Vita:Kálvinizmus

Erre itt semmi szükség."A Kálvinizmus teológiájára épülő vallások

• A kálvinista teológiai alapjaira épülnek aNemzetközi Református Egyházak
• A Református Egyházak Világszövetsége
• 200 tagegyházból álló Világszövetség központja Genf tagjegyházak között megtalálható a kálvinista és olyan evangélikus egyházak egyaránt melyek a református mozgalomhoz tartózó vallási szetvezetnek tartják egyházi szervezetüket."

Egyszerűen : NEM. Van már szócikk a világszövetségről, ott ugyanez a helyes tartalommal.--Linkoman 2006. március 13., 18:26 (CET)Válasz

Bár a témába vág de O.K.! .--Neo 2006. március 13., 18:27 (CET)Válasz

"A kálvinizmus öt pontja

• A 17. századi Kálvinista doktrínát, melyet addig "kálvinista" teológusok, hangoztattak az 1618-19-es dorti zsinaton fogalmazták meg "a kálvinizmus öt pontjaként" a Kálvin által támogatott nézetek védelmében. A mai nemzetközi Református egyházak elkötelezettek az eredeti kálvinizmus tanításához. Melyek hitelvei nem teljesen egységesek. Főbb jellemvonásaik mégis meglehetősen azonosak. A Zwingli és a Kálvin irányzata közt lévő különbségek is minimálisak."

Nyelvi szempontból sem érthető mondatok. Zwinglinek csak a kálvinizmus kialakulásánál van helye, a kálvinizmus hitelveinél már semmi (Zwingli 1531-ben halt meg, Kálvin ennél később fejtette ki a tanait. Jó lenne inkább azt megmondani, miben különböztek Kálvin és Zwingli tanai.

Továbbra is a szócikk elején szerepel a "francia jogász" a "svájci reformátor" helyett. Miért?--Linkoman 2006. március 13., 18:32 (CET)Válasz

Jól tetted, hogy átpakoltad! Bár a dorti zsinat az o.k.! Valóban nincs itt helye Zwinglinek. Azt viszont olvasd el még egyszer, hogy nem francia jogász van odaírva! Hanem francia jogász végzettségű reformátor! Az, hogy milyen háttérből jön valaki az szerintem lényeges és fontos információ! --Neo 2006. március 13., 18:51 (CET)Válasz

(Lásd a Jehova tanúinak megalapítója Charles Taze Russell (1852–1916) posztókereskedő volt.)Érdekes és lényeges információ!--Neo 2006. március 13., 18:55 (CET)Válasz

Érdemes lenne odafigyelned, hogy melyik információ melyik szócikkbe illik bele (nem mindegyik mindegyikbe).

Annak, hogy Kálvin János francia származású és jogász végzettségű (is) volt, az életrajzában van helye és nem a kálvinizmus szócikk meghatározásaként. Luther Mártonról sem az a fő információ az evengélikus egyház szócikk szempontjából, hogy eredetileg paraszt volt (pedig tényleg).--Linkoman 2006. március 13., 19:29 (CET)Válasz

Úgy tudom ma a Reformátusok a lélekkeresztségben hisznek, azonban a felnőttek alámerítkezéssel is megkeresztelkedhetnek. A heidelbergi káté ír csecsemőkeresztelőről. Manapság nem tudom, hogy lenne csecsemőkeresztelő a református egyházban, és azt sem tudom, hogy az eredeti kálvinizmusban volt e alámerítkezés, leöntés, vagy csecsemőkeresztelő. --Neo 2006. március 14., 12:34 (CET)Válasz

Kedves Neo, a református egyház a heidelbergi káté alapján áll és csecsemőkeresztelést is végez

Tartalmi segítségre van szükség! • A vitalapnak ebben a szakaszában a cikk olyan tartalmi problémáját tette szóvá valaki, ami igényelné hozzáértő/érdeklődő szerkesztők közreműködését, mert amíg nincs megoldva, ront a cikk minőségén. | Ha nem jön elég gyorsan a válasz, érdemes szóvá tenni a dolgot a Kocsmafal általános szekciójában. Szerkesztőknek: ha a kért segítséget megadtad, a sablont cseréld le erre: {{sl|tartalmi segély}}(?) ; ha 1 hónapon belül nem érkezik segítség, használd a hosszú paramétert: {{tartalmi segély|hosszú=igen}}(?) formában.

A református egyház hivatalosan (istentiszteleti rendtartása szerint) csecsemőkeresztelést végez. Felnőttkeresztelésre is van kidolgozott rendje, de ennek használata ritka. A keresztelés formája leöntés, és nem bemerítés (alámerítés). Ez utóbbi a baptisták gyakorlata, és még néhány más felekezeté is. A református keresztség-felfogás jó és hosszú illusztrációja: https://honlap.parokia.hu/lap/budapest-pestujhely-ujpalotai-reformatus-egyhaz/cikk/mutat/a-punkosd-ertelme/#

Jó lenne, ha a címben foglalt különbségtételt abbahagynád. Nincs "ortodox" meg "neo" kálvinizmus, a református egyház a kálvinizmus talaján áll. A nem kálvinista egyházak nem reformátusok.--Linkoman 2006. március 14., 22:01 (CET)Válasz

A keresztség; jegy és pecsét, melyik ember adhat bármilyen úton Szentlelket? A bűnök bocsánatát egyedül Jézus Krisztus adja.

