Zalatna
| Zalatna (Zlatna, Kleinschlatten) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Erdély | ||
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Fehér | ||
| Rang | város | ||
| Községközpont | Zlatna | ||
| Beosztott falvak | |||
| Polgármester | Ponoran Silviu | ||
| Irányítószám | 516100 | ||
| Körzethívószám | 0x58[1] | ||
| SIRUTA-kód | 1936 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 3399 fő (2021. dec. 1.) +/- | ||
| Magyar lakosság | 12 (0%, 2021)[3] | ||
| Község népessége | 6652 fő (2021. dec. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 26,16 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 425 m | ||
| Terület | 254,26 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 09′ 32″, k. h. 23° 13′ 16″46.158889°N 23.221111°EKoordináták: é. sz. 46° 09′ 32″, k. h. 23° 13′ 16″46.158889°N 23.221111°E | |||
| Zalatna weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zalatna témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Zalatna (románul Zlatna, németül Klein-Schlatten, vagy Goldenmarkt, latin neve Ampelum, majd Auraria Minor, szászul Kleinschlatten) város Romániában, Fehér megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Gyulafehérvártól 36 km-re északnyugatra, az Ompoly partján fekszik, közigazgatásilag Botesbánya, Budeni, Dealu Roatei, Dobrot, Dumbrava, Fenes, Kénesd, Nagyompoly, Ompolygalac, Ompolykövesd, Pârău Gruiului, Pirita, Podu lui Paul, Runc, Ruși, Suseni, Valea Mică, Vultur települések tartoznak hozzá.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve a szláv zlatna (= arany) főnévből ered és egykor gazdag aranybányáira utal.
Története
[szerkesztés]Zalatna a római uralom idejében Ampelum néven a daciai aranybányászat központja volt. Szláv eredetű Zlatna neve arra vall, hogy a honfoglaló magyarok szláv eredetű törzseket találtak itt.[forrás?] 1263-ban már Zalatna néven említik.
Az Árpád-házi királyok telepítettek ide szászokat, s fontos bányavárossá fejlesztették ki. Később az erdélyi fejedelmek is nagy gondot fordítottak a zalatnai aranybányászat fejlesztésére, II. Rákóczi György Körmöcbányáról telepített ide bányászokat.
Zalatna az erdélyi bányászmozgalmak egyik központja volt. A Horia és Cloșca által vezetett fölkelésben és Varga Katalin mozgalmában is nagy részük volt a zalatnai és környékbeli bányászoknak.
1759-ben innen indult a román parasztok mozgalma, amely során az ortodox püspökség felállításának ígéretében bízva sorra foglalták vissza az görögkatolikus templomokat, a lázadást csak 1761-ben fékezte meg Buccow erdélyi császári főparancsnok.
1848. október 23-án a románok felgyújtották az egész várost úgy, hogy még a görögkeleti templom is leégett, valamint a zalatnai császári aranybeváltót is kifosztották.
1848. október 24-én Ompolygyepű határában mészárolták le a románok a menekülő zalatnai polgárokat. 50 év múlva a halottakat kiásták és három sírhalom alá temették. A 700 magyar emlékét az országút melletti 10 m magas obeliszk őrzi PAX felirattal.
 |
 |
1910-ben 4317 lakosából 2892 román, 1129 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegye Magyarigeni járásához tartozott. 2002-ben 8612 lakosából 8367 román, 179 cigány, 57 magyar és 4 német volt.
Látnivalók
[szerkesztés]- 15 századi ortodox templom[4]
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1847. április 27-én Lukács Béla politikus, író, aki csak román dajkája segítségével menekült meg a preszákai mészárlásból, majd államtitkár, miniszter, a MÁV igazgatója és kormánybiztos lett.
- Itt született 1850. november 24-én Lukács László politikus, miniszterelnök a Nemzeti Munkáspárt vezére.
- Itt élt Gruzda János papfestő 1881 és 1953 között (meghalt: 1953. november 3., Zalatna)
- Itt született Ferenczi Sándor (Zalatna, 1894. október 1. – Szovjetunió, 1945. június) – régész.
- Itt született Ferenczi István (Zalatna, 1890. október 21. - Washington, 1966. november 27.): geológus, egyetemi tanár.
- Itt született Ajtay Mihály (Zalatna, 1907. július 23 - …?. ) főgyógyszerész
- Itt született Ajtay Gábor református lelkész (Zalatna 1905. szeptember 17 - ? )
- Itt született 1914. november 10-én Alliquander Ödön magyar bányamérnök, egyetemi tanár.
- Itt halt meg Eismann József gyógyszerész, 1848. október 22-én a várost megtámadó román felkelők kezétől.
- Itt halt meg 1878. november 9-én Fridrich Ritter von Oelberg, aki Selmecen kohómérnökként végzett. A zalatnai Kohó és Aranybeváltó hivatal igazgatója lett.
- Itt halt meg 1908 októberében Csiky János zalatnai plébános 65-ik életévében.
- Itt hunyt el 1913-ban Kurovszky Zsigmond magyar királyi főbányatanácsos, főbányahivatali főnök, Alsófehérvármegye törvényhatósági bizottságának tagja, kohómérnök.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Alba. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
