Velemerics vára

Velemerics vára
Stari grad Velemerić
Ország	Horvátország
Mai település	Gornji Velemerić
Épült	16. század
Elhagyták	17. század (ismeretlen)
Típusa	hegyvidéki
Elhelyezkedése
Velemerics vára Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 24′ 16″, k. h. 15° 34′ 26″45.404444444444, 15.57388888888945.404444°N 15.573889°EKoordináták: é. sz. 45° 24′ 16″, k. h. 15° 34′ 26″45.404444444444, 15.57388888888945.404444°N 15.573889°E

Velemerics vára (horvátul: Stari grad Velemerić) egy középkori várhely Horvátországban, Károlyváros megyében, a Barilovićhoz tartozó Gornji Velemerić területén.

A vár a középkori Belaj és Budački várai közelében valahol félúton, a Korana bal partján, nem messze a folyónak attól a nagy kanyarjától, amelyet ez a folyó Barilović és Ladvenjak között ír le. Legvalószínűbb helye az a lapos tetejű domb, amely a Martinšćak-hegy déli lejtőjének lábánál található. Martinšćak tetején található a Szent Márton-templom, amelyről a domb kapta a nevét. Ez a templom kisebb-nagyobb károkkal, amelyeket részleges felújítások követtek, túlélte a háborúkat és a természeti katasztrófákat a középkortól egészen 1937-ig, amikor egy új templom váltotta fel ugyanazon a helyen és ugyanazzal az alaprajzzal, de eltérő stílusjegyekkel.

Filip Škiljan történész a vár lehetséges elhelyezkedéséről ezt mondja: „A kérdés csak az, hogy a burg helyének emléke miért nem maradt meg a mai napig a helyi hagyományban. Nagyon valószínű, hogy a burg helyén egy későbbi időszakban egy másik épületet emeltek, így az előző épület emléke eltűnt. A várat Donji Velemerićtől délre kell keresni.”

Velemerics várának története, építésének pontos helye és ideje, birtokosai, sőt megjelenése is tele van megerősítetlen feltételezésekkel és titkokkal, amelyek valószínűleg örökké rejtve maradnak, hacsak nem végeznek itt régészeti kutatásokat.

A középkorban, a török háborúkig, a Korana bal és jobb partján a mai Ladvenjak és Vukmanić közötti tágabb területet Goricának hívták. A zágrábi egyházmegye plébániáinak 1344-es listája megemlíti a Szent Márton templomot, amely megfelel a mai Martinšćak tetején álló templomnak, a Szent György plébániatemplomot, amely a mai Velemerić területén, vagy a plébánia más részein volt. A templomok 1501-ből származó listáján a Boldogságos Szűz templomát említik Velemerićen, de nem tudni, hol volt és mi lett a sorsa.

A várat feltételezések szerint a török támadások elleni védelem céljából építette a környékbeli nemesség. Romos állapotáról tanúskodik Martin Stier császári hadmérnök 1660 körül írt feljegyzésében, mely szerint a vár „részben megmaradt, részben pedig csak egy halom kő”. Stier ekkor még javasolta Velemerics várának újjáépítését helyzetének stratégiai és védelmi jelentősége miatt. Az akkori határőrök gyakrabban a Velemerić faluban és környékén lévő térség több őrhelyén, ritkábban a romos várban állomásoztak, amelyet csak kissé javítottak meg. Stier meg is rajzolta Velemerics várának egyetlen ismert rajzát. A leromlott állapotban fennmaradt rajz szerint Velemerics belső várát külső kör alakú védőfal védte, két kerek féltoronnyal, amelyek között a várkapu nyílt. A vár külső védőgyűrűjét valószínűleg a 16. század első felében építették. A belső vár meglehetősen hasonlított Budačak várához (amely J. A. Schillinger 18. századi végi rajzán látható), a négyzet alakú palotának támaszkodó kör alakú védőtoronnyal.

Schilinger császári hadmérnök 1746-ban ugyan megrajzolta Budački és Ladvenjak várának romos falait, de Velemerics várát már nem ábrázolta, valószínűleg azért, mert akkor már csak egy kis rom volt. Ezak alapján valószínű, hogy a 17. század végén Velemerics vára, miután a katonaság elhagyta romos lett és maradványait a környező települések lakossága házak és melléképületek építésére használta fel.

Milan Kruhek: Graditeljska baština karlovačkog Pokuplja, Matica hrvatska Karlovac, Karlovac 1993.

Darko Antolković blogja (horvátul)