UR–100

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

UR–100
UR–100 ballisztikus rakéta a szállítókonténerében
NATO-kód	SS–11 Sego
GRAU-kód	8K84
Funkció	interkontinentális ballisztikus rakéta
Gyártó	Hrunyicsev Gépgyár
Tervező	OKB–52
Szolgálatba állítás	1967. július 21.
Szolgálatból kivonva	1974
A Wikimédia Commons tartalmaz UR–100 témájú médiaállományokat.

Az UR–100 (GRAU-kódja: 8K84, NATO-kódja: SS–11 Sego) szovjet kétfokozatú, folyékony hajtóanyagú, silóba telepített interkontinentális ballisztikus rakéta, melyet az OKB–52 tervezőiroda fejlesztett ki az 1960-as évek közepétől. A Hrunyicsev Gépgyár gyártotta 1966–1974 között. 1967 júliusában rendszeresítették a Szovjet Hadsereg Hadászati Rakétacsapatainál. A legnagyobb mennyiségben gyártott és hadrendben tartott szovjet interkontinentális ballisztikus rakéta volt. 1966–1972 között 990 rakétaindító silót építettek ki a rakéta számára, melyekből egyszerre 950 állt szolgálatban. 1971-től a modernizált UR–100M változatot rendszeresítették. 1972-ben jelent meg a továbbfejlesztett UR–100K, majd 1975-ben az UR–100N változat.