Verbanya
| Verbanya (Vrbanja) | |
 | |
| A római katolikus plébániatemplom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Vukovár-Szerém |
| Község | Verbanya |
| Jogállás | község |
| Irányítószám | 32254 |
| Körzethívószám | +385 032 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2870 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 80 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 59′, k. h. 18° 56′44.983333°N 18.933333°EKoordináták: é. sz. 44° 59′, k. h. 18° 56′44.983333°N 18.933333°E | |
| Verbanya weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Verbanya témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Verbanya[2] (horvátul: Vrbanja) falu és község Horvátországban Vukovár-Szerém megyében. A községhez Sályi (Soljani) és Sztrosince (Strošinci) települések tartoznak.
Fekvése
[szerkesztés]Vukovártól légvonalban 41, közúton 48 km-re délre, a Nyugat-Szerémségben, a Bázaköz nyugati részén, az ún. Cvelferija területén, a Szpacsva-síkon fekszik. A község teljes területe 191 km2, melyből 54% erdő, főként kocsányos tölgy. A megye egyik legsíkabb területe, melynek a legnagyobb kiemelkedése is csak mintegy 3 méter.
Története
[szerkesztés]A rendkívül termékeny talajnak, a kedvező éghajlati viszonyoknak, a természet gazdagságának és a jó közlekedési helyzetnek köszönhetően ez a terület ősidők óta lakott. A népsűrűséget egyedül a déli részén található, vizes élőhelyekben gazdag tölgyerdők befolyásolták. 2013-ban a Zsupanyai Városi Múzeum munkatársai a Southamptoni Egyetemmel együttműködésben Andreja Malovoz, dr. Sandy Budden és Hrvoje Tkalac vezetésével régészeti feltárásokat végeztek a Verbanya közelében fekvő Purić-Ljubanj lelőhelyen,[3] ahol 117 érintetlen és egy bolygatott késő bronzkori temetkezést találtak.[4] A középkori települést „Possesio Werbanya” néven 1443-ban említi oklevél.[5] A török 1536-ban szállta meg és 1691-ig volt török uralom alatt.
A 18. század elején Boszniából érkezett katolikus sokácok települtek be. Kamarai birtok volt, majd a vukovári uradalom része lett. A katonai határőrvidék megszervezésekor Mária Terézia rendelete alapján 1745-ben elhatárolták a katonai közigazgatás alá vont területeket. A falu a Péterváradi határőrezred katonai igazgatása alá került. Lakói a katonai igazgatás teljes megszüntetéséig határőrök voltak, akik 16 és 60 életévük között kötelezve voltak a császári hadseregben a katonai szolgálatra. Részt vettek a Habsburg Birodalom szinte valamennyi háborújában. 1808-ban a Péterváradi határőrezred katonai igazgatása alól átkerült a Bródi határőrezredhez,[6] annak is a 12. Drenóci századához. Azóta nevezik az egykori 12. század területét Cvelferijának.[7] A katonai közigazgatást 1873-ban megszüntették, majd területét 1881-ben Szerém vármegyéhez csatolták.
Az első katonai felmérés térképén „Verbania” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Verbanya” néven szerepel.[8] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Verbanya” néven 262 házzal, 1281 katolikus és 46 ortodox vallású lakossal találjuk.[9] A 19. század végén német, magyar, szlovák és ruszin családok vándoroltak be.
A településnek 1857-ben 1465, 1910-ben 2691 lakosa volt. Szerém vármegye Zsupanyai járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 69%-a horvát, 6-6%-a szerb és német, 4-4%-a szlovák és magyar anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 a Független Horvát Államhoz tartozott, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 95%-a horvát nemzetiségű volt. A horvát függetlenségi háború idején a falut megszálló szerbek mindent leromboltak. A lakosság elmenekült, csak 1997-ben térhetett vissza a száműzetésből és kezdhetett hozzá a teljes újjáépítéshez. A falunak 2011-ben 2203, a községnek összesen 3940 lakosa volt.
Népessége
[szerkesztés]| Lakosság változása[10][11] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 1.465 | 1.710 | 1.905 | 2.841 | 2.996 | 2.691 | 2.568 | 2.625 | 2.983 | 3.440 | 3.722 | 3.740 | 3.412 | 3.138 | 2.952 | 2.203 |
Gazdaság
[szerkesztés]A helyi gazdaság alapja hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szűz Mária Legszentebb Neve tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1828-ban épült.
- Zvjezdangrad török erődjének maradványai a Soljani melletti erdőben a Studva-patak partján. Az erőd maradványai ma is láthatóak, de hozzá vezető út hiányában csak gyalogosan érhető el, mivel az erőd körüli területet nem tisztították meg. Az erődöt három oldalról a Studva medre, a negyedik oldalon földsánc övezi. A Zsupanyai Városi Múzeum munkatársai végeztek itt ásatásokat, melyek során falmaradványokat, boltozatokat találtak. Az erőd két építési fázisát azonosították. A mozgatható leletek között középkori kerámiákat, csontokat és fémleleteket találtak.
- A falu központjában található raktárépületet[12] a Gašparac család építette a 19. század végén gabonafélék tárolására. Az épületet tárolóhelyként használták egészen az 1980-as évekig, amikor múzeummá és galériává alakították át. Az épület a korabeli ipari építészet jellemzőivel rendelkezik, megőrizve a mai napig eredeti formáját.
- Szent Nikola Tavelić tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1975 és 1976 között épült.
Kultúra
[szerkesztés]- KUD „Posavac” Vrbanja kulturális és művészeti egyesület
- „Possesio Werbanya 1443” kultúregyesület
- „Poticaj” Vrbanja nőegyesület
Oktatás
[szerkesztés]A település első iskolája 1831-ben nyílt meg a Bródi ezred parancsnokságának rendeletére. 1873-tól négyosztályos horvát tannyelvű községi népiskolává alakult. 1988-ig a településen két általános iskola működött: az egyiket a helyiek Stanicának nevezték, mivel a Kolodvroska (ma Josip Bačoka) utcában állt, míg a másik Soljaniban működött. Ezt 1830-ban alapították és a 20. század elején bővítették négyosztályosra. A községi iskola ma Mara Švel-Garmišek nevét viseli.
Sport
[szerkesztés]- Az NK „Vrbanja” labdarúgóklubot 1930-ban alapították.
- SRU „Spačva” Vrbanja sporthorgász egyesület
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ A név a szláv „vrba” = fűzfa főnévből származik, nincs köze sem a „vér”, sem a „bánya” magyar főnevekhez.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6828.
- ↑ Hrvatski arheološki godišnjak 10/2013.[halott link] (hozzáférés 2020.07.01.)
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
- ↑ Melynek akkor már Vinkovce volt a székhelye
- ↑ A német zwölf = tizenkettő számnév után.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...730. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 185. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6800.
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Hrvatska enciklopedija – Vrbanja (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
További információk
[szerkesztés]A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
