Újszeged

1550 körül Királicának hívták. Izabella királynénak volt a birtoka. A törökök kiűzése után katonai közigazgatás alá került. 1779-ben Torontál vármegyéhez tartozott. 1771-ben Szeged bérbe vette.

Újszeged 1796-ban lett mezőváros, 1880. június 5-én csatolták Szegedhez. 1918. november 17-én a szerb hadsereg osztaga, 1919. február 5-én egy francia tüzérezred foglalta el a városrészt. A megszállás 1921. augusztus 20-áig tartott.

Újszeged legfontosabb megközelítési útvonala a 43-as főút, amely a szegedi Nagykörút vonalában megépült Bertalan hídon éri el a városrészt, végighalad a körút bal parti folytatását képező Temesvári (1990 előtti nevén Odesszai) körúton, majd a Makai útra ráfordulva kifelé indul a városból, Makó és az országhatár felé.

A szegedi városközpont irányából a legegyszerűbb megközelítési útvonala a Belvárosi híd, szinte a teljes városszerkezete, beleértve az Erzsébet-liget (Népkert) elrendezését is, erre a megközelítési irányra épült rá.

Újszeged saját vasútállomással rendelkezik, amely a MÁV 121-es számú Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonalának végállomása; Újszeged vasútállomás a vonal állomásainak viszonylatában Szőreg vasútállomás után található, közúti elérését a 43 303-as számú mellékút teszi lehetővé. Korábban a vasútvonal elérte a szegedi nagyállomást is, ám a szegedi vasúti Tisza-hidat 1944-ben lebombázta a szövetséges légierő, és azóta sem épült újjá, így a város jobb parti városrészeibe tartó utazóknak Újszegedtől helyi közlekedési eszközökre kell váltaniuk.

Szeged vasúti hídja a Pest-Szeged vasútvonal Temesvár-Orsova-Bukarest felé irányuló folytatásaként épült 1858–1859-ben, Cézanne mérnök tervei alapján. Munkálatait Jókai Mór is megtekintette, a technikai vívmányok iránt mindig fogékony író állítólag leszállt a Tisza fenekére is a pillérek építőihez. A híd maradványa látható Újszegeden, az Alsókikötő soron.^[1]

Itt található az Újszegedi Szabadtéri Színpad, a Vakok Intézete, a Népliget, az Egyetemi Füvészkert, a Gabonatermesztési Kutató Intézet (GKI), a Napfényfürdő (ex Ligetfürdő), a Partfürdő és a lebontott Termálfürdő (Gomba), a Forrás szálló és termálfürdője, valamint a városi Sportcsarnok.

Az Újszegedi Sportcsarnok Szeged egyik nevezetessége. Építése 1967-ben kezdődött. Az 1970-es években itt lépett először pályára az 1962-ben alakult MOL-Pick Szeged, ezen kívül Szeged kosárlabdacsapata, a Naturtex-SZTE-Szedeák 1992-es alakulása óta szintén itt játssza mérkőzéseit. A szegedi SZRSE röplabdacsapat is itt fogadja ellenfeleit.^[forrás?]

•  
  A régi vasúti híd rajza Somorjai Ferenc-től
•  
  Egyetemi Füvészkert I., Újszegeden
•  
  Egyetemi Füvészkert II., Újszegeden
•  
  Majális az újszegedi ligetben
•  
  Vasútállomás

• Bálint Sándor: Szeged városa (Lazi Könyvkiadó, Szeged, 2003) 2. kiadás, 178 o. ISBN 9639416495
• Somorjai Ferenc: Szeged (Medicina, 2002) [A fényképeket készítette, valamint a grafikákat rajzolta Somorjai Ferenc; a térképeket rajzolta Zsiga Attila László] 3. javított és bővített kiadás (Ser. Panoráma: magyar városok, ISSN 0134-1812) 325 p. ill. Bibl.: pp. 316. ISBN 9632438604

• Szeged honlapja
• Szegedi séták – útikalauz képekkel Archiválva 2008. május 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A régi Szeged képei: Újszeged, a Liget környéke