1-es villamos (Miskolc)

Az első villamosvonalak terveit 1895. május 17-ére készítette el dr. Csáthy Szabó István. Az engedélyek beszerzése után egy éven át épült a villamosvonal, fasínszékre helyezett vágányokkal; a pályaudvar előtt 30 m hosszú faszerkezetű híd vezetett át a Szinván. A Baross Gábor utcai forgalmi telepen termelték az 550 V-os áramot a villamoshoz.

Az 1897-ben használatba vett villamosvonalon (ahogy napjainkban is), hat megálló volt a pályaudvar és a Szent Anna-templom („Verestemplom”) között: Tiszai pályaudvar–Zsolcai kapu–Király utca–Széchenyi utca–Városház tér–Hunyadi utca–Sörház utca–Verestemplom. A vonalat a Miskolci Villamossági Rt. (MVV Rt.) üzemeltette, és beváltotta a hozzá fűzött reményeket: már az első napon 7615 ember vette igénybe. Kilenc motorkocsi és négy pótkocsi képezte a járműállományt, mind a Ganznál készültek és 30 férőhelyesek voltak. Ekkor még egy vágányon közlekedtek a villamosok, összesen három kitérőt építettek, ahol az egyik villamos megvárhatja, míg a szembejövő elhalad.

Az 1-es villamos másik előzményének a Verestemplom és Diósgyőr közti, 1905-re megépült Miskolc–Diósgyőri Helyiérdekű Vasút tekinthető. (Mivel Diósgyőr ekkor még különálló település volt, Miskolc határától kb. 5 km-re, a járat közúti vasútként nem működhetett.) A két vonal egyesítése hamar felmerült, az MVV Rt. azonban nem látta indokoltnak; mikor azonban mégis elkezdődtek a munkálatok, a cég már konkurenciát látott a helyiérdekű vasutat üzemeltető MDV Rt.-ben. Utóbbi végül lemondott a vonal üzemeltetéséről az MVV javára (bár tulajdonjoga megmaradt), és 1906. december 22-étől közvetlen járat közlekedik a Tiszai pályaudvar és Diósgyőr között. Innentől a két cég járművei kölcsönösen használták egymás pályáját, mind a Tiszaitól Diósgyőrig járt. A következő évben az MVV 1,8 millió, az MDV 1,2 millió utast szállított. Az egyre nagyobb forgalom miatt az MVV az egyébként is kihasználatlan népkerti vonal (más néven mellékvonal, 1951–1960 között 2-es villamos) szüneteltetése mellett döntött, járműveit átirányította a fővonalra.

A vonalat kétvágányúra – egyelőre csak Diósgyőr és a Városház tér között – a budapesti székhelyű Részvénytársaság Villamos és Közúti Vasutak Számára (RVKVSz) kezdte kiépíteni, akik 1909-ben átvették a közlekedés irányítását az MVV-től. 1910-ben a diósgyőri végállomást áthelyezték, a vonal addig ugyanis a település elkerülésével haladt, ekkortól halad át a lakott területen, új végállomása a községháza elé került. Ugyanekkor megszűnt a gőzmotoros villamosközlekedés, új, Ganz gyártmányú villamos kocsikat helyeztek forgalomba.

Az MDV tervezte vonalának meghosszabbítását Lillafüredig, de az első világháború miatt erre nem került sor. 1912-ben az MVV járművein 3 millió, az MDV-éin 2,2 millió utas utazott.

A második világháborúban az MDV vonalai nem szenvedtek nagyobb károkat, de az MVV-éi erősen megrongálódtak, a légitámadások miatt 1944. november 17. és december 21. között teljesen szünetelt a forgalom. A Tiszai pályaudvar Szinva-hida is felrobbant, 1947-es újjáépítéséig a forgalmi telepnél volt a végállomás.

Az MVV-t 1948-ban államosították, 1950-ben pedig egyesült az MVV-vel és az új cég, a Miskolci Villamosvasút Községi Vállalat a város irányítása alá került. Ugyanekkor választották le az áramszolgáltatást a közlekedésről. 1954-ben a Miskolci Villamosvasút Közösségi Vállalatot összevonták az öt évvel korábban alakult Miskolci Gépkocsiközlekedési Vállalattal, mely a város buszközlekedését bonyolította. Így alakult meg a Miskolci Közlekedési Vállalat (MKV), a mai MVK Zrt. elődje.

