Vita:Vitamin

	A(z) Vitamin kiemeltszócikk-jelölt volt. Itt találod meg, miért nem kapta meg a kiemelt státuszt. A régebbi jelöléseket itt gyűjtjük össze.
	A Wikipédia:Tudakozó archívuma tartalmaz egy vagy több, e szócikk témájába vágó kérdést és választ. Kattints ide, ha meg szeretnéd tekinteni azokat a lapokat, ahol ilyen kérdés található.
Mérföldkövek a cikk életútján Dátum(ok: tól/ig) Esemény Eredmény 2006. április 26. – 2006. július 5. (változások) Jelölték kiemelt szócikknek Sikertelen jelölés
Vitaarchívum 1. 2005. július 10. – 2007. március 15. (2007 márciusáig)

Sziasztok! Remélem jól használom a vita-lapot.. Tudtommal növények tartalmazhatnak B-12 vitamint, Flavon Kids, azt írja magáról 600 ng-ot (ami ugye nem is olyan kevés 60% RDA) 2 kanálban. Az pedig tudtommal csak növényből készül. Bocsi, ha ez reklám.. infók bővebben a termékről, amit forrásként használok: flavonmax.hu

2008. december 14., 14:40‎ 85.67.175.109

Jelenlegi tudásunk szerint:

"B12-vitamin csak állati eredetű élelmiszerekben fordul elő, ahol mikroorganizmusok termelik."

misibacsi*^üzenet 2014. december 11., 10:54 (CET)Válasz

Ez nem precíz. Több vitamint is elő tud állítani az emberi szervezet. Erre példa a D vitamin, ami előanyagaiból és ultra-ibolya fény által keletkezik. A B12 vitamint is képes előállítani az emberi bélflóra. Továbbá egyéb vitaminokat is képes termelni egyéb állati szervezet. A C vitamint kutatások szerint valaha elő tudta állitani az emberi szervezet is. A D vitaminhoz napozás által is hozzá lehet jutni.

2008. július 8., 08:23‎ 81.182.219.247

Ez így igaz elismerem a felháborodásodat tudjátok mit ha akartok egy normális átlátható rövid összeállítást a vitaminokról akkor nézzétek meg a Vitaminok egyszerűen és röviden című cikkemet!

2012. szeptember 17., 19:44‎ Pálosi Krisztina

A szócikk tanulsága szerint a három név egy vegyületet takar, mégis három különböző helyen szerepel. Ez még nem is lenne annyira zavaró, de H-vitaminként és B₇-vitaminként más-más magyarázó szöveg került leírásra, amik értelme ugyan nem ütközik, de nem értem, mért nem egy helyen van összefoglalva, mondjuk ott, ahova való: ha zsírban oldódó, akkor ott, ha vízben oldódó, akkor ott kellene kifejteni.

Jelen állapotában a kevésbé hozzáértő, vagy felületesebb olvasót félrevezetheti: a szócikkből nem derül ki, hogy a biotin vízben, vagy zsírban oldódónak számít-e. Azt is el tudom fogadni, hogy nem egységes az álláspont, de rövid utánanézés után 2-ből 2 helyen írták vízben oldódónak. (mimi.hu és FÜRST Zsuzsanna (szerk.): Farmakológia (2006 Medicina) 739. o.)

Ginál Gábor ^vita 2008. augusztus 23., 21:48 (CEST)Válasz

Nem értek hozzá, de most elolvasva ellentmondásosnak látszik a cikkben leírva. Ha szakember vagy a témában, megpróbálhatod kifésülni és átírni ezt a részt, hogy világosabb legyen nekünk, laikusoknak. misibacsi*^üzenet 2008. augusztus 23., 23:41 (CEST)Válasz

Kezdő szerkesztő vagyok (remélem nem csinálok butaságot), de valamelyest konyítok a témához és ezért szeretnék itt picit rendet rakni. Tudomásom szerint a 3 név, ahogy a cikkből is kitűnik, ekvivalens egymással, de a szakma a Biotin nevet preferálja, a másik kettő csak alternatíva, így szerintem a Biotin cím alá kéne gyűjteni minden infot. Másrészt a H vitamin címszó alatt az szerepel, hogy "p-aminobenzoesav"-nak is nevezik, ez viszont egy hibás kijelentés, nem nevezik így, a p-aminobenzoesav egy teljesen más vegyület ( http://en.wikipedia.org/wiki/4-Aminobenzoic_acid ). – BMEvegyesz ^vita 2010. október 31., 17:07 (CET)Válasz

