlekedés
szerkesztésBaden vasútállomása a Svájci Szövetségi Vasutak Zürich–Brugg-vasútvonal (Bözberg vonalán) található.
Látnivalók
szerkesztés- Az óváros
- Museum Langmatt
- Stein-erőd romjai
-
Museum Langmatt
-
A Stein-erőd romjai
-
-
-
A kastély
-
A kastély a fahíddal
-
A fahíddal
-
A ferde híd
-
A színház (Kurtheater)
-
Kursaal
-
Kursaal
-
A mozi
Lakosság
szerkesztésNyelvek
szerkesztésA lakosság 26,1%-a 2020-ban külföldi volt. 2000-ben 83,8% német, 3,3%-a olasz, 3,0% szerb-horvát, 1,4% spanyol, 1,5% angol, 1,4% francia, 1% albán, spanyol anyanyelvű.
Vallások
szerkesztés2015-ben a város népességének 34,4%-a római katolikus, 20,6%-a református és egyéb 45%.[4]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
| Lakosok száma | 3159 | 6489 | 10 624 | 12 127 | 14 553 | 16 270 | 18 522 | 19 122 | 19 175 | 19 340 |
| 1850 | 1900 | 1930 | 1950 | 1960 | 2000 | 2012 | 2016 | 2017 | 2018 |
Sport
szerkesztésTestvértelepülések
szerkesztésIrodalom
szerkesztés- Martin Hartmann, Andreas Steigmeier: Baden (AG, Gemeinde). In: Historisches Lexikon der Schweiz. (németül)
- Fabian Furter, Bruno Meier, Andrea Schaer, Ruth Wiederkehr: Stadtgeschichte Baden. hier+jetzt, Baden 2015, ISBN 978-3-03919-341-7 (németül)
- Werner Frenkel: Baden, eine jüdische Kleingemeinde. Fragmente aus der Geschichte 1859–1947. Menes (Books on Demand GmbH), Baden AG 2003, ISBN 3-0344-0174-4 (németül)
- Peter Hoegger: Die Kunstdenkmäler des Kantons Aargau. Hrsg.: Gesellschaft für Schweizerische Kunstgeschichte. Band VI, Bezirk Baden I. Birkhäuser, Basel 1976, ISBN 3-7643-0782-X (németül)
- David Hess: Die Badenfahrt. Orell Füssli, Zürich 1811 (németül)
- Peter Hoegger: Die Kunstdenkmäler des Kantons Aargau VIII. Der Bezirk Baden III. Band 87. Gesellschaft für Schweizerische Kunstgeschichte GSK, Bern 1998, ISBN 3-909164-65-X (németül)
- Otto Mittler: Geschichte der Stadt Baden. Band 1 – Von der frühesten Zeit bis um 1650. Sauerländer, Aarau 1962 (németül)
- Otto Mittler: Geschichte der Stadt Baden. Band 2 – Von 1650 bis zur Gegenwart. Sauerländer, Aarau 1965 (németül)
- Otto Mittler, Peter Felder: 500 Jahre Stadtkirche Baden. Buchdruckerei, Baden 1958 (németül)
- Uli Münzel, Josef Bürge (Vorwort): Wandlungen des Badener Stadtbildes. Hrsg.: Ortsbürgergemeinde Baden. Baden-Verlag, Baden 1994, ISBN 3-85545-084-6 (németül)
- Hans Rudolf Sennhauser (Hrsg.): Ausgrabungen in Stadtkirche und Dreikönigskapelle Baden 1967/1968. Kirchen und Siedlungsgeschichte von der Frühzeit bis ins späte Mittelalter. vdf Hochschulverlag AG an der ETH Zürich, Zürich 2008, ISBN 978-3-7281-3229-1 (németül)
- Thomas Bolt, Uli Münzel: Der Bäderbezirk von Baden und Ennetbaden. (= Schweizerische Kunstführer. Nr. 399). Hrsg. Gesellschaft für Schweizerische Kunstgeschichte GSK. Bern 1986, (németül)
- Guido Faccani: Die Pfarrkirche von Baden. Entwicklung der Kirche St. Maria und der Siedlung. Hier + jetzt, Baden 2010, ISBN 978-3-03919-151-2 (németül)
- Markus Somm: Elektropolis an der Limmat: Baden und die BBC, 1870 bis 1925 – Die Beschreibung einer Transformation. Stämpfli, Bern 2019, ISBN 978-3-72726-062-9 (németül)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b https://www.ag.ch/media/kanton_aargau/dfr/dokumente_3/statistik/publikationen/statistikthemen/bevoelkerung_1/Bevoelkerungstatistik_2016_2HJ.pdf
- ↑ Mittler: Geschichte der Stadt Baden. Band 1, S. 162–170. (németül)
- ↑ Mittler: Geschichte der Stadt Baden. Band 2, S. 234–245. (németül)
- ↑ Wohnbevölkerung nach Religionszugehörigkeit, 2015. Bevölkerung und Haushalte, Gemeindetabellen 2015. Statistik Aargau Archiválva 2019. október 20-i dátummal a Wayback Machine-ben Archivált másolat. [2019. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 21.)