Üllői út

Az Üllői út Kálvin tér és Könyves Kálmán körút közötti szakasza a Ferencváros és Józsefváros közötti természetes határvonal. Ez alatt fut a 3-as metróvonal („kék metró”) 8 állomáson keresztül. Az út közepén (a Nagyvárad tértől az irányonként egysávos úttest két oldalán) eredetileg többek között a 42-es, az 50-es, a régi 51-es és az 52-es jelzésű villamosjáratok közlekedtek.^[1] A Nagykörút és a Határ út közötti, irányonként három forgalmi sávos szélességét a 3-as metró építésekor történt felszíni tereprendezés során kapta. Ezen a szakaszon 1976-ban a Nagyvárad térig, majd 1980-ban a Határ útig rövidültek a villamosviszonylatok.^[2][3] A Könyves Kálmán körúti csomópont felett átívelő felüljáró a Népligetnél 1978-ban készült el.^[4] A Könyves Kálmán körút – Határ út közötti szakasz a Ferencváros és Kőbánya közötti határvonal. A Határ út és a pestszentlőrinci Béke tér között az Üllői úton közlekedik az 50-es villamos. A Határ úttól kifelé a Külső Üllői út irányonként másfél sáv szélességű maradt. Az Üllői út a XIX. kerületben egy vasúti átjáróban keresztezi a Budapest–Kecskemét-vasútvonalat, annak kispesti állomásán („Lajosmizsei sorompó”), míg röviddel a vége előtt, már Vecsés területén keresztezi szintben a Budapest–Záhony-vasútvonalat.

Az Üllői út egy-egy szakaszán közlekednek a következő autóbuszok: 9, 15, 36, 84E, 93, 93A, 89E, 94E, 99, 100E, 123, 123A, 136, 166, 183, 193E, 194, 194B, 217, 236, 236A, 266, 281, 294E, 909, 909A, 914, 914A, 934, 950, 950A, 979, 979A, M3, továbbá a 72-es és a 83-as trolibusz, illetve számos Volánbusz-járat.

Bővebben: A budapesti Üllői út épületeinek listája

Az Üllői út építészetileg több szakaszból áll össze. A „belvárosi rész” mondhatni egységes hangulatú építészeti hátteréből kirí először az Iparművészeti Múzeum épülete, majd a Nagykörút keresztezésétől néhány száz méteren át terjedő Corvinnegyed. A Semmelweis Klinikák metróállomástól tovább haladva kifelé az eklektika átmosódik az 1970-es évek városrehabilitációjának főszereplőivel, a panelépületekkel. A Nagyvárad tér ismét radikális a váltás: a nagy területű, monolitikus intézmények, egyetem, stadion, kórház uralja, közöttük az út csupán a fizikai átjárási lehetőséggé válik. A Könyves Kálmán körúti csomópontban a modern stílust képviselő távolsági autóbusz-pályaudvar és irodaépület található a Népliget mellett. A vasúti felüljárón túl egy sokszínű kavalkád bújik elő. A Pöttyös utcai metrómegálló környéke újabb arculatváltás, két bő évtizedet szembeállító kontrasztja az út két oldalán egymással szemben: egy szocreál várostöredék és a József Attila-lakótelep. Ezt követően a Shopmark (korábban Europark) és egy villamos és autóbusz csomópont után már ki-ki villan egy egészen más, „vidékies” Budapest. Ezt követően váltakoznak a lakótelep és ház blokkok, amit egészen a városhatárig végigkövet a villamos.^[5]

•  
  Az Üllői út eleje (háttérben a Kecskeméti utca bejárata)
•  
  Az Iparművészeti Múzeum
•  
  A Nagyvárad téri Református Egyházközség temploma (Üllői út 90.)
•  
  Kispest átépítése előtt. Baloldalt középen a Tűzoltóság régi épülete, előtérben a jobbra lévő házak lebontva, jelenleg autókereskedés. Háttérben a József Attila lakótelep

Az Üllői utat megénekelte Kosztolányi Dezső az Üllői úti fák^[6] című versében.

• Az Üllői út egykori és mai villamosközlekedése
• Különleges kiállítás nyílt Budapest leghosszabb sugárútjáról – Urbanista, 2018.05.17.
• Vincze Miklós: Ismeretlen Budapest: Kosztolányi egykori otthona még ma is őrzi az Üllői úti fák emlékét

• Budapest lexikon. Főszerk. Berza László. 2. bőv., átdolg. kiad. Budapest, 1993. Akadémiai K. ISBN 9630564092
• Józsefvárosi lexikon. Főszerk. Nagy Richárd. Budapest, 1970. MSZMP VIII. Ker. Bizottsága – Fővárosi Tanács VIII. Ker. Tanács