[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

VI. Haakon norvég király

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
VI. Haakon
a gyermek Haakon és édesanyja, Namuri Blanka (1877-es festmény)
a gyermek Haakon és édesanyja, Namuri Blanka
(1877-es festmény)

Norvégia királya
Uralkodási ideje
1343 1380 februárja
ElődjeVII. Magnus
UtódjaIV. Olaf
Svédország királya
Uralkodási ideje
1362. február 15. 1364
ElődjeIV. Magnus
UtódjaAlbert
Életrajzi adatok
UralkodóházFolkung-ház
Született1340 augusztusa
Svédország
Elhunyt1380. május 1. (39 évesen)
Oslo
NyughelyeSzent Mária templom, Oslo
ÉdesapjaVII. Magnus
ÉdesanyjaNamuri Blanka
Testvére(i)XII. Erik svéd király
HázastársaI. Margit dán királynő
GyermekeiIV. Olaf norvég király
A Wikimédia Commons tartalmaz VI. Haakon témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

VI.[1] Haakon Magnusson vagy Ifjabb Haakon (1340 augusztusa[2][3]1380. május 1.[2][4]) norvég király 1343-tól haláláig, ill. svéd király 1362 és 1364 között Håkan Magnusson néven. IV. Valdemár dán király leányával, Margit hercegnővel kötött házassága alapozta meg a három nagy skandináv nemzet, Dánia, Norvégia és Svédország későbbi egyesülését, a kalmari uniót (1397).[5] Súlyos politikai konfliktusba keveredett Svédországgal, Dániával és az északnémet Hanza Szövetséghez tartozó városokkal.[5]

VII. Magnus norvég király fiatalabbik fia volt és 1343-ban nevezték ki apja norvégiai trónörökösévé.[5] 1355-ben került a trónra, öt évvel az ún. "fekete halál" valószínűleg bubópestis) pusztítása után.[5] A járványnak a nemesség, a papság és a hivatalnoki réteg sok tagja is áldozatul esett, s ez meggyengítette mind az arisztokrácia, mind a királyi udvar hatalmát.[5] A svéd nemesség ereje azonban mit sem csökkent, így Haakon fivérének, Eriknek a vezetése alatt fellázadt VII. Magnus ellen.[5] Haakon apja segítségére sietett, és Erik halála után, 1362-ben Svédország királya lett.[5]

Haakon 1364-ben ismét apja mellé állt a lázadó svéd nemességgel szemben, de a két király ezúttal vereséget szenvedett, és Haakon kénytelen volt visszavonulni, apja pedig fogságba esett.[5] A Hanza-szövetség 1367-ben háborút indított Norvégia és Dánia ellen, de a vezetőivel kötött, átmeneti egyezség (1370) lehetővé tette, hogy Haakon 1371-ben kiszabadítsa apját.[5] Magnus halála után egy végső békeszerződéssel (1376) végül is különleges jogok biztosíttattak a Hanza kereskedőknek, ugyanakkor engedmények is adattak a Hanza térhódításától tartó dán nemességnek is, hozzásegítve Haakon fiát, Olaf herceget Dánia trónjához (IV. Valdemár halála után). Élete végén Svédország és Norvégia egyesítését tervezte, de ezt meghiúsította 37 évnyi uralom után bekövetkezett halála. Fia, az akkor már dán király Olaf örökölte Norvégiát.

Házassága

[szerkesztés]

Haakon 1363-ban vette el Margit hercegnőt, IV. Valdemár dán király leányát, aki egy fiút szült férjének:[3]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Svéd királyként a II.
  2. a b Petr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: Európa uralkodói (Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti, Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1997, fordította Tamáska Péter, 90. oldal
  3. a b Folkunga family (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)
  4. Más források szerint szeptember 11-én. (Vö.: gen.eu.)
  5. a b c d e f g h i Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, 233. oldal

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]


Előző uralkodó:
VII. Magnus
Következő uralkodó:
IV. Olaf
Előző uralkodó:
VII. Magnus
Következő uralkodó:
Albert