Hány fokon főzve mi történik a C vitaminnal? Szokták ugye mondani, hogy ne főzzük, mert .... de miért ne, és hány foktól ne? Ez pl. C vitamin tartalmú teáknál érdekes..– 85.238.70.211 (vita) 2009. március 27., 07:12 (CET)Válasz

Az a kérdés, hány fokot nevezel "főzés"-nek? 40-50-60 fok? Ha teát főzöl, csak közvetlenül azelőtt tedd bele a citromot, mielőtt inni kezdenéd (ha már annyira kihűlt, hogy nagy kortyokban iható).

A C vitamin akkor is pusztulni kezd, ha levegő éri, normál, kb. 20 fokos hőmérsékleten... misibacsi*^üzenet 2009. március 27., 22:28 (CET)Válasz

Egy kicsit kiigazítottam a C vitaminra vonatkozó részt egy megfelelő hivatkozással. Paulingot is megemlítettem, hiszen alapvetően ő volt a felelős az 1000 mg-os tabletták sikeréért, viszont ma már komoly kételyek vannak a Nobel-díjas tudós ezirányú működésével kapcsolatban. – Redjsteel ^vita 2009. szeptember 7., 12:27 (CEST)Válasz

A cikk végén a Lásd még alatt ott van a hivatkozás az alternatív vitaminszemlélet cikkre, nem hiszem, hogy minden egyes vitaminhoz be kellene pakolni rá még egy linket. Szaszicska ^vita 2010. január 8., 13:53 (CET)Válasz

Szerintem ellentmondásos a szócikk. Ha "a tápláléknak nem kell kobalamint tartalmaznia" ,akkor miért fontos hogy csak állati eredetű táplálékkal lehet bevinni a szervezetbe?? – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 91.137.131.113 (vitalap | szerkesztései) 2010. augusztus 6., 13:45

<== ebben a részben miért csak a nagyobb dózis ellenjavallatai találhatóak meg? az ezekre vonatkozó cáfolatok (pl vesekő nem alakulhat ki) miért nincsenek?– Aláíratlan hozzászólás, szerzője 46.107.55.43 (vitalap | szerkesztései)

Javaslom átdolgozni a szócikk mértékegységeit. A XIX. század maradványa, hogy megpróbálunk mindent 100 g-ra megadni, hogy így a százalék mértékegységhez jussunk. Igen ám,de itt mikrogrammok és nanogrammok is előfordulnak! A XXI. században ezeket már máshogy jelöljük. g/kg, mg/kg (milliomodrész), μg/kg, ng/kg (billiomodrész), stb. Persze, közölni kell azt is, ha ezek tömegtörtre vonatkoznak, és nem szabad összekeverni ezek időegységre eső részével (a nap mértékegység tőlem maradhat) MZ/X ^vita 2012. április 17., 17:33 (CEST)Válasz

Helló! Lehet én nézek el/értek félre valamit, de nekem úgy tűnik, hogy a B6 vitamin leírása alá került be több sor a B1 vitaminról (copy-paste hibára gyanakszok). Valaki hozzáértő ellenőrizze, szerintem. Üdv!

– 84.236.44.168 ^üzenőlapja  2012. november 4., 11:05‎ (CEST) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)

Elkezdtem ellenőrizni a cikkben lévő állításokat, adatokat, ajánlásokat. Szokásom szerint egyszerre mindig egyetlen, megbízható forrás alapján dolgozom, elsőnek ez az Oxford Handbook of Nutrition and Dietetics, Oxford University Press, 2006, ISBN 0–19–856725–1 kiadvány, amit meg is adtam a cikkben.

