Várady Zsigmond

Várady Zsigmond
Született	1865. január 4.[1] Szilágysomlyó
Elhunyt	1913. január 17. (48 évesen)[1] Semmering
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	politikus
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1910. június 23. – 1913. január 17.)
Halál oka	öngyilkosság
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Várady Zsigmond témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Várady Zsigmond, Várady-Borbély Zsigmond (Szilágysomlyó, 1865. január 4. – Semmering, Ausztria, 1913. január 17.) jogi doktor, ügyvéd, országgyűlési képviselő.

Jogi tanulmányokat végzett; doktori és ügyvédi oklevelet szerzett. Nagyváradon mint gyakorló ügyvéd telepedett meg. A nagyváradi önkormányzati és társadalmi életben tevékeny részt vett. Több vezércikke jelent meg a nagyváradi lapokban, a Pester Lloydban, valamint a Világban. Az 1910. évi általános képviselő választások alkalmával a bihari kerület nemzeti munkapárti program alapján országgyűlési képviselővé választotta. Az igazságügyi és a zárszámadási bizottság tagja volt. Haladó felfogású kormánypárti volt, aki felvette a harcot a klerikalizmus ellen, az egyházi vagyon szekularizálását és az általános választójog bevezetését szerette volna elérni. 1913-ban a választójogi kérdésben pártjával ellentétes álláspontba került. Életének önkezével vetett véget. Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található (18-1-28).

Hírlapírói és jogírói működést fejtett ki. Cikke a Szigligeti-társaság Évkönyvében (1896. Emlékezés Szigligeti Edére; londoni leveleket is írt a helyi lapba).

Várady Zsigmondot 1895. december 14-én vették fel a László király szabadkőműves páholyba, ahol rendkívül aktív munkát fejtett ki. 1897. január 8-án helyettes főmesterré, 1899. január 13-án főmesterré választották. 1903. február 21-én örökös tiszteletbeli főmester címet kapott. Számos beszédet mondott páholyában és a profán világban is a szekularizáció érdekében, a párbaj eltiltásáért, a gyermekek és a szegények támogatásáért. Ezeknek a célkitűzéseknek a jelentős része cikkeiben és könyveiben is megjelent.

• Társadalmi programm. II. rész. 1900. »László király« páholy, A páholy könyvtára. 6-18., 21., 23., 25. (8-r.) Nagyvárad, 1900-1910. A Páholy kiadása.

• Szózat a k.-pályi kerület választóihoz. Nagyvárad, 1901
• Észrevételek dr. Reichard Zsigmond törvénytervezetére. Budapest, 1901. (M. Jogászegyleti Értekezések XXIII. 2.)
• A hősök alkonya. Nagyvárad, 1905
• Martinovics Ignácz. Budapest, 1909. (Természet és Társadalom XI.).
• Jelzálogbiztosítás. (Új földtehermentesítés). Budapest, 1911
• A párviadal ellen...
• Szekularizáció.
• A törvénytelen gyermek jogállása...

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  
• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

• Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest, Szerző, 2005
• Makoldy Sándor: Magyar gyorsírók pantheonja. Kalauz a Budapesten eltemetett magyar gyorsírók életrajzához és sírjához. Szirt Gizella felvételeivel. Budapest, Gyorsírási Ügyek M. Kir. Kormánybiztossága, 1940.
• Sturm-féle országgyűlési almanach 1910-1915. Szerk. Végváry Ferenc és Zimmer Ferenc. Budapest, [1910]., Pázmáneum ny.
• Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
• Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7