A teljes vonal kétvágányúsítására az 1950-es évek elején kerítettek sort, amikor megkezdődött Miskolc nehézipari központtá fejlesztése. 1950-ben kezdődtek meg a négy szakaszra osztott munkálatok; 1951-ben készült el a Szent Anna-templom–Vasgyár szakasz, 1952-ben pedig a Baross utca–Ady híd (ma: Szinvapark), Ady híd–Szent Anna-templom és a Tiszai pályaudvar–Baross G. utca szakasz. 1951-ben vezették be a viszonylatok számozását, ekkor a kelet-nyugati fővonalat forgalomszervezési okokból két viszonylatra bontották: a Tiszai–Vasgyár szakasz az 1-es a Vasgyár–Diósgyőr szakasz a 3-as számot kapta. (A 2-es villamos a mára megszűnt hejőcsabai szárnyvonal volt. Az új tatárdombi vonal viselte a 4-es számot.)

A Zöld Nyíl program keretén belül, EU-s pályázati lehetőségeket kihasználva a villamosvonalakat felújították, az 1-es villamos vonalát meghosszabbították Felső-Majláthig (1,5 km) és új járművek beszerzését is megkezdték. 2009 júniusától egyes megállók neve megváltozott.

2011. november 7-én a Vince utca megállóhely megszűnt. 2012. január 16-tól Felső-Majláthig közlekednek a villamosok, ezzel a diósgyőri végállomás 105 éves végállomásként való fennállása megszűnt.

2011 novemberéig 23:20 és 03:30 között villamospótló autóbuszok jártak a villamosok helyett.^[2] Ezek nem a villamos megállóhelyéről indultak, hanem az 1-es buszéról. 2011. november 13-tól éjszaka is a villamosok közlekednek.^[3]

2013. július 2-án az első (később 600 pályaszámú), majd augusztus 20-án a második (később 601 pályaszámú) villamos is megérkezett a csehországi Plzeňből.^[4] A Škoda 26 THU 3 típusjelű villamosból összesen 31 példány közlekedik. Miskolc csaknem 40 milliárd forintból uniós forrásból fejlesztette kötöttpályás tömegközlekedését, ebből a villamosok értéke 18,6 milliárd forint volt. Az első 600-as pályaszámú villamos 11 ezer kilométeres próbafutást követően, 2014. január 20-án 13 óra 54 perckor a Tiszai pályaudvarnál állt forgalomba.^[5]

A vonalon 1962 és 2004 között FVV CSM–2 típusok közlekedtek. A régi bengáli becenevű járművek cseréje 1991-ben a ČKD Tatra KT8D5 villamosokkal kezdődött meg. A teljes típuscsere 2004-ben megtörtént. A Tatra villamosok 2014-ig teljeskörűen közlekedtek a vonalon. 2014. január 20-tól Škoda 26 THU 3 típusú modern, alacsonypadlós villamosok váltották fel ezeket. A vonalon 2015-től már tisztán Škoda villamosokkal kerül kiadásra a viszonylat járműállománya. A Tatra villamosok ma már csak ritkán, elsősorban sűrítésként közlekednek.

•  
  FVV CSM–4 villamos a Széchenyi István utcán 1988-ban
•  
  ČKD Tatra KT8D5 villamos a Villanyrendőr megállóhelynél
•  
  ČKD Tatra KT8D5 típusú villamos az eredeti színösszeállítással
•  
  Az új Škoda 26 THU 3 villamos
•  
  Adventi villamos a Szinvaparknál 2015-ben
•  
  Felső-Majláth
•  
  Városház tér

1. ↑ Az Újgyőri főtér az utolsó közös megállójuk; az Újgyőri piac nevet már más-más megállók viselik egymástól nem messze a két vonalon.
2. ↑ Menetrend
3. ↑ Éjszakai villamospótló autóbuszok helyett villamosok közlekednek. Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben Borsod Online, 2011. november 12.
4. ↑ Megérkezett Csehországból az első Skoda villamos Miskolcra HVG.hu, 2013. július 2.
5. ↑ "Az első villamos már elindult felénk" Archiválva 2014. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben Borsod Online, 2014. január 20.

• A miskolci városi közösségi közlekedés változásai
• MVK Zrt. hivatalos oldal
• A bérkocsitól a csuklós buszig. In Fejezetek Miskolc történetéből. Szerk. Bekes Dezső, Veres László. Miskolc: [Városi Tanács]. 1984. 94. o. ISBN 963-03-1973-X