Ez alapján a készen lévő szakaszok az alábbi vitaminokról:

• A-vitamin
• E-vitamin
• D-vitamin
• K-vitamin
• C-vitamin
• B2-vitamin
• B3-vitamin
• B1-vitamin
• B9-vitamin, folsav
• B6-vitamin
• B12-vitamin
• B7-vitamin
• B5-vitamin

Felvetett kérdések:

• hőre, főzésre, fényre, mikróra való érzékenység
• méz, virágpor, méhpempő - Ezeket valaki több helyre beletette a cikkbe, de a forrásként használt könyv nem írja, ezért kivettem. Utána fogok nézni máshol.

A vonal alatti szövegeknek is utána kell nézzek más forrásokban, addig meghagyom őket a cikkben, csak a nagyon ellentmondó részeket veszem ki, vagy jelölöm meg.

A cikkben formailag a harmadiknak megadott, valójában az általam másodiknak használt szakirodalom:

Alan H. Pressman, Sheila Buff: The Complete Idiot's Guide to Vitamins and Minerals, alpha books (A Simon and Schuster Macmillan Company), 1997, ISBN 0-02-862116-6

Ezzel átnéztem az egész cikket az elejétől fogva, és kiegészítettem a könyvben található infók alapján.

---

A harmadik átnézéshez a Handbook of Vitamins c. orvosi könyvet használom (a szócikk szempontjából túlságosan részletesen tárgyalja a témát, rengeteg kémiai képletet és összefüggést ad meg). Érdekességképpen megemlítem, hogy a D-vitaminhoz mintegy 400, a K-vitaminhoz 300 felhasznált forrást ad meg a könyv, persze ezek többsége cikk. misibacsi*^üzenet 2014. november 2., 13:05 (CET)Válasz

---

Dec. 11-én levettem a "tataroz" sablont a negyedik könyv feldolgozása után. Egyelőre nem tudok mást hozzátenni a cikkhez, de építő jellegű javaslatokra nyitott vagyok. misibacsi*^üzenet 2014. december 11., 10:51 (CET)Válasz

Az egyik szakkönyvben ezt olvastam:

"A szakemberek az egyértelműség érdekében előnyben részesítik az egyedi nevek használatát." (a B-vitaminokról van szó).

A cikkben jelenleg a B-knél a sorszám szerinti felsorolás található (ami csúnyán néz ki az alsó indexbe tett számjegy áthúzása miatt). Ezt át tudom rendezni nevek szerint, ha mások is úgy gondolják, hogy szakmailag az a helyes. Tehát a szakasz címe nem "B1-vitamin" lenne, hanem "Tiamin", a "B2-vitamin"-e "Riboflavin", stb.

Mit gondoltok erről? Jelenleg a sorszám miatt könnyű megtalálni a keresett vitamint a cikk tartalomjegyzékében. Az átnevezések miatt ez az előny elvész. Viszont ha szakmailag ez a helyesebb, akkor meggondolandó, hogy inkább legyen ez a fő szempont.

(a kérdést az Orvosi műhely vitalapján is felteszem, de a válaszokat ide várom, hogy egy helyen és kéznél legyenek).

misibacsi*^üzenet 2014. szeptember 4., 19:35 (CEST)Válasz

Azt gondolom, hogy a Vitaminok egy összefoglaló, ernyő jellegű szócikk. Viszont a téma nemcsak a szakembereket érdekli. Az aszkorbinsav kevésbé ismert, mint a C vitamin. stb. Pont azért találták ki a rövid neveket, hogy könnyen népszerűsíteni lehessen a vitaminokat.

Szakemberek úgyis a tiamint, hidroxokobalamint, riboflavint stb. fogják keresni. És meg is találják, a népszerű rövid névre való átirányítás miatt.----Linkoman ^vita 2014. szeptember 4., 19:41 (CEST)Válasz

Hangsúlyozom, hogy számomra most csak a B-vitaminok szakaszcímeinek elnevezéséről van szó ezen a szócikken belül. Nem az önálló szócikkek neveiről (egyébként azok sokkal inkább a szakmai bennfenteseknek íródtak). misibacsi*^üzenet 2014. szeptember 5., 17:08 (CEST)Válasz

Nem vagyok vitamin-guru, de szerintem jobb, ha a közismertebb nevek (pl. B-1) alapján listázzuk őket egy ilyen összefoglaló cikkben, mellette a szövegben említve az egyéb neveiket is. Üdv: Kohlins ^vita 2014. szeptember 12., 14:03 (CEST)Válasz