Szerintem egy ilyen listának, pláne angolul, nincs helye ebben a cikkben. Úgy látom, valami egészen hasonló fent van ezeken a helyeken: Református Egyházak Világszövetsége, www.wcrc.ch Szerintem ha van helye egy ilyen listának a magyar Wikipédiában, akkor magyarul kellene szerepelnie, és elsősorban a Református egyházak szócikkben, esetleg a Református Egyházak Világszövetsége szócikkben. – Tkarcsi ^vita 2013. február 1., 14:46 (CET)Válasz

Sajnos, törölnöm kellett azt az infoxot, amely több zavart kelt, mint használ.

A más protestáns felekezetekkel való keverés nem használ a fogalmi pontosságnak. Svédországban nem jellemzőek a kálvinisták az evangélikusok viszont igen.

Az alapítóhoz írtak inkább viccesek.

Az pedig lényeges apróság, hogy a magyar reformátusok a "keresztény" szót "keresztyén" formában használják.

Javaslom, hogy előbb inkább allapon kísérletezzünk az infobox-szal.--Linkoman ^vita 2016. augusztus 24., 20:39 (CEST)Válasz

Az infoboxból kivettem a megtévesztő térképet. – Hkoala 2016. augusztus 26., 17:39 (CEST)Válasz

1. Az angol bevezetőt lényegre tapintóbbnak találtam, a régi magyart meg pontatlannak, valamelyest félrevezetőnek is, ezért lecseréltem az angolból lefordítottra. Pl. bármilyen meglepő is, de a kálvinizmusnak nem alapítója Kálvin János, hanem nagyban hozzájárult a református hit alakulásához, pl. az Institúció művével.
2. Az első benyomás javítására még az info dobozt kéne átdolgozni az angol cikkhez hasonlóra, pl. dokumentumok, stb... de az angolban a doboz forrását nem kaptam meg, így nem tudtam áthozni - valaki tudja, hogy lehetne?
3. A lap utolsó ellenőrzése több, mint egy hónapja volt. Új vagyok a szócikken, attól horror az oldal, hogy sokan sokfelé szerkesztették? Az angol verzióban simán tudtam javítani, igaz ott volt egy captcha spamszűrő a szerkesztésem mentése előtt.

– Obeliksz ^vita 2017. március 25., 19:00 (CET)Válasz

Obeliksz: angol doboz: Template:Calvinism – Milei.vencel ^vita 2017. március 28., 07:57 (CEST)Válasz

Milei.vencel: sidebar with collapsible lists sablont használ, ezt magyarban, hogy lehetne? – Obeliksz ^vita 2017. március 29., 19:47 (CEST)Válasz

Soronként becsukódó pl. itt: Sablon:Kereszténység2. vagy ha az egészet akarod csukni, akkor lásd pl. itt: Sablon:Vallással kapcsolatos témák. – Milei.vencel ^vita 2017. március 29., 20:02 (CEST)Válasz

A szakasz egyes szerkesztők szerint átdolgozandó. Forrásozni is kellene. – Milei.vencel ^vita 2017. május 11., 14:31 (CEST)Válasz

Érdemes lenne a predestinációt autentikus ref. forrásokból idézve definiálni, nem pedig a jelenlegi csonka, torz és elfogult tálalásban. Kiváltképp elfogadhatatlan az a szöveg (éppen e lapon!), amely a tantétel rosszhiszemű, adatolatlan, kurta, vulgáris megszövegezése után sokkal terjedelmesebben rátér e megfogalmazás megkísérelt cáfolatára.

Autentikus forrás lehet pl. Kálvin ismert definíciója a nagy Institutióból. Ez átemelhető a Predesztináció című szócikkből.

Vagy betehető volna egy bővebb definíció Sebestyén Jenőtől:

"A predesztináció tehát Isten döntése az egész emberi nemzetségre nézve, éspedig nemcsak egy távollevő, halál utáni állapotra, hanem az egész életre vonatkozólag is. A predesztináció mindennapi felfogása csak azt látja, hogy Isten némelyeket örök üdvösségre, másokat meg örök kárhozatra rendelt. De nekünk ezt nagyobb távolból kell néznünk, s észre kell vennünk a predesztináció-gondolat egész szellemi hátterét, amely Isten örök végzésében, sőt végső fokon magában az Istenben s az Ő lényegében gyökerezik. Azonban az embereket éppen erre lehet a legnehezebben kényszeríteni. Mert a predesztináció nem csupán azt jelenti, hogy adva van a cél: a halál utáni állapot, üdvösség vagy kárhoztatás, s minket Isten a cél felé, akaratunk ellenére, fatalista alapon lökdös, vonszol és kényszerít, hanem életünket rajtunk, énünkön, akaratunkon keresztül úgy irányítja, hogy mialatt egyfelől mi is akarjuk azt, amit ő akar: addig a saját életünk munkája is az egész élet, s a saját értékünk gyümölcse annak minden mozzanata. A predesztináció tehát nem egyéb, mint Isten örök végzéseinek érvényesülése életünk minden mozzanatára; úgy itt a földön, mint a másvilágon."

Dr. Sebestyén Jenő: A predesztináció és problémái. Kiadta a Magyar Vallásos Traktátus Társaság, Bp., 1922. 8-9. oldal. http://leporollak.hu/egyhtori/kalvin/izmus/SEB_PRED.HTM (Németh Ferenc szerkesztési javaslata)