25. Színház

A 25.-et mint az első hivatalosan engedélyezett magyar alternatív színházat Gyurkó László író, Szigeti Károly koreográfus és Berek Kati színésznő alapította 1970-ben. 1978-ban összevonták a Déryné Színházzal Népszinház néven, és a társulat megkapta a felújított Várszínházat. 1991-től Budapesti Kamaraszínházként működött tovább.

A „hivatásosnak amatőr, amatőrnek hivatásos” rendhagyó társulatnak nem volt saját épülete, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége székházának emeletén székelt. Nem volt előadása minden nap. A színházi évadon kívül előadásokat tartottak olyan helyeken, falvakban, tanyaközpontokban, ahol a közönség nem, vagy csak ritkán látott színielőadásokat. A társulatnak mind diplomás, mind Színművészeti Főiskolát nem végzett tagjai voltak, a darabok egy részét többen rendezték, és bár államilag finanszírozott intézmény volt, előadásaiknak naiv, romantikus forradalmi stílusban, a fennálló szocialista rendszer jobbítása volt a célja.

Fiatalos színháznak indult; a színészek és a törzsközönség is zömmel huszonévesek voltak, akik magukénak érezték a színházat, akárcsak az abban az időben induló vagy felfutó modern zenei együtteseket. A valódi amatőr társulatok, mint pl. a Halászék, az Orfeo, a Manézs, a Szegedi Egyetemi Színpad, és az Universitas időközben felbomlottak. Gyanakvással töltötte el a közvéleményt az az ellentmondás, amely az állampárt által legalizált másként gondolkodás és a színházi másság képviselete között feszült.

 

Fennállása nyolc éve alatt olyan előadások fémjelezték, mint a Németh László regényébôl készült Gyász, Berek Kati főszereplésével, Horváth Jenő rendezésében a Szokratész védőbeszéde, amelyben Haumann Péternek sikerült immár a fővárosban is gyökeret vernie, a Tou-O igaztalan halála, amelynek címszerepét a tragikus sorsú Jobba Gabi játszotta, a Fényes szelek és a Vörös zsoltár című Jancsó Miklós-filmek színpadi verziója, amelyeket maga Jancsó állított – rituális formában – színpadra, Hernádi Gyula Utópiája, Fekete Sándornak a francia forradalom egy szakaszát megjelenítő Hőség hava című darabja, Gyurkó Lászlónak a Nemzeti Színházban már sikerrel játszott Szerelmem, Elektrája, a szintén Gyurkó-darab A búsképû lovag, amelybôl Jordán Tamás és Zala Márk alakítása, illetve Koós Iván színpadképe volt emlékezetes, Arthur Kopit Indiánok címû drámája, az addig nálunk ismeretlen Szuhovo-Kobilin színdarabja, a Raszpljuljev nagy napja, Fejes Endre Cserepes Margit házassága Törőcsik Mari főszereplésével, Cseh Tamás és Sebő Ferenc dalestjei és a M-A-D-Á-C-H című rendhagyó előadás, 1974-ben.

• Garas Dezső
• Gera Zoltán
• Sándor György
• Törőcsik Mari

• Németh László: Gyász (1970. október 15.)
• Platón: Szokratész védőbeszéde (1970. október 28.)
• Kuan Han-Csing Tou: O igaztalan halála (1971. február 27.)
• Hernádi Gyula - Jancsó Miklós: Fényes szelek (1971. november 25.)
• Fekete Sándor Hőség hava - Kollektív nyomozás és ítélkezés történelmi /?/ ügyben, avagy a közszereplés rövid tanfolyama két külön részben (1972. február 25.)
• Gyurkó László: Szerelmem Elektra (1972. április 28.)
• Sebő Ferenc: Síppal, dobbal, nádihegedűvel (1972. május 18.)
• Gyurkó László: A búsképű lovag, Don Quijote de la Mancha szörnyűséges kalandjai és gyönyörűszép halála (1973. január 18.)
• Hernádi Gyula: Utópia (1973. április 26.)
• Hernádi Gyula - Jancsó Miklós: Vörös zsoltár (1973. október 11.)
• M-A-D-Á-C-H (1974. március 7.)
• Tombol a Hold (1974. december 5.) (Tolnai Miklós estje)
• Bereményi Géza: A DAL nélkül (1974. december 6.) (Cseh Tamás estje)
• Alekszandr Vasziljevics Szuhovo-Kobilin: Raszpljujev nagy napja (1975. január 9.)
• François Villon: Egy csavargó Párizsból (1975. január 19.)
• Gyurkó László: Kőmíves Kelemenné balladája (1975. március 12.)
• Lovagkor vége (1975. május 15.)
• Örkény István - Molière: Zsugori uram telhetetlen, fösvény ember (1975. szeptember 23.)
• Kurt Bartsch: A has (1975. november 20.)
• Sándor György: Egyvégtére két vágta (1975. december 27.)
• Petőfi Sándor: 'Petőfi-perben' (1976. március 19.)
• William Shakespeare: Lear király (1976. április 18.)
• Fejes Endre: Cserepes Margit házassága (1976. október 14.)
• Arthur Kopit: Indiánok (1977. április 7.)

• Nánay István: A 25., a Beszélő esszéje, 3. évf. 5. sz. (1998)
• A Magyar Színházművészeti Lexikonban
• szerk.: Koltay Gábor–Majoros József: Huszonötödik Színház / 1970-1977. Szabad Tér (1999). ISBN 963-9201-03-0 
• Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 26.)

• A csehtamasarchivum.hu-n