Veigelsberg Leó
| Veigelsberg Leó | |
 | |
| Született | 1839. január 26. Boldogasszony |
| Elhunyt | 1907. október 31. (68 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Gyermekei | Ignotus |
| Foglalkozása |
|
| Halál oka | öngyilkosság |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (5-1-10) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Veigelsberg Leó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Veigelsberg Leó, Feigelberg Leopold (Boldogasszony, 1839. január 26.[1] – Budapest, 1907. október 31.)[2][3] hírlapíró, a Pester Lloyd főszerkesztője, Ignotus Hugónak, a Nyugat folyóirat főszerkesztőjének apja, Véghelyi Péter orvos, gyermekgyógyász nagyapja.
Pályája
[szerkesztés]Veigelsberg (Feigelberg) Joachim rabbi és Kohlmann Cecília fia. Az első magyar zsidó értelmiségi nemzedék tagja. Iskoláit Nagykőrösön és Budán, az orvosi egyetemet Bécsben végezte. Rövid ideig Kecskeméten tanítóskodott, ahonnan költői és politikai dolgozataival külföldi lapokkal lépett összeköttetésbe, így a prágai Politikkal, amelynek 1867 után, az újjáéledt magyar parlamentarizmus idején Pestről írt parlamenti levelei feléje fordították a figyelmet. Mintegy hét esztendeig dolgozott Horn Ede Neuer Freier Lloydjának, majd a Neues Pester Journalnak volt munkatársa, míg 1872-ben főszerkesztő-helyettesként a Pester Lloyd kötelékébe lépett. 1906-ban, amikor Falk Miksa visszalépett a Pester Lloyd éléről, Singer Zsigmonddal együtt ő lett a lap főszerkesztője, és megmaradt vezércikkírójának is. Cikkeit * (csillag) jeggyel jelölte. A Budapesti Újságírók Egyesületének alelnöke volt. 1907. október 31-én délután fél négykor, a Dorottya utca 14. szám alatti szerkesztői helyiségben főbe lőtte magát.
Családja
[szerkesztés]Felesége Schönberger Katalin (1842–1911) volt, Schönberger Adolf és Weisz Antónia lánya, akivel 1864. május 3-án Kecskeméten kötött házasságot.[4]
Gyermekei
- Veigelsberg Hugó (1869–1949) író, irodalomkritikus, költő, a Nyugat főszerkesztője
- Véghelyi Emma (1871–1944) tanítónő
- Veigelsberg Matild (1874–1874)
- Véghelyi Viktor (1875–1958) ügyvéd, a Nyugat jogtanácsosa
- Veigelsberg Béla (1877–1915)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Boldogasszonyi izr. hitközség születési anyakönyve, 1839. év.
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. V. állami halotti akv. 537/1907. folyószám alatt.
- ↑ „Veigelsberg Leó öngyilkossága”, Pesti Napló, 1907. november 2., 4. oldal (Hozzáférés: 2020. december 29.)
- ↑ Kecskeméti izr. hitközség házassági anyakönyve 3/1864. folyószám.
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 944. o. Online elérés
- Lengyel András: Egy-két adat Ignotus Hugó "magántörténetéhez"[halott link] Kalligram XXIII. évf. 2014. december
- Kosztolánczy Tibor: „Gondolkodó irodalom” Irodalomismeret 2014/1, 13. old.
További információk
[szerkesztés]- L. V. (Pester Lloyd, 1907. nov. 1.);
- Radó, Samuel: V. (Pester Lloyd, 1907. nov. 2.);
- V. L. (Vasárnapi Ujság, 1907. nov. 10. sz.);
- Halász Imre: Veigelsberg Leo (Nyugat, 1910. II.)
- Veigelsberg Leó síremléke
- Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992.
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Don Péter: Magyar zsidó históriák. Anekdota lexikon. Szerk. és életrajzi lexikonnal kieg. Raj Tamás. Bp., Makkabi, 1997.
- A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
- Zsidó síremlékek Budapesten. Szerk. Haraszti György. Bp., Nemzeti Kegyeleti Bizottság, 2004
